eme szinonimái

névmás
  • ez, emez, ezen, e

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pofaszakáll

főnév
  • oldalszakáll, császárszakáll, Ferenc József-szakáll, barkó, pakombart (régies)

pironkodik

ige
  • szégyenkezik, szégyenkedik (tájnyelvi), szégyelli magát, zsenírozza magát (bizalmas), pirul, irul-pirul, restelkedik, ég (szleng)
  • el-elpirul
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eme szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elrohan

ige
  • elrobog, elviharzik, elvágtat, elnyargal, elzúg, elszáguld, eliramodik, elfut, elszalad, elsiet, elpucol (szleng), eltávozik, elinal, megfutamodik, elmenekül, kereket old, elsöpör (szleng)
  • (idő): elfut, elszalad, elrepül

egyirányú

melléknév
  • visszafordíthatatlan, irreverzíbilis (idegen)

e

névmás
  • ez, ezen

csigáz

ige
  • (érdeklődést): fokoz, gerjeszt, ébreszt
  • kínoz, gyötör, fáraszt, sanyargat, sanyar (tájnyelvi), göcsörít (tájnyelvi)

elutasítás

főnév
  • visszautasítás, megtagadás, kosár, kikosarazás, elvetés, repudiáció (idegen), ellenzés

ezres

főnév
  • ezerforintos, bartók (bizalmas), rugó (szleng), rongy (szleng), lepedő (szleng), misi (szleng)

megszorítás

főnév
  • korlátozás, megkötés, restrikció (szaknyelvi), limitáció (idegen), redukció, záradék
  • módosítás
  • feltétel, fenntartás, kikötés
  • megfogás, megmarkolás

bombatámadás

főnév
  • bombázás, légitámadás

bizonyára

határozószó
  • biztosan, bizonyosan, valószínűleg, remélhetőleg, feltehetően, feltehetőleg, feltételezhetően, bizonnyal, minden bizonnyal, emberi számítás szerint, mindenesetre, bízvást, alkalmasint, alighanem, előreláthatólag, kétségkívül, okvetlenül

búg2

ige
  • (sertés) (tájnyelvi): párzik, rühet (tájnyelvi), görög (tájnyelvi), kanoz (tájnyelvi)

fáradt

melléknév
  • kimerült, megfáradt, elcsigázott, törődött, agyonhajszolt, bágyadt, lankadt, nyúzott, pilledt, tikkadt, kialvatlan, levert, megviselt, gyenge, lerobbant (bizalmas), lestrapált (bizalmas), tropa (szleng), enervált, kidöglött (durva), kipurcant (szleng), kolladt (tájnyelvi) Sz: alig áll a lábán; kilóg a nyelve; kivan, mint a liba; lankad, mint a tökvirág; nem győzi szusszal; olyan, mint a kifacsart citrom; úgy elfáradt, mint a lőtt kutya; úgy elfáradt, hogy restell még restellni is
  • (szín): halvány, tompa, világos, fakó, bágyadt

feloldoz, föloldoz

ige
  • kibont, kioldoz
  • szabaddá tesz, kiszabadít, megszabadít
  • abszolvál (szaknyelvi), fölment, mentesít, megbocsát, megkegyelmez, rehabilitál

határ

főnév
  • határvonal, szegély, perem, mezsgye, gyepű
  • margó, limes (szaknyelvi), választóvonal, lénia (régies), országhatár
  • államhatár, gránic (régies)
  • végpont, határpont, terminus, limit (idegen)
  • maximum, netovábbja (valaminek), plafon, véglet, szélsőség
  • mező, környék, dűlők, földek, vidék
  • (régies): szomszédság

geodézia

főnév
  • (szaknyelvi): földméréstan, földmérés

emelőszerkezet

főnév
  • emelőmű, elevátor, emeltyű (régies), nyilaló (tájnyelvi)

elpaterol

ige
  • (szleng): eltüntet, eltávolít, kidob, kihajít

eskü

főnév
  • fogadalom, esküvés, hit (régies), juramentum (idegen), fogadás (régies)
  • eskütétel
  • esküszöveg, esküforma

galóca

főnév
  • amanita (szaknyelvi), keserűgomba (régies)

építtet

ige
  • felrakat, felhúzat, felépíttet

ejha

indulatszó
  • nahát!, tyűha!, hűha!, eh!, jé!, ejnye!, nicsak!, nocsak!, teringettét!, még ilyet!, hinnye (tájnyelvi)!, atyaisten!, betojok (szleng)!, lebabázok (szleng)!, no de még ilyet!, no nézd csak!, ki hallott ilyet?, a mindenségit!, megáll az ész!, mi a szösz!, mi az ördög!, mi a manó!, te jó ég!, kutya teremtette!, az ördögbe is!, kutya meg a mája!, ezt add össze!, ez nem lehet igaz!, te jószagú úristen!, a szentségit!, az anyja köcsögit!

etnikum

főnév
  • népcsoport, nép, nemzetiség, kisebbség

gém1

főnév
  • kócsag
  • emelőrúd, darukar, gátfa, gátgerenda