előkészítés szinonimái

főnév
  • felkészítés, előkezelés, preparálás (idegen), előkészület, előtanulmány, szervezés, tervezés, kigondolás, kifőzés, begyakorlás, betanítás, szoktatás, edzés, korrepetálás, paukolás (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összetűz

ige
  • összefog, összeerősít, kapcsol, egybekapcsol, összecsatol, megtűz, összeköt, összefűz
  • (választékos): összevész, összekap, összeszólalkozik, összekülönbözik, összekoccan, összezördül, összezörren, összeakaszkodik, ujjat húz, hajba kap Sz: csúfra kel; felrázta az abroszt; összerúgja a patkót; nem pászol a szavuk; tengelyt akaszt; üstökbe kap valakivel
  • összevarr, összeölt

szótag

főnév
  • szillaba (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előkészítés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elkábul

ige
  • elbódul, megrészegül, elszédül, megszédül, megmámorosodik
  • (szleng): berúg, benyakal (bizalmas), becsiccsent (bizalmas), felönt a garatra, leissza magát, megpityókosodik (tájnyelvi)

divatáruüzlet

főnév
  • divatáru-kereskedés, divatcikküzlet, divatáruház, divatárubolt, butik, szalon

délután I.

határozószó
  • ebéd után (bizalmas)

elmos

ige
  • elmosogat, leöblít, letakarít
  • (víz): elsodor
  • lemos, beáztat
  • (emlékképet): eltüntet, elhalványít, elfeledtet, elhomályosít

epikus

melléknév
  • elbeszélő, epikai

meghámoz

ige
  • megtisztít, megtisztogat, lehámoz, lehéjaz, hánt, lehánt, lehántol, meghánt (régies), meghéjaz (régies), levesz, leszed, lehúz, eltávolít, megpucol (bizalmas)
  • (tájnyelvi): megver, elegyenget, eltángál, eldönget, megrak (bizalmas), elagyabugyál, elnáspángol, elnadrágol, kioszt (bizalmas), ellátja a baját, elhegedüli a nótáját
  • (szleng): kifoszt, kirabol, kizsebel (bizalmas), levetkőztet (bizalmas), megkopaszt (bizalmas)

beszéd

főnév
  • megszólalás, közlés, szóáradat, szóözön, élőszó, duma (szleng), traccs (bizalmas), csacsogás, szpícs (szleng), hadova (szleng), blabla (bizalmas), sóder (szleng), vaker (szleng), szósz (szleng), sermó (szleng), smonca (szleng), halandzsa (bizalmas), szöveg (szleng), rizsa (szleng)
  • kifejezésmód, beszédmód, stílus, beszédstílus
  • beszélgetés, társalgás, tárgyalás, diskurálás, diskurzus, eszmecsere, párbeszéd, dialógus, csevegés, terefere
  • közölnivaló, mondanivaló, megbeszélnivaló, beszélnivaló
  • szóbeszéd, pletyka, mesebeszéd, mese habbal
  • szónoklat, prédikáció, oráció (régies), dikció (régies), felszólalás, előadás, szózat, tiráda (választékos), szpícs (szleng)

bélyegző

főnév
  • pecsétnyomó, pecsét, jelbeütő, stempli (bizalmas), stambília (idegen), bélyegzővas, billog (tájnyelvi), bilyog (tájnyelvi)

birkózik

ige
  • dulakodik, tusakodik, viaskodik, küszködik, huzakodik, gyúr, tusáz, hempereg, birokra kel, ölre megy, csülökre megy (tréfás), birakodik (tájnyelvi), küzdölődik (tájnyelvi), győzködik (tájnyelvi)
  • (valamivel): küzd, igyekszik, erőlködik, vívódik, bajlódik, hadakozik

érlelődik

ige
  • érik, megérik, érlik (tájnyelvi)
  • (választékos): fejlődik, alakul, bontakozik, teljesedik

fegyőr

főnév
  • fogházőr, foglár, fogdmeg (régies), börtönőr, profosz (régies), kulcsár (régies), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), börtönész (tájnyelvi), smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng)

hajbókol

ige
  • hajlong, hízeleg, csúszik-mászik, megalázkodik, hason csúszik (valaki előtt), nyalizik (szleng), gazsulál (szleng)

formaság

főnév
  • külsőség, körülményeskedés, körülményesség, formalitás, forma, alakiság (szaknyelvi), szokás, illendőség, szertartás, ceremónia, szertartásosság

elöljáró

főnév
  • feljebbvaló, felettes, vezető, főnök, fejes (szleng), séf (szleng), góré (szleng), nacsalnyik (szleng), principális (régies), fónagy (régies)
  • elöljárószó, viszonyszó, prepozíció (szaknyelvi)

elhúz

ige
  • elvontat, elvon, elvisz, elmozdít, elvonszol
  • félrehúz, felgördít
  • (szájat): elfintorít, elferdít, eltorzít, elbiggyeszt
  • elnyújt, húz-halaszt, elhalaszt, késleltet, prolongál
  • olajra lép (szleng), elsöpör (szleng), felveszi a nyúlcipőt (bizalmas), lelécel (szleng), elbrékel (szleng), elpucol (szleng), megpattan (szleng), meglép (bizalmas), elmenekül, elsikerál (bizalmas), elrohan, elszáguld, elviharzik, elrobog, elrepül, elszáll
  • lemarad
  • eljátszik, elmuzsikál, elhegedül, elharangoz (tájnyelvi)
  • megbuktat, meghúz (bizalmas), megvág (bizalmas), elhasaltat (bizalmas)

elvár

ige
  • igényel, igényt tart, igényt támaszt, követel, megkövetel, előír, megkíván (valakitől), számít (valamire)(valamiről)

fok2

főnév
  • lépcsőfok, grádics (régies)
  • állomás, szint
  • mérték, fokozat, erősség, grádus (régies)

elragadó

melléknév
  • bájoló, elbűvölő, elbájoló, magával ragadó, megragadó, megkapó, bájos, aranyos, szemrevaló, csinos, kedves, kellemes, nagyszerű, varázsos, bűvös, gyönyörű, igéző, imádandó, bűbájos, csábos, csábító, lebilincselő, észvesztő (bizalmas), megejtő, káprázatos, lenyűgöző, ellenállhatatlan

döf

ige
  • szúr, márt, merít, mélyeszt, bök, öklel, gyak (régies)
  • lök, taszít, taszajt (tájnyelvi), meglódít
  • (bizalmas): sért, megbánt

emelőszerkezet

főnév
  • emelőmű, elevátor, emeltyű (régies), nyilaló (tájnyelvi)

forgalmaz

ige
  • forgalomba hoz, elad, kereskedik, árusít, értékesít