előfutár szinonimái

főnév
  • hírnök, futár, herold, hírvivő, kengyelfutó
  • előkészítő, előhírnök, előharcos, előd (régies), szálláscsináló, úttörő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felröppen, fölröppen

ige
  • felrepül, felszáll, elszáll, kiröppen, felemelkedik
  • (hír): szárnyra kel, terjedni kezd, kiszivárog

noha

kötőszó
  • bár, ámbár, ámbátor, holott, jóllehet, mindamellett, habár, pedig
  • ellenére
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előfutár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eligazodik

ige
  • kiismeri magát, tájékozódik, orientálódik

díszkíséret

főnév
  • eszkort (régies)
  • slepp (bizalmas)

degradál

főnév
  • lefokoz, visszaminősít
  • alacsonyít, lealacsonyít (valamivé), hátrább tesz
  • alább szállít, kisebbít

céh

főnév
  • közösség, testület, liga, ipartestület (régies), egyesület, társulat

elmaradott

melléknév
  • tudatlan, műveletlen, maradi, tájékozatlan, sötét (szleng), primitív, ősi, kezdeti, fejletlen, provinciális (régies)
  • régimódi, korszerűtlen, kezdetleges, idejétmúlt, avas, hátramaradt, maradi, szűk látókörű, kisszerű, korlátolt

engedmény

főnév
  • kedvezmény, árkedvezmény, árleszállítás, ármérséklés, árengedmény, árcsökkentés, akció

meggyógyít

ige
  • felgyógyít, kigyógyít, kikezel, helyrehoz, talpra állít, kikúrál, orvosol, asszanál (idegen), begyógyít (tájnyelvi)

besiet

ige
  • beszalad, befut, berohan, beiparkodik, bepucol (szleng), behúz (szleng)

belföld

főnév
  • haza, hon, szülőföld, szülőhaza, pátria

bikaviadal

főnév
  • bikaharc, tauromachia (idegen), bikahecc

eresz

főnév
  • csurgó (tájnyelvi), csörgő (tájnyelvi), eszterhéj (tájnyelvi), eszterhaj (tájnyelvi), csepegő (tájnyelvi), csörögő (tájnyelvi), ereszet (tájnyelvi), orrozat (régies)

februári

melléknév
  • februáriusi (régies), télutói (választékos), böjtelői (régies)

hadonászik

ige
  • kalimpál, kapálózik, ágál, gesztikulál, rúgkapál, csapkod
  • csápol (tájnyelvi)

fordított

melléknév
  • visszás, fonák, ferde
  • ellentétes
  • inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi)

előírás

főnév
  • rendelet, utasítás, rendelkezés, jogszabály, szabály, szabályzat, irányvonal, törvény, elrendelés, rendelés, rendtartás, meghagyás, ukáz (régies), végzés, szabályozás, rendszabály, útbaigazítás, intézkedés, mandátum (szaknyelvi), irányelv, statútum (régies), direktíva (idegen), elvárás, követelmény, kívánság, kívánalom, szabvány, regula (régies), norma vezénylés (szaknyelvi), reglama (régies)
  • vény, recept, recipe (szaknyelvi), rendelvény (szaknyelvi)

elhatalmasodik

ige
  • eluralkodik, elharapódzik, elharapózik, úrrá lesz, elterjed, elburjánzik
  • (érzés): elfog, eltölt, felerősödik, erőt vesz (valakin), úrrá lesz (valakin)

elúszik

ige
  • elvész, odalesz, elfogy, elfolyik, ugrik (szleng)

foglár

főnév
  • börtönőr, fogházőr, foglár, fogdmeg (régies), fegyőr, profosz (régies), kulcsár (régies), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), börtönész (tájnyelvi), smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng)

előzetes I.

melléknév
  • előző, megelőző, előlegezett, prelimináris (régies), előbbi, korábbi, előbbeni, eddigi, fent említett, előidejű, kiinduló, kezdeti, régi, hajdani, korai, a priori (idegen)

domborulat

főnév
  • domborulás, görbület, kidudorodás, dudor, púp, göcs, bütyök, püffedés
  • domb, kiemelkedés, halom, földhányás, bucka

embergyűlölő

melléknév, főnév
  • mizantróp, emberkerülő, világgyűlölő, világkerülő (régies)

fonák II.

főnév
  • (birtokszóként): visszája, hátoldala
  • (teniszben): fonákütés, backhand (szaknyelvi)(szaknyelvi)