februári szinonimái

melléknév

februáriusi (régies), télutói (választékos), böjtelői (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kacér

melléknév

kihívó, ingerlő, merész, magakellető, begyeskedő, ledér, könnyűvérű, flörtölő, huncut, hamis, csintalan, pajzán, tetszelgő, csábító, csalfa, csalingós (tájnyelvi) Sz: hamis a mája

felnő, fölnő

ige

megnő, felnövekszik, felserdül, felcseperedik, felnőtté válik, cseperezik (tájnyelvi), felgingárodik (tájnyelvi), megiperedik (tájnyelvi), felsúdul (tájnyelvi), felterem (tájnyelvi), kifejlődik
kivirul, kivirágzik
felnevelkedik Sz: veri az anyja tolla; kinőtt az Isten markából; benőtt a feje lágya; nem lehet már az ágy alá dugni; liba volt, most lúd; nem játszik már dióst

A szinonimaszótárban megtalálhatóak a februári szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

esztergályoz

ige

esztergál, megmunkál

elmélyült

melléknév

mély, alapos, komoly, mélyreható

eligazodik

ige

kiismeri magát, tájékozódik, orientálódik

dörzspapír

főnév

dörzsölőpapír, smirgli, csiszolópapír, üvegpapír, csiszolóvászon

fájós

melléknév

fájó, fájdalmas, beteg, beteges, sajgó, érzékeny, kényes, rossz, fájlalatos (régies), bodzás (láb) (tájnyelvi)

félrevezet

ige

megtéveszt, rászed, felültet (bizalmas), kijátszik, beugrat, becsap, megcsal, átráz (bizalmas), átejt, átver, bebolondít, bepaliz (bizalmas), lóvá tesz, csúffá tesz, lépre csal, bolondját járatja (valakivel), csőbe húz (szleng), tévútra visz, tévútra vezet, vakerál (szleng), hamukál (szleng), falhoz állít (szleng), becsábít (tájnyelvi), beőrjít (tájnyelvi), elragad (régies)
áltat, ámít, szédít (bizalmas), tévedésbe ejt Sz: az orránál fogva vezet

morcos

melléknév

morc, mogorva, mord, morózus, mordiális (régies), barátságtalan, zord, harapós, rosszkedvű, kedvetlen, nyers, rideg
zsémbes, zsémbelődő, duzzogó, nyűgös, házsártos (bizalmas), zsörtölődő, dörmögő, durcás (bizalmas)

császárkorona

főnév

koronaliliom, koronavirág

cinterem

főnév

temető, sírkert
templomudvar (tájnyelvi), (templomi) előcsarnok (régies)
(választékos): lovagterem

agyar

főnév

(szleng): fog
(állaté): szemfog, metszőfog

csipesz

főnév

csíptető, pincetta (idegen)

felügyelő

főnév

felvigyázó, vigyázó, inspektor (régies), profosz (régies), provizor (idegen), kurátor, őr, gondnok, őrálló (régies), őrszem, ellenőr, kontrollőr (idegen)
rendőrfelügyelő, prefektus (régies)

foszforeszkál

ige

fénylik, villódzik, villózik

hőmérséklet-csökkené

főnév

lehűlés

hajós II.

főnév

tengerész, vízenjáró (tájnyelvi), hajókázó, tengeri medve (bizalmas), hajóslegény, matróz, hajósinas, hajóskapitány, hajóstiszt
révész

fedd

ige

dorgál, korhol, szid, megró, pirongat, szapul, leckéztet, lehord (bizalmas), letol (bizalmas), odamond, kioktat, iskoláz (régies), fenyít (régies), porít (régies), riogat (régies), kárpál (tájnyelvi), ragmál (tájnyelvi), regnál (tájnyelvi)
ostoroz, büntet

eszelős

melléknév

rögeszmés, monomániás (idegen), mániákus, babajkó (tájnyelvi), bolondikus (tájnyelvi), bogaras, hóbortos, hibbant, eszelőkös (tájnyelvi), ütődött (bizalmas), félcédulás, dilis, füves (régies), holdas (tájnyelvi), bolyókos (régies), elmebeteg, eszefordult (tájnyelvi), eszement, eszeficamodott, eszeveszett, bolond, háborodott, tébolyodott, őrült

felhúz

ige

felvon, felemel, fölteker
felvonszol, felrángat, felcibál, felcsaptat (régies), fölcsévél (régies)
felakaszt, fellógat, felköt
felvesz, felölt, felcsatol, magára ölt, belebújik
(falat): felépít, felállít, rak
(sátrat): felver
(rugós szerkezetet): működésbe hoz
felingerel, felbosszant, felmérgesít, feldühít, felidegesít, felizgat, felbőszít, zabosít (szleng), dühbe hoz, dühbe gurít, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felcukkol (szleng), bepörget (szleng), begerjeszt (szleng), bezsongat (szleng), bepöccent (szleng)