elüt szinonimái
ige
- elgázol, nekihajt, feldönt
- (időt): agyonüt, agyoncsap, múlat (régies)
- különbözik, eltér, kirí, elformádzik (tájnyelvi), elfajzik (régies), elfajul (régies), elhasonlik (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
gaztett
főnév
- gazság, gonoszság, aljasság, bűn, bűntett, alávalóság, galádság, gonosztett, rémtett, haramiaság (régies), merény (régies), erőszak, vétség
előráncigál
ige
- előhúz, előránt, elővesz, előkapar
- (valakit): előkerít, előteremt, előránt (bizalmas)
- (bizalmas): szóba hoz, előhoz, megemlít
dőzsöl
ige
- tivornyázik, tobzódik, dorbézol, dombéroz (régies), korhelykedik, részegeskedik, mulat, mulatozik, dáridóz, dáridózik, éjszakázik, züllik, lumpol (bizalmas), lakmározik, kirúg a hámból
- dúskál (valamiben), dúslakodik (valamiben) (választékos), bővelkedik (valamiben), tejben-vajban fürdik
cselédlány
főnév
- szolgáló, szolgálólány, mindenes lány, mindenes, háztartási alkalmazott, csecsi (pejoratív), dézsatündér (tréfás)
elszédít
ige
- elbódít, megszédít
- elcsábít, elámít, elkápráztat, megszédít (bizalmas), elkábít, megbolondít, elbolondít, magával ragad, elragad, félrevezet, becsap, megcsal, rászed, lóvá tesz, orránál fogva vezet, bolondját járatja (valakivel), áltat, megzavar, összezavar, elcsavarja a fejét, megbabonáz, megigéz, elvarázsol, elbűvöl, megbűvöl, elbájol
megrendít
ige
- megrenget, megmozgat, meghimbál, megtántorít, megrenget
- földhöz vág
- letör, lesújt, megráz, lever, megvisel, a földhöz vág, megdöbbent, meghökkent, elképeszt, sokkol, fölzaklat, megindít, meghat, elérzékenyít, megríkat, megingat, megrázkódtat
bevonul
ige
- bemasíroz, benyomul, bemenetel
- bemegy, bejön, belép
- (katona): berukkol (tájnyelvi), beáll, szolgálatba áll, szolgálatba lép, bemarsol (régies)(régies)
bóvli II.
melléknév
- silány, selejtes, értéktelen, rossz minőségű, hitvány, vacak, rossz, olcsó, filléres, snassz (bizalmas), gagyi (szleng)
fa
főnév
- élőfa, csemete, facsemete, fácska, sudár (régies)
- karácsonyfa, májusfa
- faanyag, faáru, deszka, lignin (szaknyelvi), lignum (szaknyelvi)
- tűzifa, tüzelőfa
- fadarab, bot, pálca, karó, celőke (tájnyelvi)
- (szleng): egyes, elégtelen, karó (bizalmas), cuka (bizalmas), pejkó (tréfás), tök (szleng), dákó (szleng), dugó (szleng), fúró (szleng), horog (szleng), kampó (szleng), gerenda (szleng)
felingerel, fölinger
ige
- felizgat, felkavar, felpiszkál, felpaprikáz, felhúz (szleng), cukkol, felvillal (tájnyelvi), felhegyeszt (tájnyelvi), felhergel, feldühít, dühbe hoz, kihoz a sodrából, felháborít, felbosszant, begyújt (tájnyelvi), feltüzel, felidegesít, felzaklat, fellázaszt (régies), felösztönöz (régies), fölzendít (régies), föleszel (régies)
harc
főnév
- harcolás, összecsapás, háború, hadviselés, ütközet, csata, csatározás, tusa, viadal, viadalom (régies), baj (régies)
- verekedés, mérkőzés, vetélkedés, dulakodás, hadakozás, viaskodás
- civakodás, civódás, torzsalkodás, ellentét, konfliktus, viszály, perpatvar, csetepaté
- küzdelem, küzdés, küszködés, igyekezet, erőfeszítés, erőlködés, vesződés, kínlódás
galamb
főnév
- tubi, tuba (tájnyelvi), gerle, gerlice, gelice (tájnyelvi), balica (tájnyelvi)
- (megszólításként is): kedves, szerető, szerelmes, tubica
elválaszt
ige
- szétválaszt, különválaszt, elkülönít, elkülönöz (régies), kettéválaszt, szeparál, leválaszt, levág, elrekeszt, elszakít, elszakaszt (tájnyelvi), lekapcsol (bizalmas), elzár, elvág, elszigetel, elhatárol, megkülönböztet, izolál, diszjungál (szaknyelvi)
- (szót) megszakít
előjog
főnév
- kiváltság, privilégium, kedvezmény, kedvezés, előny, kivétel, kivételezés, prerogatíva (szaknyelvi)
emelkedő
főnév
- kapaszkodó, emelkedés, kiemelkedés, bukkanó, meredek, domb, magaslat, halom, bucka, lanka, hát, földhát, kaptató (tájnyelvi), part (tájnyelvi)
egyezményes
melléknév
- szerződéses, közmegegyezéses, közkeletű, szokásos, konvenciós, köteles, elfogadott, megállapított
- szövetségi, államközi, konvencionális
eseménytelen
melléknév
- egyhangú, unalmas, untató, álmosító, monoton, szürke, lapos, színtelen, csendes