egyezményes szinonimái

melléknév
  • szerződéses, közmegegyezéses, közkeletű, szokásos, konvenciós, köteles, elfogadott, megállapított
  • szövetségi, államközi, konvencionális

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

agyhártya

főnév
  • agyburok, meninx (szaknyelvi)

meglátszik

ige
  • látszik, látható, szembetűnik, szembeötlik, kiütközik, megjelenik, láthatóvá válik, meglátódik (tájnyelvi)
  • megmutatkozik, kitűnik, megnyilvánul, feltűnik, kiviláglik, kitetszik (választékos), lerí
  • kiderül, előtűnik, keresztülviláglik (régies), megtetszik (régies), meglátódik (tájnyelvi), ismerszik (tájnyelvi), napvilágra kerül, nyilvánvalóvá válik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyezményes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dörgöl

ige
  • (tájnyelvi): dörzsöl, fen, csiszol, smirgliz, vakar, koptat, horzsol, morzsol, súrol, sikál, sikárol (tájnyelvi), csutakol
  • políroz, pucol (bizalmas), fényesít, vikszel, kefél, szidoloz

cukorbetegség

főnév
  • cukorbaj, cukor (bizalmas), diabétesz (szaknyelvi), cukros húgyár (régies)

céduláz

ige
  • jegyzetel, kijegyez, följegyez, címkéz

beszennyez

ige
  • bepiszkol, bepiszkít, bemocskol, összesároz, bemaszatol, bemázol, összekoszol, besároz, összeken, foltot ejt (valamin), összefröcsköl, összespriccel, összepacáz, bepocskol (tájnyelvi), összecsúnyít (régies)
  • meggyaláz, megbecstelenít, megront, pocskondiáz, becsmérel, ócsárol, megrágalmaz, sárba ránt, befeketít, szeplősít, megszentségtelenít, profanizál (választékos)

égerfa

főnév
  • berekfa (tájnyelvi), jégerfa (tájnyelvi), egerfa (tájnyelvi)

elhűl

ige
  • kihűl, meghűl, elhidegedik (régies)
  • (régies): elhidegül
  • megdöbben, elcsodálkozik, meghökken, meglepődik, elképed, elámul, hüledezik

levéltárca

főnév
  • pénztárca, irattárca, bankótárca, briftasni (bizalmas), brifkó (szleng)

átvészel

ige
  • átél, túlél, kiáll, kibír

átevez

ige
  • átcsónakázik, áthajózik, átszel, átkel

barack

főnév
  • kajszibarack, kajszi, sárgabarack, rózsabarack
  • őszibarack, őszi
  • barackfa
  • barackpálinka
  • fejre koppintás, tojás, bunyu (tájnyelvi)

ellenére II.

határozószó
  • bosszantására, ingerlésére

elújságol

ige
  • elmond, közöl, tudtul ad, tudtára ad

fuzionál

ige
  • társul, egyesül, összeolvad, összekapcsolódik, összeforr

felfrissül, fölfriss

ige
  • felüdül, felélénkül, kipiheni magát, erőre kap, feléled, fölpezsdül, megújul, elevenné válik, megerősödik, megújhodik, újjászületik, restaurálja magát (szleng), rekreálja magát (szaknyelvi), frissedik (tájnyelvi)

egyhangúlag

határozószó
  • együttesen, egyöntetűen, egy emberként, közfelkiáltással, közakarattal, egybehangzóan, közös megegyezéssel, egyetértésben, közös erővel, ellentmondás nélkül

dorgálás

főnév
  • szidás, feddés, korholás, dorgatórium, dörgedelem

elérkezik

ige
  • (valakibe): megérkezik, eljut, odaér, elér, kilyukad, elkerül (régies)
  • eljön, elkövetkezik, bekövetkezik, felvirrad (választékos), felderül (választékos), beköszönt, ráköszönt (régies), eljő (régies)
  • (tájnyelvi): ráér, érkezése van

felderül, földerül

ige
  • felvidul, megvigasztalódik, felélénkül, megvidámodik
  • (vminek az ideje): felvirrad, elérkezik
  • felhőtlenné válik, kivilágosodik, kiderül, kitisztul, kifényesedik

éjjeliszekrény

főnév
  • éjszekrény (régies), nahtkasztli (bizalmas), kasztli (bizalmas)

csapatosan

határozószó
  • csapatostul, csoportostul, csoportosan, seregesen, seregestül, tömegesen, együtt, együttesen, mindnyájan, mindannyian, falkástul (tájnyelvi)

elfut

ige
  • elszalad, elrohan, eliramodik, elinal, elrobog, elnyargal, elvágtat, futásnak ered, elsiet, kereket old, eltakarodik, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), elszökik, megfutamodik, meghátrál, elmenekül, eliszkol, elkotródik, elpörköl (szleng), elpályázik (szleng), elfüstöl (szleng), elpucol (szleng), elszelel (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng) Sz: szedi a sátorfáját; elhúzza a csíkot (szleng); elhúzza a belét (szleng); sietősre veszi a figurát (szleng); felköti a nyúlcipőt; szedi a rőfjét; túl van árkon-bokron; eliszkol, mintha puskából lőtték volna ki; nyakába kapja a lábát; szélről köti a derest
  • (idő): elmúlik, eliramlik, eltelik, elszáll, elröpül
  • (tájnyelvi): kifut, kifolyik, elforr

felfedező, fölfedező II.

főnév
  • kutató, tudós, feltaláló
  • utazó, világjáró