emelkedő szinonimái

főnév
  • kapaszkodó, emelkedés, kiemelkedés, bukkanó, meredek, domb, magaslat, halom, bucka, lanka, hát, földhát, kaptató (tájnyelvi), part (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jószívű

melléknév
  • jóságos, jólelkű, melegszívű, aranyszívű, lágyszívű, vajszívű, galamblelkű (tájnyelvi), csupa szív, megértő, emberséges, irgalmas, könyörületes, emberbaráti, humánus, filantróp
  • szíves, kegyes (régies), jóindulatú, nyájas Sz: kebelében találja a jó meleget
  • önzetlen, adakozó, jótékony, bőkezű, nagylelkű, altruista (választékos)

szúr

ige
  • belemélyeszt, döf, beledöf, bök, csíp, mar, fullánkol, öklel
  • ölt
  • (szövegbe): beleiktat, beletűz, beszúr
  • fáj, szaggat, nyilall, hasogat
  • bánt, sért, keserít
  • tűz, süt, éget
  • (szleng): (kábítószert) befecskendez, felnyom (szleng), nyom (szleng), lő (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a emelkedő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elsatnyul

ige
  • elcsenevészedik, elhitványul, elgyöngül, elfajzik, elkorcsosul, elcsökevényesedik, degenerálódik (szaknyelvi), visszafejlődik, elványad (tájnyelvi), elenyészelődik (tájnyelvi), elposzhul (tájnyelvi), elsanyarodik (tájnyelvi)

egy-kettő II.

módosítószó
  • azonnal, rögtön, rögvest, tüstént

ebédlő

főnév
  • étterem, étkezde, refektórium (régies), étkező, étkezőszoba, étszoba (régies), ebédlőterem
  • (bizalmas): ebédlőbútor

csiklandós

melléknév
  • csikis (bizalmas), csiklandékos (tájnyelvi), viszketős
  • kényes, bajos, kritikus
  • érdekes, érdekfeszítő, izgalmas
  • pajzán, sikamlós, pikáns, borsos, kétértelmű

elüt

ige
  • elgázol, nekihajt, feldönt
  • (időt): agyonüt, agyoncsap, múlat (régies)
  • különbözik, eltér, kirí, elformádzik (tájnyelvi), elfajzik (régies), elfajul (régies), elhasonlik (régies)

ezüstműves

főnév
  • ötvös, ékszerész, filigránkészítő (régies)

megszül

ige
  • világra hoz, lebabázik, meggyerekezik (tájnyelvi), megszabadul (tájnyelvi), megkettőzik (tájnyelvi), megszaporodik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): létrehoz, befejez

bomlik

ige
  • (csomó): bomladozik, foszlik, feslik, fölfeslik, szétválik, kioldódik, kibogozódik, kikötődik
  • oszlik, szétoszlik, mállik, korhad, szétmegy
  • hanyatlik, pusztul, romlik, szétesik, széthull
  • (valakiért, valaki után): bolondul, rajong, imád
  • bolondozik, vadul
  • (régies): megbomlik, megtébolyodik, eszét veszti

bizonykodik

ige
  • (tájnyelvi): erősködik, bizonygat, kardoskodik, esküdözik Sz: égre-földre esküdözik; minden szentekre esküdözik; megesküszik a lelke üdvösségére

bugyi

főnév
  • bugyogó (régies), kisnadrág, alsónadrág, alsó

fárasztó

melléknév
  • fáradságos, kimerítő, idegfeszítő, hajszás, idegőrlő, megerőltető, gyötrelmes, verejtékes, kemény, vesződséges, nehéz, izzasztó, keserves, zsibbasztó, strapás (bizalmas), körömszakasztó (régies), döglesztő (durva)
  • (pejoratív): unalmas, egyhangú, nyűgös, bosszantó, idegesítő

feloszlat, föloszlat

ige
  • szétszéleszt, szétszór, szétzavar, szétrebbent, szélnek ereszt, szétkerget, hazaküld, (ülést) berekeszt
  • megszüntet, felszámol, megsemmisít, likvidál

határoz

ige
  • dönt, döntést hoz, eltökél, eltökéli magát, elszánja magát
  • határozatot hoz, végez, rendelkezik, diszponál (szaknyelvi)
  • jelent, számít, szerepet játszik (valamiben)

gép

főnév
  • szerkezet, gépezet, készülék, berendezés, motor, erőgép, erőmű (régies), mechanizmus, masina (bizalmas), gépely (régies), műköny (régies), mozgony (régies)
  • mozdony (régies)

emésztő

melléknév
  • nyomasztó, mardosó, kínzó, györtő, marcangoló, étető (tájnyelvi), idegölő, idegőrlő, pusztító

elpiszkolódik

ige
  • bepiszkolódik, elmocskolódik, elpiszkozik (tájnyelvi), elszurtosodik, beszennyeződik, elszennyeződik, elszennyesül (tájnyelvi), eldögél (tájnyelvi)

esküszöveg

főnév
  • esküforma, eskü

gally

főnév
  • ág, faág, vessző, hajtás, sarj, ágfa, gallyfa, rőzse, nyesedék, carak (tájnyelvi), csalit (tájnyelvi), csebere (tájnyelvi)
  • pálca, bot, virgács

éppúgy

határozószó
  • éppen úgy, ugyanúgy, hasonlóképp, szintén, szintúgy, azonképp, azonképpen, csakúgy

éjjeliszekrény

főnév
  • éjszekrény (régies), nahtkasztli (bizalmas), kasztli (bizalmas)

étvágytalan

melléknév
  • étevesztett (tájnyelvi), finnyás, bélebűzhödt (tájnyelvi), egyszálbélű, kákabélű (tájnyelvi), konyhagyalázó, kis étkű Sz: mintha a háta mögé hányná

generáció

főnév
  • nemzedék, emberöltő, emberíz (régies)
  • kor, korszak
  • (szaknyelvi): szaporodás, nemzés