elmeszesedés szinonimái
főnév
- mészlerakódás, szklerózis (szaknyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
fogadott
melléknév
- elvállalt, szerződött, szerződtetett, alkalmazott
- megígért
- (gyermek): adoptált (idegen), örökbe fogadott, nevelt
elgondol
ige
- végiggondol, átgondol, kontemplál (idegen)
- kigondol, eltervez, elhatároz, kieszel, kiagyal, kifundál, kiókumlál (bizalmas), kifőz (bizalmas), koncipiál (régies)
- elképzel, megálmodik
csúzli
főnév
- parittya, gumipuska, slicc (tájnyelvi)
- (szleng): puska, flinta (régies), feleség (szleng), géppisztoly, géppityu (szleng), pukkantó (szleng)
- (szleng): fecskendő
buzdítás
főnév
- lelkesítés, biztatás, serkentés, sarkallás, ösztönzés, ösztökélés, bátorítás, unszolás, inspiráció, nógatás, felbátorítás, rábírás, rávevés, agitáció (idegen), animálás (idegen), exhortáció (idegen), stimulus (szaknyelvi)
elköltözik
ige
- elköltözködik, áttelepül, elhurcolkodik, elhordozkodik (tájnyelvi), elháromlik (régies), szállást vált (régies)
- meghal, elhalálozik, eltávozik, elhuny, kiadja a lelkét, elszenderül, elmegy, elköltözik az élők sorából, jobblétre szenderül, elpihen, bekrepál (szleng), kinyúlik (szleng), felfordul (durva), elpatkol (durva), megdöglik (durva), kinyuvad (durva)
megerőltető
melléknév
- kimerítő, nehéz, fárasztó, strapás (bizalmas), kemény, vesződséges, küzdelmes, embert próbáló, elcsigázó, próbára tevő
betyár I.
főnév
- szegénylegény, útonálló, rabló, zsivány (régies), haramia, lator, gonosztevő, bandita, briganti, himpellér, martalóc, lókötő, lótolvaj, csirkefogó, gazember, gazfickó, járkálóember (tájnyelvi)
- rosszcsont, rosszposztó, csibész, hétördög, gézengúz, kópé
gyűlés
főnév
- értekezlet, összejövetel, tanácskozás, megbeszélés, konferencia, kongresszus, találkozó, meeting (idegen), ülés, reunió (régies), gyülekezet (régies)
- zsinat
- csoportosulás, tömörülés, csődülés, sokasodás
- (régies): kelés, duzzanat, tályog
fogós I.
melléknév
- nehéz, fejtörő, furfangos, megtévesztő
- agyafúrt, ravasz
- (tájnyelvi): laktató, kiadós
- grízes (liszt)
elmúlás
főnév
- megszűnés, véget érés, befejeződés, pusztulás, megsemmisülés, semmivé válás
- halál, vég, enyészet (választékos)
elfásult
melléknév
- fásult, egykedvű, érzéketlen, szenvtelen, közönyös, közömbös, apatikus, eltompult, unott, életunt, blazírt
- kiégett, reményvesztett, megcsömörlött, kifáradt, kimerült
ige
- elkeserít, lever, lesújt, elkedvetlenít, kedvét szegi, lehangol, elcsüggeszt, elveszi a kedvét, megbánt, megszomorít, búsít, kétségbeejt, nyomaszt, letör, lehűt (bizalmas), lelomboz (szleng)
fizet
ige
- pénzt ad, kiegyenlíti a számlát
- térít, fedez, áll, rendez, visel, elintéz, törleszt, leperkál (bizalmas), leszurkol (szleng), lepenget (bizalmas), blechol (szleng), gubál (szleng), leszúr (szleng), tejel (szleng), csenget (szleng), díjaz, bérez, honorál, javadalmaz, jutalmaz Sz: fizet, mint a köles; fizet, mint a katonatiszt; kivirítja a dudvát (szleng)
- jövedelmez, hoz, ad
- megfizet, megtorol, megbosszul
- bűnhődik, lakol, meglakol, megszenved
díszítőelem
főnév
- dísz, díszítés, díszítmény, díszítőmotívum, ékítmény, cifrázat, ciráda, ornamens (idegen), ornamentum (szaknyelvi), (zenében) fioritura (szaknyelvi)
elüt
ige
- elgázol, nekihajt, feldönt
- (időt): agyonüt, agyoncsap, múlat (régies)
- különbözik, eltér, kirí, elformádzik (tájnyelvi), elfajzik (régies), elfajul (régies), elhasonlik (régies)