kultusz szinonimái

főnév
  • vallásgyakorlat, tisztelet, istentisztelet, imádat
  • dicsőítés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elvész, elveszik

ige
  • elkallódik, lába kél, bottal üthetik a nyomát, szőrén-szálán eltűnik, ebek harmincadjára kerül, elhányódik, elhánykolódik (tájnyelvi), elsíkul (tájnyelvi), elveszelődik (tájnyelvi)
  • kárba vész, veszendőbe megy, elsikkad, elolvad, elfogyatkozik, elúszik (bizalmas), füstbe megy, (remény) szertefoszlik, odalesz
  • elpusztul, megsemmisül, semmivé lesz, elenyészik
  • eltűnik, belevész (valamibe), nyoma vész, nyoma se marad

mennykő

főnév
  • villámcsapás, villám, istennyila (bizalmas), ménkő (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kultusz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kötélhúzás

főnév
  • vetélkedés, versengés

kimagyarázkodik

ige
  • magyarázkodik, bizonygat, kimosakszik, tisztázza magát, mentegetőzik, mentegetődzik, védekezik

kifejező

melléknév
  • beszédes, expresszív (idegen), kifejezésteljes, jellegzetes, markáns, plasztikus, élénk, erőteljes, velős, magvas, tömör, szemléletes, jelentőségteljes, sommás

kanász

főnév
  • disznópásztor, kondás, baromőr (régies), nyájőr (régies), pásztorember (régies), rikkancs (tájnyelvi)
  • (pejoratív): bugris, fajankó

központosítás

főnév
  • összpontosítás, centralizálás (idegen), centralizáció (idegen), tömörítés, koncentráció (idegen), egyesítés, összevonás

lejár

ige
  • le-lemegy, lejárogat
  • elkoptat, elnyű, letapos
  • legázol
  • kitelik, letelik, elmúlik, elévül
  • megáll
  • megszűnik, befejeződik
  • kijár, leválik, levehető

töpörtyű, tepertő

főnév
  • pörc (tájnyelvi), csörge (tájnyelvi), pörke (tájnyelvi)
  • (bizalmas): vakarcs, tökmag, csöppség, apróság, törpe (bizalmas), babszem, bütyök (bizalmas), porbafingó (durva)

igéző

melléknév
  • elbűvölő, elbájoló, lenyűgöző, elragadó, bűbájos, mámorító, csábító, csábos, kacér, hódító, vonzó, megejtő, magával ragadó, varázslatos
  • bűvölő, megrontó, boszorkányos, bűvös-bájos, ráolvasó, ördögűző, varázsló

hümmög

ige
  • dünnyög, böstörög (tájnyelvi), szunnyog (tájnyelvi), ümget, hümget

felró, fölró

ige
  • felír, feljegyez, ráró, belevés, rovással megjelöl, fölmetsz (régies)
  • nyilvántart
  • számlájára ír, terhére ró, szemére vet, szemére hány, hibáztat, vádol, terhel

intim

melléknév
  • bizalmas, magán, személyes, belső, saját, privát, egyéni, individuális
  • meghitt, bensőséges, családias, meleg, közvetlen, szívélyes, baráti, otthonos, fesztelen, derűs, hangulatos, idilli

lenyugodik, lenyugsz

ige
  • lepihen
  • aludni megy, aludni tér, nyugovóra tér, nyugalomra tér, elteszi magát holnapra, elteszi magát másnapra, leteszi a fejét, álomra hajtja a fejét, nyugalomra hajtja a fejét, szunyálni megy, hunyni megy (szleng), ledöglik (durva), levackol (szleng), tollasbálba megy (tréfás)
  • (bizalmas): lecsillapodik, lecsillapul, lecsendesedik, lecsendesül, lecsitul, megnyugszik, lelohad, lehiggad, megjuházik, megjuhászodik, megszelídül
  • (nap): leáldozik, lemegy, leszáll, lehanyatlik, lebukik, alábukik, nyugovóra tér, látóhatár mögé bukik, lesuvad (tájnyelvi), elszentül (tájnyelvi)

mammon

főnév
  • pénz, gazdagság
  • nyereségvágy

átszellemül

ige
  • elmerül, révületbe esik, átél, beleéli magát (valamibe), rajong, ábrándozik, álmodozik, felmagasztosul
  • (régies): meghal, elhuny, átszenderül

nemtörődömség

főnév
  • flegma (bizalmas)
  • lezserség
  • közömbösség, közöny, hanyagság, gondatlanság, mulasztás, hányavetiség, felületesség, vigyázatlanság, érdektelenség, negligencia (szaknyelvi)

méhkaparás

főnév
  • abortusz, művi vetélés, küret (szaknyelvi), kaparás (bizalmas), terhességmegszakítás, abrázió (szaknyelvi), magzatelhajtás

kúpcserép

főnév
  • kúpos cserép, gerinccserép, barátcserép (régies), görbe cserép (tájnyelvi)

körülötte

határozószó
  • körös-körül, körötte, közelében, környékén, közel, körben, körüle (tájnyelvi)

lebont

ige
  • lerombol, ledönt, szanál (bizalmas)
  • felfejt, leteker

megtorol

ige
  • megbosszul, bosszút áll, revansot vesz, elégtételt vesz, tromfol, megfizet, meglakoltat, megbüntet, visszavág, törleszt, visszaüt, viszonoz

küzdőtér

főnév
  • porond, aréna, hippodrom (idegen)
  • sík, csatatér, csatamező, harcmező, hadszíntér, front, vérmező (régies), küzdőhely (régies)
  • stadion, sportpálya, rekortán (szaknyelvi), pálya, pást, tatami (szaknyelvi)

kiolvasó

főnév
  • kiszámoló, mondóka

leginkább

határozószó
  • elsősorban, főként, főképp, főképpen, jobbára, különösen, túlnyomórészt, főleg, leggyakrabban, kiváltképpen, mindenekelőtt, többnyire, nagyrészt, fölötte, dandárján (tájnyelvi), nagyobbadán (tájnyelvi)

megvilágosodik

ige
  • kivilágosodik, virrad, felvirrad
  • fény derül (valamire), világosság derül (valamire), tisztázódik, világossá válik, dereng (bizalmas)