eleje szinonimái

főnév
  • kezdet, kezdőpont, kiindulópont, origó (szaknyelvi), rajt, start (bizalmas), kezdés
  • (tájnyelvi): színe-java, színe-virága, legjava, elit, krém (bizalmas)

eléje szinonimái

határozószó
  • elé, elébe, elejbe (tájnyelvi), elibe (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

úzus

főnév
  • szokás, gyakorlat, szokásjog, közszokás
  • használat

hóesés

főnév
  • havazás, pilinkálás (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eleje szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyházi

melléknév
  • papi, templomi, gyülekezeti, szerzetesi, monostori, szent, szakrális (idegen), klerikális

csillámlik

ige
  • felcsillan, megcsillan, felvillan, villódzik, villózik, csillog, csillog-villog, ragyog, felragyog, világlik, világol, fénylik, tündöklik, villog, szikrázik, sziporkázik, sugárzik, vakít

császármorzsa

főnév
  • daramorzsa, smarni (bizalmas), darasmarni (bizalmas), grízsmarni (bizalmas)

bocsánatos

melléknév
  • (régies): megbocsátható, menthető, bocsátandó (régies)

elárverez

ige
  • dobra üt, dobra ver, elkótyavetyél, elkótyál (régies), ellicitál (tájnyelvi), elmuntál (tájnyelvi), elárverez (tájnyelvi)

előidéz

ige
  • okoz, kivált, kelt, felkelt, kirobbant, szül, megindít, eredményez, ingerel, gerjeszt, fellobbant, provokál, aktivál, indukál (szaknyelvi)
  • (régies): előhív, előszólít, felidéz

makacs

melléknév
  • konok, csökönyös, makrancos, dacos, akaratos, akarnok, vasakaratú, nyakas, önfejű, fafejű, vasfejű, kőfejű, betonfejű (szleng), bükkfejes (tájnyelvi), keményfejű, keménynyakú, vastagnyakú, kutyahitű (tájnyelvi), fúrtagyú (régies), fúrtfejű (régies), megingathatatlan, tántoríthatatlan, hajthatatlan, hajlíthatatlan, rendíthetetlen, hajlatlan (régies), bakafántos (tájnyelvi), megátalkodott, megrögzött, javíthatatlan, kérlelhetetlen, ellenálló, csökött Sz: a nemakarom bántja; acél a feje, vasalt a nyaka; akár a lóval imádkozzál, akár evvel beszélj; az Istennek sem hajtja meg a fejét; csökönyös, mint a szamár; csomó van a fültövénél; farhámba ült; farkasgégén eresztett; feltette a fejét, nem hajol; hab ellen úszik; helyéből egy szikrát sem mozdul; igen köti az ebet a karóhoz; jó kiállhatója van; kemény a feje bőre; kemény a nyaka; kutyahumor van benne; makacs, mint az öszvér; még a pisze se parancsol neki; megátalkodott, mint a tokmányba szorult kaszakő; megköti magát, mint a német ló; nagy benne az akarat, mint a rossz lóban; nagy benne az akarat, mint a vénleányban; nem akar kötélnek állni; nem enged a negyvennyolcból; nyakas apa fejes fia; nyakas, mint az acél; nyakas, mint a bivaly; tapodásnyira sem lehet vele elmenni; vas a feje; vastagnyakú kálomista

beállít

ige
  • betesz, behelyez, berak, odarak, beleállít
  • szabályoz, beigazít, megigazít, hangol, beüzemel, jusztíroz (idegen)
  • betoppan, befut, betér, bevetődik, beköszön, megjelenik, felbukkan, meglátogat, felkeres, odadugja az orrát, betámít (tájnyelvi)
  • feltüntet (valakit valamilyennek), lefest (valakit valamilyennek)
  • (bizalmas): lerészegszik, berúg, felönt a garatra

bakó

főnév
  • hóhér, ítélet-végrehajtó, kínzó (régies)

beköszönt

ige
  • betér, belép, benéz, beállít, bekopogtat, bevetődik, betoppan, beugrik, meglátogat
  • beáll, megkezdődik, elkezdődik

elpattan

ige
  • eltörik, elszakad, megreped, elreped, szétpattan, szétszakad, elpercen (tájnyelvi), elrüffen (tájnyelvi)
  • (szleng): megszökik, elmegy, olajra lép (szleng), megpattan (szleng), elhúzza a csíkot (szleng)

erély

főnév
  • határozottság, akaraterő, kitartás, erélyesség, energikusság (idegen), tetterő, energia, vitalitás (választékos), vaskéz, szigor, keménység, kérlelhetetlenség

gokart

főnév
  • versenyautó

felszít, fölszít

ige
  • lángra lobbant, fellobbant, éleszt, gyújt, felgyújt, felizzít
  • felizgat, fölgerjeszt, felingerel, felbujt, fellázít, felpiszkál, feléleszt, feltüzel
  • heccel, stimulál, fokoz, kivált, felkelt, okoz, támaszt, kelt, előidéz, felszirkotál (tájnyelvi)

élelmez

ige
  • etet, étkeztet, ellát, táplál, kosztoltat (bizalmas), alimentál (régies), eltart, gyarapít (régies), gondoskodik (valakiről)

egyenlőség

főnév
  • egyformaság, azonosság, megegyezőség, egyenértékűség, egybevágóság, paritás (szaknyelvi), ekvivalencia (szaknyelvi)
  • egyenlet
  • egyenrangúság, egyenjogúság, emancipáció (idegen)

ellenben

kötőszó
  • de, azonban, csakhogy, ezzel szemben, ezzel ellentétben, viszont, pedig, különben, máskülönben, holott, ámbár, habár, bár, jóllehet, viszontag (régies)

felpezsdül, fölpezsd

ige
  • felfrissül, felbuzog, cirkulál (tájnyelvi)
  • (régies): felforr, felforrad, felbugyorog
  • felélénkül

elfoglalt

melléknév
  • foglalkoztatott, aktív, tevékeny, dolgozó, be van táblázva Sz: ezer a dolga, meg kettő; annyi a dolga, hogy azt se tudja, ki lábára hágjon; meghalni sem ér rá
  • bevett, meghódított, megszállt, leigázott
  • betöltött

csodás

melléknév
  • csodálatos, csodálatra méltó, bámulatos, rendkívüli, különös, meglepő, furcsa, érthetetlen, döbbenetes, meghökkentő, szokatlan
  • természetfeletti, transzcendens (idegen), földöntúli, mágikus, bűvös, bűbájos, ördöngös, varázs-, csoda-, kiváló, pompás, feledhetetlen, szenzációs (bizalmas), fantasztikus, mesés, páratlan, tüneményes, káprázatos, hihetetlen, remek, klassz (szleng), nagyszerű

elmosódott

melléknév
  • kifakult, elfakult, megfakult, elhomályosult, elhomályosodott, homályos, elhalványult, elhalványodott, halvány, fakó, összefolyt, elenyészett, szertefoszlott, lekopott, fényét vesztett, elszíntelenedett, színtelen, elhalt, bizonytalan, seszínű, egybefolyó, alaktalan, meghatározhatatlan, pontatlan, tompa, halk, ködös, távoli, párás, fátyolos, olvashatatlan, kibetűzhetetlen, kivehetetlen, megfejthetetlen

felszakít, fölszakít

ige
  • feltép, feltör, felszaggat, felszakaszt (tájnyelvi), fölrepeszt, felhasít, felnyit, felbont
  • felidéz, megidéz, felhoz, felelevenít, előhív, előhoz, feltámaszt, visszaemlékezik, emlékezetbe idéz