eleje szinonimái
főnév
- kezdet, kezdőpont, kiindulópont, origó (szaknyelvi), rajt, start (bizalmas), kezdés
- (tájnyelvi): színe-java, színe-virága, legjava, elit, krém (bizalmas)
eléje szinonimái
határozószó
- elé, elébe, elejbe (tájnyelvi), elibe (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
fiú
főnév
- fiúgyerek, fiúgyermek, gyerek (tájnyelvi), gyerekcse (tájnyelvi), csimota (tájnyelvi)
- fi (régies), srác, skac (szleng), gyerkőc, gyerkőce (tájnyelvi), lurkó, kölyök, legényke, kisfiú, gézengúz (bizalmas), nebuló, ördögfióka, pubi (bizalmas), krapek (szleng), fickó, kamasz, tacskó (bizalmas), siheder, suttyó (tájnyelvi), fattyú (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), süvölvény
- (birtokszóként): udvarló, jövendőbeli
hadakozik
ige
- háborúskodik, háborúzik, hadat visel, küzd, harcol, viaskodik, tusakodik, csatáz, verekszik
- viszálykodik, birkózik, dulakodik, vitézkedik (régies)
- perlekedik, vitázik, veszekedik, veszekszik
egyházi
melléknév
- papi, templomi, gyülekezeti, szerzetesi, monostori, szent, szakrális (idegen), klerikális
csillámlik
ige
- felcsillan, megcsillan, felvillan, villódzik, villózik, csillog, csillog-villog, ragyog, felragyog, világlik, világol, fénylik, tündöklik, villog, szikrázik, sziporkázik, sugárzik, vakít
elárverez
ige
- dobra üt, dobra ver, elkótyavetyél, elkótyál (régies), ellicitál (tájnyelvi), elmuntál (tájnyelvi), elárverez (tájnyelvi)
előidéz
ige
- okoz, kivált, kelt, felkelt, kirobbant, szül, megindít, eredményez, ingerel, gerjeszt, fellobbant, provokál, aktivál, indukál (szaknyelvi)
- (régies): előhív, előszólít, felidéz
makacs
melléknév
- konok, csökönyös, makrancos, dacos, akaratos, akarnok, vasakaratú, nyakas, önfejű, fafejű, vasfejű, kőfejű, betonfejű (szleng), bükkfejes (tájnyelvi), keményfejű, keménynyakú, vastagnyakú, kutyahitű (tájnyelvi), fúrtagyú (régies), fúrtfejű (régies), megingathatatlan, tántoríthatatlan, hajthatatlan, hajlíthatatlan, rendíthetetlen, hajlatlan (régies), bakafántos (tájnyelvi), megátalkodott, megrögzött, javíthatatlan, kérlelhetetlen, ellenálló, csökött Sz: a nemakarom bántja; acél a feje, vasalt a nyaka; akár a lóval imádkozzál, akár evvel beszélj; az Istennek sem hajtja meg a fejét; csökönyös, mint a szamár; csomó van a fültövénél; farhámba ült; farkasgégén eresztett; feltette a fejét, nem hajol; hab ellen úszik; helyéből egy szikrát sem mozdul; igen köti az ebet a karóhoz; jó kiállhatója van; kemény a feje bőre; kemény a nyaka; kutyahumor van benne; makacs, mint az öszvér; még a pisze se parancsol neki; megátalkodott, mint a tokmányba szorult kaszakő; megköti magát, mint a német ló; nagy benne az akarat, mint a rossz lóban; nagy benne az akarat, mint a vénleányban; nem akar kötélnek állni; nem enged a negyvennyolcból; nyakas apa fejes fia; nyakas, mint az acél; nyakas, mint a bivaly; tapodásnyira sem lehet vele elmenni; vas a feje; vastagnyakú kálomista
beállít
ige
- betesz, behelyez, berak, odarak, beleállít
- szabályoz, beigazít, megigazít, hangol, beüzemel, jusztíroz (idegen)
- betoppan, befut, betér, bevetődik, beköszön, megjelenik, felbukkan, meglátogat, felkeres, odadugja az orrát, betámít (tájnyelvi)
- feltüntet (valakit valamilyennek), lefest (valakit valamilyennek)
- (bizalmas): lerészegszik, berúg, felönt a garatra
beköszönt
ige
- betér, belép, benéz, beállít, bekopogtat, bevetődik, betoppan, beugrik, meglátogat
- beáll, megkezdődik, elkezdődik
elpattan
ige
- eltörik, elszakad, megreped, elreped, szétpattan, szétszakad, elpercen (tájnyelvi), elrüffen (tájnyelvi)
- (szleng): megszökik, elmegy, olajra lép (szleng), megpattan (szleng), elhúzza a csíkot (szleng)
erély
főnév
- határozottság, akaraterő, kitartás, erélyesség, energikusság (idegen), tetterő, energia, vitalitás (választékos), vaskéz, szigor, keménység, kérlelhetetlenség
felszít, fölszít
ige
- lángra lobbant, fellobbant, éleszt, gyújt, felgyújt, felizzít
- felizgat, fölgerjeszt, felingerel, felbujt, fellázít, felpiszkál, feléleszt, feltüzel
- heccel, stimulál, fokoz, kivált, felkelt, okoz, támaszt, kelt, előidéz, felszirkotál (tájnyelvi)
élelmez
ige
- etet, étkeztet, ellát, táplál, kosztoltat (bizalmas), alimentál (régies), eltart, gyarapít (régies), gondoskodik (valakiről)
egyenlőség
főnév
- egyformaság, azonosság, megegyezőség, egyenértékűség, egybevágóság, paritás (szaknyelvi), ekvivalencia (szaknyelvi)
- egyenlet
- egyenrangúság, egyenjogúság, emancipáció (idegen)
ellenben
kötőszó
- de, azonban, csakhogy, ezzel szemben, ezzel ellentétben, viszont, pedig, különben, máskülönben, holott, ámbár, habár, bár, jóllehet, viszontag (régies)
felpezsdül, fölpezsd
ige
- felfrissül, felbuzog, cirkulál (tájnyelvi)
- (régies): felforr, felforrad, felbugyorog
- felélénkül
elfoglalt
melléknév
- foglalkoztatott, aktív, tevékeny, dolgozó, be van táblázva Sz: ezer a dolga, meg kettő; annyi a dolga, hogy azt se tudja, ki lábára hágjon; meghalni sem ér rá
- bevett, meghódított, megszállt, leigázott
- betöltött
csodás
melléknév
- csodálatos, csodálatra méltó, bámulatos, rendkívüli, különös, meglepő, furcsa, érthetetlen, döbbenetes, meghökkentő, szokatlan
- természetfeletti, transzcendens (idegen), földöntúli, mágikus, bűvös, bűbájos, ördöngös, varázs-, csoda-, kiváló, pompás, feledhetetlen, szenzációs (bizalmas), fantasztikus, mesés, páratlan, tüneményes, káprázatos, hihetetlen, remek, klassz (szleng), nagyszerű
elmosódott
melléknév
- kifakult, elfakult, megfakult, elhomályosult, elhomályosodott, homályos, elhalványult, elhalványodott, halvány, fakó, összefolyt, elenyészett, szertefoszlott, lekopott, fényét vesztett, elszíntelenedett, színtelen, elhalt, bizonytalan, seszínű, egybefolyó, alaktalan, meghatározhatatlan, pontatlan, tompa, halk, ködös, távoli, párás, fátyolos, olvashatatlan, kibetűzhetetlen, kivehetetlen, megfejthetetlen
felszakít, fölszakít
ige
- feltép, feltör, felszaggat, felszakaszt (tájnyelvi), fölrepeszt, felhasít, felnyit, felbont
- felidéz, megidéz, felhoz, felelevenít, előhív, előhoz, feltámaszt, visszaemlékezik, emlékezetbe idéz