billentyűzet szinonimái

főnév
  • billentyűsor, tasztatúra (idegen), klaviatúra (szaknyelvi), manuál (szaknyelvi), taszter (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tengerjáró

főnév
  • óceánjáró

enciklopédia

főnév
  • ismerettár, lexikon
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a billentyűzet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bepörög

ige
  • (bizalmas): megdühödik, feldühödik, dühbe gurul
  • (bizalmas): megőrül, megzavarodik, megháborodik (választékos), elmegy az esze

átalakul

ige
  • módosul, változik, megváltozik, elváltozik, átidomul (régies), transzformálódik
  • átváltozik, újjáalakul, kicserélődik, átcsap, átlényegül (választékos), válik (valamivé), lesz (valamivé), átmegy (valamibe) (szleng)

arat

ige
  • betakarít, begyűjt, takar (tájnyelvi), sarlóz, kaszál, vág, levág, behord, (szőlőt, gyümölcsöt) szüretel
  • (halál, járvány): pusztít, tombol, dúl
  • (sikert, diadalt): elér, szerez

abszurdum

főnév
  • abszurditás, képtelenség, lehetetlenség, esztelenség, értelmetlenség, ostobaság

betölt

ige
  • beletölt, beleönt, beönt, megtölt (valamivel)
  • betöm, teletöm
  • (illat, hang): áthat, átjár, megtölt
  • (sokaság teret): ellep, elfoglal
  • (eszme, hangulat): eltölt, uralkodik, áthat
  • (állást, munkakört): ellát, elvégez, teljesít
  • (életévet): elér, megér (választékos), túlhalad, elhagy, átlép

butaság

főnév
  • oktalanság, ostobaság, tanulatlanság, tudatlanság, hülyeség, bolondság, műveletlenség, badarság, dőreség, balgaság, botorság, korlátoltság, esztelenség, bárgyúság, gyerekség, gyerekesség
  • képtelenség, zagyvaság, sületlenség, szamárság, csacsiság, marhaság (bizalmas), baromság (durva), ökörség (durva)

kimarad

ige
  • törlődik, elmarad, nem jelenik meg, kiszorul, kireked, kiesik, kikopik (tájnyelvi), kimúlik (régies)
  • (iskolából) kilép, lemorzsolódik
  • megszakad, szünetel, elakad, kihagy
  • szórakozik, mulat, dorbézol, görbe estét csinál, elhajlik (bizalmas), kileng (bizalmas), kirúg a hámból, lumpol

célpont

főnév
  • cél, céltábla, céltérség, objektum (szaknyelvi)
  • célkitűzés, törekvés, szándék, terv, elgondolás, rendeltetés, előirányzat, végcél

csipkés

melléknév
  • csipkézett, kicsipkézett, recés, fogazott, cakkos, fűrészes, fűrészelt

emberies

melléknév
  • emberséges, emberi, humánus, humán, emberszerető, emberbaráti, jótékony, jóságos, jóindulatú, jószívű, jólelkű, könyörületes, irgalmas

elás

ige
  • elhantol, elföldel, eltemet, elkapar, eláj (tájnyelvi), temet, elvermel, vermel
  • (elássa magát): elzárkózik, bezárkózik, begubózik, elvonul, félrevonul, eltemetkezik, penészedik (valahol)

bírál

ige
  • értékel, minősít, véleményez, kritizál, megbírál, kifogásol, helytelenít, rosszall, leszól, kiveséz, ledorongol, leránt, ostoroz, cikiz (bizalmas)

bensőség

főnév
  • bizalmasság, meghittség, melegség, közvetlenség, közelség, szívesség, barátságosság, átélés, áhítat, intimitás (idegen), kordialitás (régies)
  • (tájnyelvi): belsőség
  • pacal

bozót

főnév
  • aljnövényzet, sűrű, erdőalja, sarjúerdő, cserjés, rekettyés, cseplesz (tájnyelvi), ciher (tájnyelvi), csekmet (tájnyelvi), csohó (tájnyelvi), kaszálófenék (régies)

éhen

határozószó
  • éhesen, étlen, étlen-szomjan, étlen-itlan (tájnyelvi), üres hassal, korgó gyomorral, kopogó szemekkel

bocsánatos

melléknév
  • (régies): megbocsátható, menthető, bocsátandó (régies)

átjárás

főnév
  • átkelés, áthaladás, átvonulás, átmenés, átmenetel
  • átjáró, passzázs

búcsúfia

főnév
  • vásárfia

eláll

ige
  • álldogál, ácsorog, várakozik
  • eltartható, tárolható
  • (tájnyelvi): kiáll, elvisel, eltűr, kibír
  • útban van, elfoglal, akadályoz
  • ellép, arrébb megy, félreáll
  • (régies): elpártol, elszakad, megszegi a szavát
  • (valamiről): lemond, visszamond, visszalép, felhagy, felad, visszavon
  • (tájnyelvi): elszegődik, beáll, beszegődik
  • kiáll, szétáll
  • megszűnik, abbamarad, megáll, elakad, véget ér
  • (tájnyelvi): kifárad, kimerül