engedetlenség szinonimái

főnév
  • szófogadatlanság, ellenszegülés, fegyelemsértés, ellenállás, renitencia (régies), makacskodás, makacsság, önfejűség, akaratosság, nyakasság, nyakaskodás, konokság, dac, dacoskodás, megátalkodottság, durca (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

féreg

főnév
  • pondró, kukac, élősdi, nyű (tájnyelvi), rágoly (régies)
  • (ember): szemét, mocsok, nyomorult

kipihen

ige
  • (betegséget): kihever
  • (kipiheni magát): kifújja magát, megnyugszik, erőt gyűjt, regenerálódik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a engedetlenség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elszegényedik

ige
  • lerongyolódik, elnyomorodik, lecsúszik, tönkremegy, pauperizálódik (szaknyelvi), elszegényül (régies), kifürdik (tájnyelvi), lecseppen (tájnyelvi), levetkőzik (tájnyelvi), megszegényül (tájnyelvi) Sz: árnyékszolgára szorul; átalvetőre szorul; beleütött az erszényébe a lapos guta; csizmában kereste, mezítláb költötte; két táskára szerződik; kihajtja az egeret; kiverte az ág a szemét; kocsin kezdi, targoncán végzi; koldusbotra jut; koldustarisznyát akaszthat a nyakába; Kun László szekerére szorul; lefelé jár a rúdja; lovon jött, gyalog jár; szárazra jutott; taligára szorul; tarisznyára szorul
  • elérctelenedik (szaknyelvi), kimerül (szaknyelvi)

éh II.

főnév
  • éhség, éhkopp

égető

melléknév
  • perzselő, forró, parázsló, izzó, égő, lángoló, tűző, tüzes, tikkasztó, hevítő, rekkenő, fullasztó, fojtó, sütős (tájnyelvi)
  • égő, sajgó, kínzó, mardosó, maró, csípő, csípős, kausztikus (idegen)
  • sürgős, sürgető, szorongató, határidős, fontos, akut, halasztást nem tűrő, életbe vágó, alapvető, kényszerítő, szükséges, nyomasztó, flagráns (idegen)

csipkés

melléknév
  • csipkézett, kicsipkézett, recés, fogazott, cakkos, fűrészes, fűrészelt

élvonal

főnév
  • élmezőny, élcsapat, élboly
  • arcvonal

fakéreg

főnév
  • faháncs
  • fahéj, fahaj (tájnyelvi)

megtorol

ige
  • megbosszul, bosszút áll, revansot vesz, elégtételt vesz, tromfol, megfizet, meglakoltat, megbüntet, visszavág, törleszt, visszaüt, viszonoz

borsódzik, borsózik

ige
  • (a háta): lúdbőrzik, lúdbőröz, hideg futkos a hátán
  • idegenkedik (valamitől, valakitől), viszolyog, irtózik, undorodik, fél

bodorít

ige
  • göndörít, hullámosít, kunkorít, becsavar, besüt, berak, lokniz (szaknyelvi), ondolál (szaknyelvi), fodorít (régies), pödör (régies)

burnót

főnév
  • (régies): dohány, tubák (régies), portubák (régies)

feddhetetlen

melléknév
  • kifogástalan, tisztességes, gáncstalan, becsületes, tiszta erkölcsű, tisztakezű, erkölcsös, erényes, romlatlan, ártatlan, makulátlan, mocsoktalan, vétlen, hibátlan, megtámadhatatlan, megvesztegethetetlen
  • intakt (szaknyelvi)
  • büntetlen

félretol

ige
  • félretesz, félrelök, eltuszkol
  • eltávolít, hárít, elhárít, eloszlat, megszüntet

hátulgombolós

melléknév
  • (bizalmas): pöttöm, pici, pelenkás, totyogó, kicsi, taknyos, dedós (bizalmas), pisis (pejoratív), nokedli (szleng), porbafingó (durva)
  • bakfis, tinédzser, tizenéves
  • (pejoratív): gyerekes, infantilis

gikszer

főnév
  • baklövés, tévedés, ballépés, botlás, melléfogás, hiba, malőr (bizalmas)
  • baki (bizalmas), nyelvbotlás

enyeleg

ige
  • évődik, cicázik, kacérkodik, kokettál, játszadozik, kötődik, dévajkodik, pajzánkodik, flörtöl, udvarol, teszi a szépet, legyeskedik, édeleg, turbékol, incselkedik, kellemkedik, bájolog, hetyeg (bizalmas), macáz (tájnyelvi), petyeg (tájnyelvi), smacizik (szleng)

elsődleges

melléknév
  • első, legelső, eredeti, első fokú, ősi, alapvető, kezdeti, kiinduló, kiindulási, közvetlen, elemi, primer (idegen), lényeges, legfontosabb, legfőbb, vezető, leglényegesebb, jelentős, sarkalatos, elsőrendű, elsőrangú

ésszerűtlen

melléknév
  • logikátlan, illogikus, irracionális, okszerűtlen (választékos), következetlen, inkonzekvens (idegen), célszerűtlen, oktalan, alaptalan, esztelen, bolond

gázrezsó

főnév
  • rezsó, gázfőző, gázfőzőlap, gázforraló, gázmelegítő, gázégő

erély

főnév
  • határozottság, akaraterő, kitartás, erélyesség, energikusság (idegen), tetterő, energia, vitalitás (választékos), vaskéz, szigor, keménység, kérlelhetetlenség

elaltat

ige
  • elringat, álomba ringat, elzsongít, elszenderít, elcsicsít (tájnyelvi)
  • elbódít, elkábít, narkotizál (szaknyelvi)
  • elgyengít, lecsillapít
  • megnyugtat, eloszlat, lecsendesít, lecsöndesít
  • (ügyet): holtpontra juttat, elfektet

ezáltal

határozószó
  • ezzel, evvel

gerjeszt

ige
  • éleszt, szít, gyullaszt, lobbant, gyújt, táplál, lángít (régies), permeszt (tájnyelvi)
  • kelt, kivált, támaszt, ingerel (valamire), izgat, lobbant, fakaszt, ösztönöz, felvillanyoz, stimulál, buzdít, indít, okoz, készt, késztet, serkent, excitál (idegen)
  • (áramot): indukál