ekhós szinonimái

melléknév
  • (szekér): ponyvás, ponyvatetős, sátoros

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

törpefenyő

főnév
  • bércifenyő, borostyánfenyő, futófenyő, kígyófenyő, vándorfenyő

mindeddig

határozószó
  • mostanáig, eddig, mind ez ideig, ez idáig, eddigelé (tájnyelvi), eleddig (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ekhós szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ecetfa

főnév
  • ecetszömörce

csavar1

ige
  • teker, forgat, csavarint, cseter (tájnyelvi)
  • facsar
  • srófol, csavaroz
  • göngyöl, teker (valamit valamibe), burkol, bugyolál, csomagol, csömbölyget (tájnyelvi)
  • sodor, sodorít (tájnyelvi), pödör, csadar (tájnyelvi)
  • (labdát): nyes, pörget

cipellő

főnév
  • cipő, cipőcske, topán, topánka

bevonulás

főnév
  • bemasírozás, benyomulás, menetelés
  • bemenés, bejövetel, belépés
  • berukkolás, beállás, szolgálatba állás, szolgálatba lépés, bemarsolás (régies)

egyik-másik

névmás
  • egynéhány, egy-egy, némely, némelyik, olyik (választékos)

ellenőrzés

főnév
  • felülvizsgálat, kontroll, szemrevételezés, áttanulmányozás, egybevetés, szemle, mustra (régies), revízió, cenzúra, rovancsolás, hitelesítés, meózás
  • igazoltatás, razzia, átfésülés

lőcsláb

főnév
  • ó-láb, karikaláb, görbe láb

bakó

főnév
  • hóhér, ítélet-végrehajtó, kínzó (régies)

áttér

ige
  • átáll, átmegy, átvált, átcsap, átugrik, átnyergel (bizalmas), vált
  • átkeresztelkedik, kitér, megtér, konvertál (régies), átgyónik (tájnyelvi), átpártol
  • (tájnyelvi): átfér

bedöglik

ige
  • elromlik, meghibásodik, felmondja a szolgálatot, lerobban (szleng), megadja magát (tréfás), bemondja az unalmast (szleng), kifingik (szleng), kipurcan (szleng), beadja az ipart (szleng), beadja a kulcsot (szleng), bekrepál (szleng)
  • (bomba, gránát) befullad, csütörtököt mond
  • meghiúsul, megbukik, kudarcba fullad, csődöt mond, füstbe megy, befellegzik (valaminek), befuccsol (bizalmas)

eloldalog

ige
  • elmegy, elsomfordál, elkotródik, elsompolyog, elkullog, odébbáll, elslattyog (bizalmas), eldohol (tájnyelvi), elfarlat (tájnyelvi), elfarkal (tájnyelvi), elkammog (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elsuttyog (tájnyelvi), elküllőfékezik (tájnyelvi)

emésztőcsatorna

főnév
  • bélcsatorna, gyomor-bél traktus (szaknyelvi)

gargarizál

ige
  • gargalizál, öblöget (torkot), gargajáz (tájnyelvi), gurgulázik (tájnyelvi)

fellobogóz, föllobog

ige
  • felzászlóz, zászlódíszbe öltöztet

eksztázis

főnév
  • elragadtatás, egzaltáció, révület, révedezés, önkívület, őrjöngés, transz (bizalmas), delírium, megszállottság
  • örömmámor, diadalmámor, eufória, lelkesültség, lelkesedés, túlfűtöttség, rajongás, ujjongás

duzzog

ige
  • neheztel, dacoskodik, durcáskodik, megorrol, orrol, truccol (bizalmas), felhúzza az orrát, dizzeg-duzzog (tájnyelvi), duzmog (tájnyelvi), pintyerget (tájnyelvi) Sz: kunkötésben van az orra; dideg-dudog, mint a vénasszony

elhantol

ige
  • eltemet, sírba helyez, elföldel, elás, elkapar(választékos)

felhizlal, fölhizlal

ige
  • meghizlal, feltáplál

elcsíp

ige
  • lecsippent, leszakít, elszakít
  • elcsen, elvesz
  • elfog, kézre kerít, nyakon csíp, fülön csíp, fülön fog, lefülel, rajtakap
  • megkaparint, hatalmába kerít, megcsíp (bizalmas)
  • elér, elkap

cser

főnév
  • cserfa, csertölgy
  • cserlé, cserzőlé, pác, páclé

elkel

ige
  • elfogy, gazdára talál
  • szükséges, helyénvaló, kell

féllábú

melléknév
  • egylábú, csollák (tájnyelvi), gama (tájnyelvi)
  • (szleng): másodidőszakos (katona), félidős (katona)