féllábú szinonimái

melléknév
  • egylábú, csollák (tájnyelvi), gama (tájnyelvi)
  • (szleng): másodidőszakos (katona), félidős (katona)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ámul

ige
  • álmélkodik, ámul-bámul, ámuldozik, egyik ámulatból a másikba esik, csodálkozik, hüledezik, elképed Sz: tátva marad a szája; leesik az álla; szeme-szája eláll; bámul, mint borjú az új kapura

áthidal

ige
  • (ellentéteket): kibékít, kiegyenlít, összeegyeztet, megold, elsimít, enyhít, eltüntet, applanál (idegen)
  • összekapcsol, összeköt, átal (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a féllábú szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fekszik

ige
  • pihen, hever, nyugszik, alszik, hál (választékos), hasal, pihizik (szleng), buvál (tájnyelvi)
  • lustálkodik, az ágyat őrzi, heverészik, hentereg, henyél, döglik (durva)
  • betegeskedik, ágynak esik, nyomja az ágyat
  • elterül, kiterjed, elnyúlik, elhelyezkedik, van
  • (valakinek): megfelel, kielégít, konveniál (bizalmas), smakkol (bizalmas), klappol (bizalmas), megüti a mértéket, tetszik, illik

eltikkad

ige
  • elfárad, ellankad, elbágyad, elernyed, kitikkad (bizalmas), lekókad, elpenyhed (tájnyelvi), elgyöngül, kimerül

elővigyázatos

melléknév
  • óvatos, figyelmes, éber, előrelátó, körültekintő, meggondolt, megfontolt, gondos, alapos, higgadt, józan

éjszakai

melléknév
  • éjjeli, éji (választékos)

felfut, fölfut

ige
  • felszalad, felrohan
  • felugrik, meglátogat
  • emelkedik, nő
  • felkúszik, felkapaszkodik, feltekergőzik
  • felér, felnyúlik

fizetség

főnév
  • díj, bér, ellenszolgáltatás, járandóság, munkabér, kereset, munkadíj, tiszteletdíj, jutalom, zsold, díjazás, bérösszeg, hópénz (régies), renumeráció (szaknyelvi), honorárium, fellépti díj, prémium, borravaló, hálapénz, paraszolvencia (idegen), dukáncia (tájnyelvi)
  • elégtétel, fájdalomdíj, ellensúlyozás, kompenzálás
  • hála, viszonzás

naptár

főnév
  • kalendárium
  • notesz, határidőnapló, zsebnaptár
  • időszámítás

csuk

ige
  • becsuk, zár, bezár, összezár, lelakatol, bereteszel, ráfordítja a kulcsot, bedugaszol, lepecsétel, plombál, beszögez, elrekeszt, eltorlaszol, eltöm

csípős

melléknév
  • erős, maró, égető, borsos, eszős (tájnyelvi), szúrós, orrfacsaró (szag), pikáns (íz), karcos (bor), fanyar, fűszeres
  • (hideg, szél): metsző, átható, éles, fogas (tájnyelvi), körmös (tájnyelvi)
  • (régies): fanyarú, savanyú, fojtós (régies), ízetlen
  • csipkelődő, bosszantó, bántó, sértő, gúnyos, gunyoros, gúnyolódó, csúfondáros, csúfolódó, fullánkos, epés, rosszmájú, rosszindulatú, bisszig (bizalmas), pikírt (bizalmas), szúrós, harapós, szarkasztikus (választékos), szatirikus, metsző (gúny), maliciózus (idegen)

állatmese

főnév
  • fabula

dezinficiál

ige
  • (szaknyelvi): fertőtlenít, megtisztít, sterilizál, sterilez, csírátlanít, csíramentesít

fokozódik

ige
  • emelkedik, erősödik, növekszik, nagyobbodik, továbbharapózik, súlyosbodik
  • öregbedik (régies)
  • (bizalmas): elmérgesedik, elfajul

geobotanika

főnév
  • (szaknyelvi): növényföldrajz

indíték

főnév
  • indítóok, indíttatás, indok, hajtóerő, mozgatóerő, mozgatórugó, motívum, alap, momentum, impulzus, stimulus
  • ösztönzés, lökés, késztetés, kedv, ingerencia

hatóanyag

főnév
  • ágens (szaknyelvi), reagens (szaknyelvi)

fellelkesít, föllelk

ige
  • felélénkít, feltüzel, tűzbe hoz, felgyújt, fellobbant, felvillanyoz, elektrizál (idegen), felpezsdít, felhevít, felráz, megindít, rávesz, ösztönöz, stimulál, sarkall, serkent, buzdít, hajt

fejhallgató

főnév
  • fülhallgató, hallgató, füles (bizalmas), kagyló (bizalmas)

fényesít

ige
  • csiszol, fényez, políroz (szaknyelvi), lakkoz, politúroz, (padlót) vikszel, (cipőt) bokszol, (cipőt) kefél, (fémtárgyat) szidoloz, csutakol, dörzsöl, suvikszol (tájnyelvi), glancol (bizalmas), pampucol (tájnyelvi)

hárpia

főnév
  • házisárkány, szörnyeteg, szipirtyó (pejoratív), boszorkány, csoroszlya, satrafa, banya, fúria

félrelök

ige
  • ellök, eltaszít, eltol, félretol
  • félretesz, félredob, eldob, elvet, félrevet, kiselejtez, kiszuperál (bizalmas), megszabadul
  • elküld, elbocsát, kirúg (bizalmas), elhanyagol, cserbenhagy, otthagy, elárul, sorsára hagy
  • kifúr (valakit valahonnan) (bizalmas), kigolyóz (szleng), eltávolít

elvetődik

ige
  • eljut, elkerül, elsodródik, kiköt, elbotlik (tájnyelvi), kilyukad (valahova, valahol)
  • elveti magát, eldobja magát (bizalmas), elvágódik, elterül, elesik

fiaskó

főnév
  • kudarc, bukás, balsiker, sikertelenség, vereség, csőd, felsülés

határozott

melléknév
  • magabiztos, magabízó (régies), biztos, erélyes, erőskezű, keménykezű, kemény, karakán, tetterős, akkurátus (régies), szilárd, sziklaszilárd, elszánt, eltökélt, megingathatatlan, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, következetes, rezolút (régies)
  • megkülönböztethető, felismerhető, kivehető, világos
  • egyértelmű, félreérthetetlen, félremagyarázhatatlan, definitív (idegen), kategorikus (idegen), ellentmondást nem tűrő, nyomatékos, apodiktikus (szaknyelvi)
  • kétségtelen, nyilvánvaló, észrevehető, szembeszökő, szembeötlő, kifejezett, kimondott, jellegzetes, markáns, pregnáns (idegen)