áttér szinonimái

ige
  • átáll, átmegy, átvált, átcsap, átugrik, átnyergel (bizalmas), vált
  • átkeresztelkedik, kitér, megtér, konvertál (régies), átgyónik (tájnyelvi), átpártol
  • (tájnyelvi): átfér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mártíromság

főnév
  • vértanúság, mártírium (idegen), mártírhalál, vértanúhalál
  • üldöztetés, megpróbáltatás
  • szenvedés, kínszenvedés, gyötrelem

aszik

ige
  • aszalódik, szárad, töpped, ráncosodik, fonnyad, sorvad, senyved, hervad, zsugorodik, guzsorodik (tájnyelvi)
  • soványodik, fogy, vékonyodik, összemegy, töpörödik, satnyul
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a áttér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

árszint

főnév
  • árszínvonal

áthallatszik

ige
  • keresztülhallatszik, áthallik (tájnyelvi), átszivárog, átszüremlik, átszűrődik

békekötés

főnév
  • békeszerződés, békeegyezmény, békealku (régies)

kajla

melléknév
  • lekonyuló, lelógó, kónya (régies), kukora (tájnyelvi), kajsza (tájnyelvi), csajla (tájnyelvi)
  • görbe, ferde, csálé
  • hebehurgya, komolytalan, meggondolatlan, szeles

belépőjegy

főnév
  • belépő, belépti jegy, jegy, biléta (tájnyelvi), tikett (idegen)

biztat

ige
  • bátorít, buzdít, lelkesít, lelket önt (valakibe), nógat, noszogat, ösztökél, ösztönöz, sarkall, serkent, stimulál, tüzel, sarkantyúz, bizgat (tájnyelvi)(bizalmas)
  • késztet, rábeszél, rávesz, unszol
  • (tájnyelvi): ingerel, uszít, bujtogat
  • kecsegtet (valamivel), kilátásba helyez, ígér
  • hiteget

elanyátlanodik

ige
  • elárvul, árván marad, elárvahodik (tájnyelvi)
  • elcsügged, elkedvetlenedik, elszontyolodik, elgyámoltalanodik, letörik

csiszolt

melléknév
  • (padló): gyalult, sima
  • metszett
  • finom, jól nevelt, jó modorú, kiművelt, pallérozott, választékos, kulturált, civilizált

átutalás

főnév
  • utalványozás, kifizetés, transzfer (szaknyelvi)

ária

főnév
  • dal, dalbetét, énekbetét, énekszám, szóló

beáztat

ige
  • áztat, megnedvesít, benedvesít, átnedvesít, bemerít, átitat
  • (szleng): beárul, besúg, bevádol, bemárt (szleng), beköp (szleng), lebuktat (szleng)

csicsóka

főnév
  • csókapityóka, csókarépa, kocirépa, pucokrépa, földialma (régies), tótrépa (régies), pityóka (tájnyelvi)
  • krumpli, burgonya

babérkoszorú

főnév
  • babér, borostyánkoszorú (régies)
  • elismerés, dicsőség, diadalkoszorú

ad

ige
  • odaad, adogat, átad, nyújt, átnyújt, odanyújt, oszt, osztogat, juttat
  • (ruhadarabot): felad, húz (valamit valakire), ráhúz, ráad, bújtat (valamibe), belebújtat (valamibe)
  • tesz, hozzátesz, hozzáad, vegyít, hozzávegyít
  • felajánl
  • elad, árul, árusít
  • átenged, rendelkezésre bocsát, biztosít
  • szolgáltat (valamit), ellát (valamivel)
  • hagy, enged, engedélyez, (időt) kiszab
  • eredményez, létrehoz
  • terem, megterem
  • nyújt, kölcsönöz, felruház (valamivel)
  • kiad, kibocsát, (hangot) hallat
  • előad, bemutat, játszik, eljátszik
  • megjátszik, mutat, tettet
  • (összejövetelt): tart, rendez
  • (valamire): törődik (valamivel), gondja van (valamire), gondot fordít (valamire)
  • közvetít, sugároz

begerjed

ige
  • (készülék): bemelegszik
  • felmérgesedik, felmérgelődik, dühbe gurul, bedühödik, feldühödik, felpaprikázódik, indulatba jön, felhergelődik, begorombul, felingerlődik, felbosszankodik, megharagszik, felbőszül, felfortyan, elönti a méreg, elönti az epe, kijön a sodrából, kijön a béketűrésből, haragra gerjed, haragra lobban, begőzöl (szleng), begurul (szleng), bepipul (szleng), bepöccen (szleng), bepörög (szleng), berág (szleng), kiakad (szleng), zabos lesz (szleng) Sz: felkapja a vizet (szleng); eldurran az agya (szleng); felforr az agyvize (szleng); felmegy a cukra (bizalmas); lila hajat kap (szleng); kimegy a fázis (szleng)
  • felizgul, rájön a bakhatnék (szleng), rájön a kangörcs (szleng)

csípős

melléknév
  • erős, maró, égető, borsos, eszős (tájnyelvi), szúrós, orrfacsaró (szag), pikáns (íz), karcos (bor), fanyar, fűszeres
  • (hideg, szél): metsző, átható, éles, fogas (tájnyelvi), körmös (tájnyelvi)
  • (régies): fanyarú, savanyú, fojtós (régies), ízetlen
  • csipkelődő, bosszantó, bántó, sértő, gúnyos, gunyoros, gúnyolódó, csúfondáros, csúfolódó, fullánkos, epés, rosszmájú, rosszindulatú, bisszig (bizalmas), pikírt (bizalmas), szúrós, harapós, szarkasztikus (választékos), szatirikus, metsző (gúny), maliciózus (idegen)