Szinonimaszótár

duzzog szinonimái

ige
  • neheztel, dacoskodik, durcáskodik, megorrol, orrol, truccol (bizalmas), felhúzza az orrát, dizzeg-duzzog (tájnyelvi), duzmog (tájnyelvi), pintyerget (tájnyelvi) Sz: kunkötésben van az orra; dideg-dudog, mint a vénasszony

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

iránti

melléknév
  • szembeni (bizalmas)

tuskó

főnév
  • fatönk, tönk, tőke, böcek (tájnyelvi), csutak (tájnyelvi), dücskő (tájnyelvi), babura (tájnyelvi), bucsak (tájnyelvi), tücskő (tájnyelvi)
  • (jelzőként): fajankó, mamlasz, tökfej
  • bárdolatlan, iskolázatlan
  • öntecs (szaknyelvi), fémtömb
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a duzzog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

diftéria

főnév
  • difteritisz (szaknyelvi), krupp (szaknyelvi), torokgyík, toroklob (szaknyelvi), gusa (tájnyelvi), torokpenész (tájnyelvi)

cég

főnév
  • vállalat, üzletház, intézmény, szervezet, firma, vállalkozás

búcsú1

főnév
  • elköszönés, búcsúvétel, istenhozzád (választékos), végszó, búcsúszó, agyő (bizalmas), pá (bizalmas)
  • elválás, eltávozás, búcsúzás

bélszín

főnév
  • vesepecsenye, bifsztek (idegen)

dőlt

melléknév
  • ferde, rézsútos, harántos, átlós, lejtős, ereszkedő, emelkedő
  • kurzív (szaknyelvi)(szaknyelvi)

eleped

ige
  • belepusztul, emészti magát, elsenyved, elsorvad, elfogy (régies), megaszik (régies), meghal
  • vágyakozik, sóvárog

lendületes

melléknév
  • energikus (idegen), dinamikus (idegen), életerős
  • határozott, erőteljes, erélyes, kemény
  • tüzes, élénk, friss, eleven lelkes, lelkesítő

átbillen

ige
  • átfordul, átlendül, átbukik, átcsap

ária

főnév
  • dal, dalbetét, énekbetét, énekszám, szóló

autonómia

főnév
  • önkormányzat, önigazgatás, önrendelkezés, önállóság, önrendelkezési jog
  • öntörvényűség

elhagyatottság

főnév
  • magányosság, magány, árvaság, társtalanság, mellőzöttség
  • védtelenség, gyámoltalanság
  • sivárság, pusztaság, lakatlanság

elrabol

ige
  • ellop, elvisz, elragad, elvesz, elzsákmányol, elhurcol, elemel, eloroz, megkaparint, eltulajdonít, elzabrál (bizalmas), elprédál (régies)

foszt

ige
  • lefejt, hánt, hántol, lehúz, csupaszít, kopaszt, megtépáz, tép, hájaz, hüvelyez, megmelleszt (tájnyelvi)
  • fosztogat, rabol, zsákmányol, dúl, kalózol (régies)

fejvadász

főnév
  • embervadász, bérgyilkos

dűlő

főnév
  • mezsgye, határ, szántó, ekeforduló, dűlőföld, határrész
  • dűlőút, földút, szekérút

dézsa

főnév
  • sajtár, kád, tartály, rocska (tájnyelvi), csöbör (tájnyelvi), zséter (tájnyelvi)

ékszerész

főnév
  • aranyműves (régies), ezüstműves, ötvös, drágakőműves, ékszerkereskedő

fazekasság

főnév
  • fazekasmesterség, agyagművesség, keramika, fazekasipar, agyagipar, gölöncsérmesterség (tájnyelvi, régies)

egybekel

ige
  • házasságot köt, összeházasodik, összekel (tájnyelvi), örök frigyre lép, házasságra lép, megesküszik
  • megnősül, feleségül vesz, nőül vesz, elvesz
  • hozzámegy, feleségül megy, férjhez megy (valakihez)

ciha

főnév
  • (tájnyelvi): párnahuzat, dunyhahuzat, dunnahuzat, ágynemű
  • (szleng): zsákmány, áru (szleng), cucc (szleng), szajré (szleng)

elcsavarog

ige
  • elkóborol, elkószál, elcselleng

fejhallgató

főnév
  • fülhallgató, hallgató, füles (bizalmas), kagyló (bizalmas)