gargarizál szinonimái

ige
  • gargalizál, öblöget (torkot), gargajáz (tájnyelvi), gurgulázik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felülmúlhatatlan, fö

melléknév
  • utolérhetetlen, páratlan, utánozhatatlan, megismételhetetlen, példátlan, egyedülálló, párját ritkító, felülhaladhatatlan (régies), elévülhetetlen

nyomdász

főnév
  • könyvnyomtató, szedő, nyomdai munkás, tipográfus (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gargarizál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

földművelés

főnév
  • földmívelés (régies), szántás-vetés, mezőgazdaság, gazdálkodás, agrárgazdaság (szaknyelvi), agronómia (szaknyelvi)

felér, fölér

ige
  • feljut, felérkezik, felmegy, felmászik, megérkezik, fölvergődik, fölverekszi magát
  • felnyúlik, fölvezet, felkúszik
  • elér
  • (valamivel): versenyez, vetekszik, vetekedik, konkurál

fegyverzet

főnév
  • fegyverek, armatúra (idegen), hadifelszerelés
  • haditechnika, harci technika
  • felkészültség, rátermettség

elvetődik

ige
  • eljut, elkerül, elsodródik, kiköt, elbotlik (tájnyelvi), kilyukad (valahova, valahol)
  • elveti magát, eldobja magát (bizalmas), elvágódik, elterül, elesik

fülel

ige
  • figyel, figyelmez (régies), hallgat, meghallgat
  • hegyezi a fülét
  • hallgatózik, hallgatódzik, kihallgat, kagylózik (szleng)

gyorsír

ige
  • sztenografál (szaknyelvi)

öregasszony

főnév
  • öreganyó, anyó, vénasszony (pejoratív), szüle (tájnyelvi), mámi, nyanya (szleng), satrafa, bába (tájnyelvi), babuka (tájnyelvi), csoroszlya (pejoratív), szipirtyó, kriptaszökevény (szleng), öreglány (szleng), csotrogány (szleng), sárkány (szleng), vén szatyor (pejoratív)

elérzékenyül

ige
  • elérzékenyedik, meghatódik, megilletődik, megindul, ellágyul, elpárodik (tájnyelvi)

elanyátlanodik

ige
  • elárvul, árván marad, elárvahodik (tájnyelvi)
  • elcsügged, elkedvetlenedik, elszontyolodik, elgyámoltalanodik, letörik

befog

ige
  • (tenyerével): elzár, betapaszt
  • (régies): átér, átfog, körülvesz, körülfog
  • befogat, beszorít, beerősít, rögzít, becsikorít (tájnyelvi)
  • (valakit valamire): igénybe vesz, igényt tart (valakire)
  • dolgoztat
  • beér, utolér, felzárkózik (valakihez), bekorcol (tájnyelvi)
  • megfog, bepiszkít, összepiszkít, bekoszol, bemocskol, összekoszol, összemocskol, bemaszatol, összemaszatol, beken, bemázol, összemázol, beszennyez, befen (tájnyelvi)
  • felszerszámoz, hámba fog, járomba fog
  • (régies): elfog, fogságba ejt, bebörtönöz, betömlöcöz (régies), letartóztat
  • (tájnyelvi): (idő) eljön, megkezdődik, beáll, beköszönt

elkallódik

ige
  • elvész, elveszik, eltűnik, lába kel, elkeveredik, elhányódik
  • (tehetség): elsikkad, veszendőbe megy, elzüllik

habzóbor

főnév
  • pezsgő

határvillongás

főnév
  • határincidens, határversengés (régies)

kényszeredett

melléknév
  • kierőszakolt, erőltetett, kikényszerített, mesterkélt, természetellenes, kelletlen, tettetett, színlelt, csinált, kényszerült, megjátszott, szertartásoskodó, felvett
  • (tájnyelvi): fejletlen, csenevész, legyengült, elgyengült, kimerült, lesoványodott, erőtlen, bágyadt, lankadt

induló I.

melléknév
  • távozó, elutazó, elmenő
  • kezdő
  • születő

gátol

ige
  • akadályoz, hátráltat, fékez, nehezít, megakaszt, feltart, feltartóztat, gátat vet (valaminek), akadályokat gördít elé, útját állja, útjába áll, útban van, láb alatt van, visszavet, zseníroz (bizalmas)
  • ellenez, tilt
  • visszafojt, elfojt, elnyom, visszatart, feszélyez, retardál (idegen)

foszt

ige
  • lefejt, hánt, hántol, lehúz, csupaszít, kopaszt, megtépáz, tép, hájaz, hüvelyez, megmelleszt (tájnyelvi)
  • fosztogat, rabol, zsákmányol, dúl, kalózol (régies)

gúzs

főnév
  • kötél, tekercs, kötelék
  • béklyó (tájnyelvi)

illemtudó

melléknév
  • illedelmes, finom modorú, udvarias, jólnevelt, szerény, előzékeny, figyelmes, tisztelettudó

gerjed

ige
  • fellobban, gyullad, lángra lobban, gyúl, fűlik (tájnyelvi), felhevül, felmelegszik
  • ébred, támad, születik, permed (tájnyelvi)
  • keletkezik
  • lobban, ragadtatja magát (valamire)

felhív, fölhív

ige
  • feltárcsáz, felcsenget, csenget, telefonál
  • felszólít, felkér, felrendel, felcsábít, felbolondít, megkér, invitál
  • feleltet
  • (figyelmet) ráirányít

gyengéd, gyöngéd

melléknév
  • figyelmes, kíméletes, tapintatos, diszkrét
  • szeretetteljes, becéző, kedveskedő, szubtilis (régies), szerető
  • szelíd, lágy, finom
  • anyai, együttérző
  • szerelmes

indíték

főnév
  • indítóok, indíttatás, indok, hajtóerő, mozgatóerő, mozgatórugó, motívum, alap, momentum, impulzus, stimulus
  • ösztönzés, lökés, késztetés, kedv, ingerencia