egypár szinonimái

számnév
  • pár, néhány, egynéhány, egy-kettő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

főtér

főnév
  • piactér, fórum (régies)

börtönviselt

melléknév
  • rovott múltú, büntetett, börtöntöltelék, befestett (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egypár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

duda

főnév
  • bőrduda, tömlősíp (régies), csimpolya (tájnyelvi)
  • kürt, tülök
  • hajókürt, autókürt
  • sziréna
  • (szleng): mell, kebel, alma (szleng), cici (bizalmas), didi (bizalmas), didkó (szleng), bögy, csecs (durva), tejcsarnok (szleng), lökhárító (szleng)

családfa

főnév
  • származásfa, törzsfa (szaknyelvi), nemzetségtábla
  • eredet, leszármazás, genealógia (idegen), pedigré (idegen)

cerberus

főnév
  • őr, ajtónálló, portás, felvigyázó, csősz, testőr

beteljesedik

ige
  • beteljesül, bekövetkezik, betelik, bevégződik, eljön, elérkezik, megbizonyosodik (tájnyelvi)
  • (jóslat): megvalósul, valóra válik, teljesül, realizálódik, beválik

egybevágó

melléknév
  • egyező, azonos, adekvát, identikus (idegen), kongruens (idegen), konkordáns (idegen), egyazon, egyforma, megkülönböztethetetlen, felcserélhető, csereszabatos (szaknyelvi), egyenlő, összeillő, egyenértékű, egybeeső, egybehangzó, harmonikus

elkápráztat

ige
  • elvakít
  • elámít, elbűvöl, elszédít (bizalmas), lebilincsel, lenyűgöz, meghódít, elragad, rabul ejt, megnyer, megigéz, megbabonáz, elbájol, elvarázsol, megboszorkányoz (régies)

lidércnyomás

főnév
  • boszorkánynyomás
  • lidérc, aggodalom, félelem, gyötrelem, gyötrődés, szorongás

avatás

főnév
  • beiktatás, felvétel, promóció (idegen), kanonizálás
  • átadás
  • áztatás

átismétel

ige
  • átvesz, felelevenít, gyakorol, átnéz, átfut, emléz (régies)

barna

melléknév, főnév
  • sötétbarna, szürkésbarna, négerbarna, dióbarna, olajbarna, kakaóbarna, csokoládébarna, csokoládészínű, csokiszínű, kávébarna, kávészínű
  • vörösesbarna, barnásvörös, barnapiros, bronzszínű, bronzbarna, rozsdabarna, rozsdaszínű, őzbarna, gesztenyebarna, gesztenyeszínű, dohánybarna, dohányszínű, aranybarna
  • világosbarna, homokszínű, homokbarna, fahéjszínű, zsemleszínű, seprőszínű (régies)
  • napbarnított, napégetett, lesült, lebarnult, kreol, sötét, cigányos Sz: elmehet olvasva a cigányok közt

elleplez

ige
  • eltakar, elpalástol, elkendőz, elrejt, eltitkol, eltussol (bizalmas), elmismásol (bizalmas), elken (bizalmas), elsimít, elsumákol (szleng), álcáz

elveszít, elveszt

ige
  • elhagy, elhány, elszór, elrak, elkever, elhullat, elejt, elpotyogtat, szem elől téveszt Sz: elvesztette, mint a tót a miatyánkot
  • levetkőz, elhagy, kinő
  • alulmarad, kikap, elad, vereséget szenved, elbukik, (pénzt) eljátszik
  • (régies): megöl, elpusztít, elemészt, elveszejt (régies), elsuvaszt (tájnyelvi), elsemmiz (tájnyelvi)
  • (régies): elvét, téveszt

fűrészpor

főnév
  • forgács, fűrészhulladék (régies), reszelék, reszelőpor, faliszt

felhord, fölhord

ige
  • felvisz, felcipel, felszállít
  • (festéket): felken, ráfest

egyszer I.

számnév
  • egy alkalommal, egy ízben (tájnyelvi), egyrostában (tájnyelvi)

dörrenés

főnév
  • dörej, durranás, dördülés, pukkanás, robaj, robbanás, csattanás, roppanás, dübörgés, morajlás, harsogás, detonáció
  • lövés, puskalövés

élettelen

melléknév
  • halott, holt, elpusztult, kimúlt, megdöglött
  • üres, kopár, sivár, hideg, szürke, kietlen, lélektelen (választékos), unalmas, egyhangú, monoton, színtelen, vérszegény, szellemtelen, száraz, sótlan
  • szervetlen, anorganikus
  • kihalt, néptelen, elhagyott, elhagyatott, puszta

felenged, fölenged

ige
  • felbocsát, felereszt, fellő, kilő
  • (tájnyelvi): felhígít, felvizez
  • megenyhül, megbocsát, megengesztelődik
  • kienged, feloldódik, felolvad, felmelegedik, megenged (tájnyelvi)
  • kikapcsolódik, kipiheni magát, lazít

eladósodik

ige
  • tartozik (valakinek), adósságba veri magát, túlköltekezik, leég (szleng) Sz: nyakig úszik az adósságban; teste-lelke zálogban van

csatornázás

főnév
  • csatornaépítés, kanalizáció (szaknyelvi), kanalizálás (szaknyelvi), vízelvezetés, szennyvízelvezetés, alagcsövezés (szaknyelvi)

elharap

ige
  • kettéharap, szétharap
  • (szót): lenyel (bizalmas), elhallgat

felhang

főnév
  • vékony hang, magas hang, fenhang (régies)
  • (régies): mellékzönge
  • palatális magánhangzó