dörrenés szinonimái

főnév
  • dörej, durranás, dördülés, pukkanás, robaj, robbanás, csattanás, roppanás, dübörgés, morajlás, harsogás, detonáció
  • lövés, puskalövés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csapos

főnév
  • kocsmáros, csaplár (régies), csapláros (régies), csárdás, vendéglős

érv

főnév
  • argumentum (régies), indok, észok, adu, tromf (régies), ász (bizalmas), nagyágyú (bizalmas), bizonyíték
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dörrenés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dér

főnév
  • zúzmara, hóharmat (régies), fagyharmat (régies), dérharmat (tájnyelvi), cigányharmat (tájnyelvi)
  • (régies): fagy, hideg

bútorozott

melléknév
  • berendezett

melléknév
  • tág, tágas, terjedelmes, széles, elálló, kényelmes, lötyögős, buggyos, lezser, laza, téres (választékos)
  • bőséges, kiadós, gazdag, szapora (tájnyelvi)
  • részletes, közelebbi

belekarol

ige
  • karját a karjába ölti, karon fog, belekapaszkodik, belefogódzik, belecsimpaszkodik (bizalmas)

divatékszer

főnév
  • bizsu, csecsebecse, zsuzsu (régies)

elcsal

ige
  • elédesget, csalogat, kecsegtet, odacsal, félrevezet, elbolondít
  • elszipkáz (szleng), elzsarol, elcsehel (tájnyelvi), kicsal

lekaszabol

ige
  • lemészárol, legyilkol, leöldös, kardélre hány, összeaprít, levág, felkoncol, levagdal
  • elpusztít, megöl, másvilágra küld
  • lesarabol (tájnyelvi)

áruminta

főnév
  • mintadarab, mutatvány, mutatványdarab, mustra (régies)

apu, apuka

főnév
  • apa, édesapa, apuci (bizalmas), apus (bizalmas), apuska, papa, papi (bizalmas)

atommag

főnév
  • nukleusz

életforma

főnév
  • életmód, életvitel, életvezetés (szaknyelvi)

előnyomul

ige
  • előrenyomul, előrehalad, közelít, közeledik, előremegy, előretör

folyóírás

főnév
  • kézírás

fázós

melléknév
  • fázékony, fagyos, didergős, borzongós, fázinkós (tájnyelvi), jeges (tájnyelvi), dérütötte (tájnyelvi), dérvett (tájnyelvi) Sz: rossz telelő, mint a szegény ember lova

drágakő

főnév
  • ékkő, ékáru (régies), nemeskő, kámea

dekorál

ige
  • díszít, feldíszít, ékesít, szépít, dekoríroz (régies)
  • (régies): kitüntet

egyszálbélű

melléknév
  • (tájnyelvi): kis étkű, sovány, keszeg (bizalmas), gebe, nyápic, nyeszlett, vékonydongájú, bőregér (szleng), csontkollekció, hámozott giliszta (szleng, tréfás), kákabélű (tájnyelvi)

fal1

ige
  • habzsol, eszik, lakmározik, harap, zabál (szleng), pofáz (durva), torkoskodik, tömi magát, nyelebel (tájnyelvi), hamzsál (tájnyelvi), éhászkodik (tájnyelvi), csombókol (tájnyelvi), hampuláz (tájnyelvi), töltöz (régies), faldoklik (régies) Sz: két pofára eszik; tömi a fejét; tömi a majmot

-e

határozószó
  • (régies), vajon

cech

főnév
  • (bizalmas): számla

él1

ige
  • életben van, van, egzisztál (idegen), létezik, éldegél, élődik (tájnyelvi), tengődik
  • átél, megél, eltölt
  • (valamiből): fenntartja magát
  • (valamiből): táplálkozik (valamivel), fogyaszt (valamit)
  • (valamivel): felhasznál, kihasznál, megragad
  • lakik, lakozik (választékos)
  • fennmarad, megmarad, megőrződik
  • használatos, járatos, járja

fatönk

főnév
  • fatuskó, tuskó, fatörzs, farönk, rönk, tőke, csutok (tájnyelvi), csutkó (tájnyelvi), fatönköly (tájnyelvi), rönköly (tájnyelvi)