megnevez szinonimái

ige
  • megszólít, felszólít, fordul (valakihez)
  • hivatkozik, említ, fölemlít, előnevez (régies), nevén nevez
  • nevet ad, elnevez, elkeresztel
  • megjelöl, meghatároz, közöl, szóba hoz, előhozakodik (valamivel), előszámlál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elbánás

főnév
  • bánásmód
  • eljárás

lábbeli

főnév
  • cipő, lábtyű (régies)
  • cipőáru (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megnevez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megfog

ige
  • megszorít, megmarkol, megragad, megkap, kézbe vesz, megcsíp (bizalmas), dikol (tájnyelvi), elkap
  • elfog, elcsíp, letartóztat, nyakon csíp
  • rajtakap, rajtaér
  • megnyer, meghódít, megkaparint magának
  • lebilincsel, lenyűgöz, meghat, megkap, megejt, megérint, megindít
  • visszatart, megállít, megakaszt
  • megköt (talajt)
  • megfegyelmez, megreguláz, kordában tart
  • (tájnyelvi): gyökeret ereszt, meggyökeresedik, megered, megfakad
  • összefog, beszínez
  • (átok): beteljesedik, végbemegy, megfogan

lényeg

főnév
  • állag (régies), szubsztancia (szaknyelvi), esszencia (idegen), értelem, érdemi rész, fődolog
  • foglalat, sűrítmény, szinopszis, summa (bizalmas), rezümé
  • veleje, magva, párlata, kvintesszenciája, fácitja (régies)
  • (szleng): pénz, dohány (szleng), dudva (szleng), guba (szleng), korpa (szleng), lé (szleng), lóvé (szleng), steksz (szleng), suska (szleng), zsozsó (szleng), mani (szleng)

legközelebb

határozószó
  • nemsokára, legott (régies), a jövőben, a közeljövőben
  • (régies): legutóbb

körkörös

melléknév
  • koncentrikus (szaknyelvi)

megkérd, megkérdez

ige
  • érdeklődik, tudakol, megtudakol, meginterjúvol, kérdez, kérdezősködik, kérdezget, faggatózik, puhatol, firtat, feszeget, tudakolózik (választékos), megtudakoz, appellál (régies), interpellál (szaknyelvi), elkérdez (tájnyelvi), felkérd (tájnyelvi), megtudokál (tájnyelvi)(valakinek)

mennydörög

ige
  • zeng, dörög, morajlik, égzeng (tájnyelvi), dübörög Sz: hömbörgetik a hordót; odafönn kugliznak az angyalok; Szent Péter kuglizik; szól már a nagybőgő (tájnyelvi)
  • veszekedik, harsog, szitkozódik, átkozódik, gyalázkodik, vitatkozik, káromkodik, ordít, üvölt, kiabál

vízrajz

főnév
  • hidrográfia (szaknyelvi)

kimerül

ige
  • kiapad, elfogy, kiürül, megszűnik, elérctelenedik (szaknyelvi), elmeddül (szaknyelvi), elszegényedik (szaknyelvi)
  • elfárad, kifárad, elgyengül, elerőtlenedik, ellankad, elcsigázódik, eltikkad, elbágyad, kifullad, kikészül, kidöglik (durva), kipurcan (szleng), kifingik (szleng), kipuhul (tájnyelvi), elándorodik (tájnyelvi) Sz: kivan, mint a liba; alig áll a lábán
  • szorítkozik (valamire)
  • (régies): előbukkan, felbukkan, kivillan

kigyógyít

ige
  • kikezel, helyrehoz, meggyógyít, kikúrál
  • kiábrándít, leszoktat

hanga

főnév
  • erika, csarab

kiszalad

ige
  • kifut, kimegy, kisiet, kirohan, kilohol, kirobog, kinyargal, kiszáguld, kivágtat, kiront, kipucol (szleng), kiiszkol
  • túlfolyik, kicsordul, felhabzik, kiömlik, kifolyik, kiárad, kiáramlik, kilép (medréből)
  • (a kezéből): kicsúszik, kiesik
  • (vkinek a száján vmi): kimond, kiejt, elszólja magát, kiszól (tájnyelvi)

metró

főnév
  • földalatti, mélyvasút

művészet

főnév
  • ars (régies), art (idegen), kunszt
  • hozzáértés, ügyesség, készség

civilizáció

főnév
  • kultúra, művelődés, műveltség, közműveltség
  • polgárosodás, civilizálódás, polgárosultság

piti

melléknév
  • (szleng): kisszerű, csekély, kicsi, jelentéktelen, lényegtelen, nevetséges, piszlicsáré (bizalmas), apró-cseprő, csip-csup, dibdáb, bagatell, snassz (bizalmas)

öblöget

ige
  • öblít, kiöblít, öblint (tájnyelvi), tisztáz (tájnyelvi), kuturáz (tájnyelvi)
  • gargalizál, gargujáz (tájnyelvi)
  • (szleng): iszik, részegeskedik, lerészegedik

megnyír

ige
  • megrövidít, megkurtít, lenyír, levág, megkopaszt, megmetél, megstuccol
  • megmetsz, megnyes

megesz, megeszik

ige
  • elharapdál, lerág, eleszik (tájnyelvi), bekajál (szleng), befal, behabzsol, felzabál, felfal, elfogyaszt, elkölt (választékos), beharap (tájnyelvi), beteper (tájnyelvi), megkajol, megkajál (szleng), lenyel, elpusztít, megpapiz (bizalmas), bekap (bizalmas), bedob (bizalmas), behajít (bizalmas), bevág (bizalmas), bekebelez, bepakol (szleng), megzabál, beburkol, bezabál (durva)
  • megemészt, tönkretesz, elpusztít
  • eláraszt, ellep
  • (szleng): elhisz, becsapódik, bekajál (szleng), becumiz (szleng)

megvetemedik

ige
  • meggörbül, meghajlik, elferdül, deformálódik, megereszkedik, elfintul (tájnyelvi), elvetemül (tájnyelvi)

országlás

főnév
  • uralkodás, uralom, országvezetés (régies), kormányzás

megrovás

főnév
  • dorgálás, feddés, korholás, szapulás, lehordás (bizalmas), pirongatás, fejmosás (bizalmas), helytelenítés, szidás, letolás (bizalmas)
  • büntetés, fenyítés, intés, fegyelem

leszámít

ige
  • levon, leszámol, csökkent, enged, elvesz
  • kivon
  • figyelmen kívül hagy, eliminál

méltat

ige
  • becsül, méltányol, elismer, tisztel, értékel, respektál, dicsőít, magasztal, dicsér, jutalmaz, kitüntet
  • megemlékezik (valakiről)

ottmarad

ige
  • elesik, elvész, odavész, elpusztul, meghal Sz: otthagyja a fogát; fűbe harap (szleng)