egybevágó szinonimái

melléknév
  • egyező, azonos, adekvát, identikus (idegen), kongruens (idegen), konkordáns (idegen), egyazon, egyforma, megkülönböztethetetlen, felcserélhető, csereszabatos (szaknyelvi), egyenlő, összeillő, egyenértékű, egybeeső, egybehangzó, harmonikus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ítélőképesség

főnév
  • judícium (szaknyelvi), értékelő képesség
  • intelligencia, tisztánlátás, éleslátás, megérzés, intuíció

kimerül

ige
  • kiapad, elfogy, kiürül, megszűnik, elérctelenedik (szaknyelvi), elmeddül (szaknyelvi), elszegényedik (szaknyelvi)
  • elfárad, kifárad, elgyengül, elerőtlenedik, ellankad, elcsigázódik, eltikkad, elbágyad, kifullad, kikészül, kidöglik (durva), kipurcan (szleng), kifingik (szleng), kipuhul (tájnyelvi), elándorodik (tájnyelvi) Sz: kivan, mint a liba; alig áll a lábán
  • szorítkozik (valamire)
  • (régies): előbukkan, felbukkan, kivillan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egybevágó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dolog

főnév
  • munka, munkavégzés, teendő, feladat, tennivaló, dolgozás, foglalatosság, elfoglaltság, megbízás, szolgálat, kenyérkereset, munkaalkalom, robot (bizalmas), fáradság, időtöltés, gürcölés, erőkifejtés, erőfeszítés, fáradozás, lecke, házi feladat
  • terv, szándék, elképzelés
  • ügy, téma, elintézendő, keresnivaló
  • kérdéskör, témakör
  • cselekedet, tett, magatartás
  • esemény, történet, eset
  • helyzet, sors, hogylét, állapot
  • tárgy, holmi, eszköz, portéka, egy-más, valami, izé, cókmók, vacak, dologság (tájnyelvi), cucc (szleng), ketyere (szleng), bigyó (szleng), bizgentyű (szleng), izémizé (szleng), mifene (bizalmas), akármi (szleng), etvasz (szleng), móka (szleng), szerkentyű (bizalmas)
  • szubsztancia (idegen), objektum, létező, lény
  • székelés, széklet, vizelés, vizelet

cin

főnév
  • ón, bádog

buzog

ige
  • pezseg, bugyog, erjed, zubog, forr, fortyog, fő, gyöngyözik, bugyborékol, habzik, örvénylik, buzgólkodik, szorgoskodik, lelkesedik, rajong, nyüzsög, igyekszik, iparkodik, serénykedik, bugyozik (tájnyelvi)
  • ömlik, árad, zúdul

bérlet

főnév
  • haszonbér, árenda (régies)
  • bérlemény
  • előfizetés, abonnement (régies), járatás, bérletjegy (régies)

dühös

melléknév
  • feldühített, feldühödött, dühöngő, dühödt, dühösködő, mérges, haragos, harapós, nekibőszült, bősz, veszett, felindult, ingerült, haragvó, epés, ádáz, felháborodott, indulatos, bosszús, pipás (szleng), pipa (szleng), zabos (szleng)

elhagyatottság

főnév
  • magányosság, magány, árvaság, társtalanság, mellőzöttség
  • védtelenség, gyámoltalanság
  • sivárság, pusztaság, lakatlanság

letapos

ige
  • letapod
  • lejár, összejár, összetapos, legázol, letipor
  • ledíbol (tájnyelvi), ledöböcskol (tájnyelvi), ledöngöl (tájnyelvi), megtipor (tájnyelvi), (véletlenül) rálép
  • (lábbeli sarkát): félretapos, lekoptat
  • (tájnyelvi): legyőz, felülmúl

átnyújt

ige
  • átad, odaad, odanyújt, rendelkezésre bocsát, átruház, ráruház, prezentál, átméltat (tájnyelvi)

asszimiláció

főnév
  • hasonulás, hasonítás, asszimilálódás, asszimilálás, beolvadás

balett

főnév
  • táncjáték

elkendőz

ige
  • leplez, elleplez, palástol, takargat, álcáz, elfed, eltitkol, eltussol (bizalmas), elhallgat, elfojt, szépítget
  • (tájnyelvi): eljegyez

eltanácsol

ige
  • elküld, elutasít, lebeszél

fuga

főnév
  • (szaknyelvi): hézag, téglakötéshézag, bútoralkatrész-hézag
  • ereszték, illesztés

feléled, föléled

ige
  • magához tér, újjáéled, életre kel, újjászületik, felocsúdik, felserken (régies), felél (régies), feltenyészedik (tájnyelvi) Sz: új életre támad; visszatér belé az élet
  • felélénkül, felelevenedik, megélénkül, megelevenedik
  • felfrissül, erőre kap, felüdül, kivirul, kedvre kap
  • fellobban, fellángol, (tűz) feltámad

egyedülálló

melléknév
  • magányos, társtalan, elhagyott, elhagyatott, árva, egyes, szóló, különálló, elkülönült, facér (bizalmas), nőtlen, özvegy, agglegény, elszigetelt, izolált, szeparált Sz: se kutyája, se macskája
  • példátlan, páratlan, ritka, sajátos, sajátságos, különös, különleges, eredeti, kivételes, hasonlíthatatlan, párját ritkító, példa nélkül való, rendkívüli, felülmúlhatatlan, utolérhetetlen, szokatlan, tüneményes, minden képzeletet felülmúló, fantasztikus, speciális, unikális (idegen)

divatékszer

főnév
  • bizsu, csecsebecse, zsuzsu (régies)

eldördül

ige
  • elsül, eldurran, elpukkan

fékút

főnév
  • féktávolság, fékezési úthossz

egypár

számnév
  • pár, néhány, egynéhány, egy-kettő

cuppanós

melléknév
  • csattanós (csók)

életjel

főnév
  • hír, híradás, üzenet

feldönt, földönt

ige
  • eldönt, felborít, fellök, felfordít, felbillent, feltaszít, lábáról leüt, felöklel, eldűt (tájnyelvi)
  • (durva): lefektet, teherbe ejt, felcsinál (durva), feldűt (tájnyelvi)
  • meghiúsít, összezavar, összekuszál