felenged, fölenged szinonimái
ige
- felbocsát, felereszt, fellő, kilő
- (tájnyelvi): felhígít, felvizez
- megenyhül, megbocsát, megengesztelődik
- kienged, feloldódik, felolvad, felmelegedik, megenged (tájnyelvi)
- kikapcsolódik, kipiheni magát, lazít
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
fáradozás
főnév
- fáradság, fáradalom, munkálkodás, munka, igyekezet, erőfeszítés, vesződség, küszködés, törődés, gond (bizalmas), utánjárás, iparkodás, buzgólkodás, erőbedobás, gürcölés, robotolás (bizalmas), meló (szleng)
- munkásság, szolgálat, érdem
elpityeredik
ige
- könnybe lábad a szeme, elfutja szemét a könny, elcsempül a szája (tréfás), sírva fakad, elsírja magát, könnyekben tör ki, sír, könnyezik, könnyeket hullat, pityereg Sz: itatja az egereket (tréfás); eltörik a mécses
elnézés
főnév
- figyelmetlenség, tévedés, félreértés, hiba, botlás, vétség, mulasztás, gondatlanság, hanyagság, felületesség, melléfogás, baklövés
- megbocsátás, engedelem (régies), bocsánat, pardon (régies), kímélet, engedékenység, jóindulat, jóakarat, türelem
egyenesen
határozószó
- közvetlenül, egyenest, sugáregyenesen, nyílegyenesen, simán, direkt, toronyiránt, légvonalban, árkon-bokron át, tüskön-bokron át, ungon-berken át
- kiegyenesedve, feszesen, peckesen, katonásan, daliásan, délcegen, cövekesen
- őszintén, nyíltan, tisztán, kereken, áperte (régies), nyilvánvalóan, becsületesen, félreérthetetlenül, magyarán, kertelés nélkül
- éppen, éppenséggel, pontosan, apodiktice (idegen)
műtárgy
főnév
- műalkotás, alkotás
- érték, régiség, csecsebecse (bizalmas)
- (szaknyelvi): építmény, létesítmény
csipkelődik
ige
- csipked, csúfolódik, csúfolkodik, gúnyolódik, ingerkedik, incselkedik, évődik, élcelődik, ironizál, kötődik, kötekedik, kötözködik, heccelődik, szurkálódik, piszkálódik, szurkapiszkál
alapszabály
főnév
- statútum (régies), szabályzat, rendtartás, artikulus (régies)
- alaptörvény, alkotmány
dadog
ige
- akadozik, hebeg, habog, makog, mekeg, nyekereg (tájnyelvi), motyog, gyagyog (tájnyelvi), pettyeg (tájnyelvi), vatyog (tájnyelvi), vityeg-vagyog (tájnyelvi), ökög-bakog (tájnyelvi), bilbijál (tájnyelvi), bregyog (tájnyelvi), lolotál (tájnyelvi), hákog (tájnyelvi), hebreg (tájnyelvi), höbicél (tájnyelvi), dödög, nehéz a nyelve, hebeg-habog Sz: keresztülment a kerék a nyelvén
fürdik
ige
- mosakszik, mosdik, tisztálkodik, pancsizik (bizalmas), pacsál (tájnyelvi)
- strandol, fürdőzik, úszkál, lubickol, lobácsol (tájnyelvi), locsizik, locsikázik (tájnyelvi), csurikál (tájnyelvi)
- (állat): hempereg, hentereg, forgolódik
hánykódik, hánykolód
ige
- dobálja magát, hányja-veti magát, forgolódik, kapálódzik, fetreng, vergődik, küszködik, hentereg, feszeng, kepickél (tájnyelvi), hengereg (tájnyelvi), csöntöszög (tájnyelvi), nyüzgölődik (tájnyelvi)
- háborog, hullámzik, csapódik, dobálódik, lökődik, taszítódik, hintázik, reng, hányódik, táncol, himbálódzik, imbolyog
felesel
ige
- visszabeszél, visszaszól, visszafelel (tájnyelvi), visszavág, visszapofázik (durva), nyelvel, szájaskodik, szemtelenkedik, pimaszkodik, disputál (régies), replikázik, rezoníroz (idegen), debattál (régies), pöntyög (tájnyelvi), jár a szája, ácsánkodik (tájnyelvi), mantyog (tájnyelvi), fentyeg (tájnyelvi)
- vitázik, vitatkozik, perlekedik, ellentmond
fal1
ige
- habzsol, eszik, lakmározik, harap, zabál (szleng), pofáz (durva), torkoskodik, tömi magát, nyelebel (tájnyelvi), hamzsál (tájnyelvi), éhászkodik (tájnyelvi), csombókol (tájnyelvi), hampuláz (tájnyelvi), töltöz (régies), faldoklik (régies) Sz: két pofára eszik; tömi a fejét; tömi a majmot
felszánt, fölszánt
ige
- feltör, megművel, felkapál, felás, feltúr, megforgat, meghánt, ugarol, ugart feltör, felbarázdál, felborozdál (tájnyelvi), hornyol, árkol
hamarosan
határozószó
- nemsokára, egykettőre, hamar, csakhamar, mihamarabb, mindjárt, azonnal, rövidesen, előbb-utóbb, kisvártatva, hamarocskán (tájnyelvi), közelesen (tájnyelvi), hamarost (tájnyelvi)
felindult, fölindult
melléknév
- bosszús, zaklatott, nyugtalan, felkavart, izgatott, ingerült, felháborodott, ideges, háborgó, haragos, dühös, dühödt, mérges, feldúlt, bősz, hisztérikus (idegen)
- felajzott, felélénkült, felvillanyozott, eksztatikus (idegen)
elszáll
ige
- elrepül, elrebben, elhúz, elrajzik, felröppen, elröppen, tovaszáll, szárnyra kel, elberren (tájnyelvi)
- (érzés, állapot): elenyészik, eltűnik, elmúlik, elpárolog, ellobban, elillan, eloszlik, szertefoszlik
hány1
ige
- dobál, szór, lapátol, dob, vet, hajít, hajigál
- kiad (ételt, italt gyomrából), kipakol (szleng), okád (durva), bukik (csecsemő), (kisgyerek) bökékel (tájnyelvi), kiszámolja magát (tréfás), hánydokol (tájnyelvi), ipertelődik (tájnyelvi), spukkol (szleng), kidobja a taccsot (szleng), csandázik (szleng), rókázik Sz: eldobja a rókabőrt (szleng); eldobja a nyulat (szleng); hosszút köp; nyúzza a rókát (szleng); ötezer-ötszázötvenötöt mond (szleng); otthagyja a malacát; rókabőrt tereget; rókát nyúz; rókát fog; telefonál a nagy fehér kagylóba; viszontlátja a vacsoráját
- hánytorgat, vádol, beolvas (valakinek), odamondogat, ráolvas
- szemrehányást tesz, szemére hány
- lövell, kivet, kibocsát
- (tájnyelvi): kölykezik, kölykedzik, fiadzik, ellik
- (bukfencet) vet