egyhangú szinonimái

melléknév
  • egyforma, egyöntetű, egységes, ugyanazon
  • unalmas, untató, szürke, színtelen, sótlan, ízetlen, száraz, lapos, élettelen, érdektelen, szellemtelen, vérszegény, tompa, fakó, eseménytelen, mindennapos, hétköznapi, prózai, közönséges, jellegtelen, jelentéktelen, változatlan, vigasztalan, elkoptatott, lerágott, szokványos, átlag, tucat, üres, sivár, kietlen, fád, monoton, sablonos, banális, együtésű (régies), nyomasztó, lélekölő, álmosító, fárasztó, kimerítő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kukoricázik

ige
  • packázik, kitol (bizalmas), szemtelenkedik, szívat (szleng)
  • habozik, tétovázik

helyezés

főnév
  • minősítés
  • hely, sorrend, pontszám
  • érem
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyhangú szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dörzspapír

főnév
  • dörzsölőpapír, smirgli, csiszolópapír, üvegpapír, csiszolóvászon

cukrászsütemény

főnév
  • sütemény, édesség, édes sütemény, cukrászáru, édes tészta, torta, süti (bizalmas), minyon, hiblihubli (tájnyelvi)

céh

főnév
  • közösség, testület, liga, ipartestület (régies), egyesület, társulat

beszolgáltatás

főnév
  • beadás

egészségtelen

melléknév
  • káros, kártékony, kóros, ártalmas, egészségrontó, veszélyes, veszélyeztető, fertőző, ragályos, dögletes (régies), mérges, miazmás (régies), mérgező, toxikus (szaknyelvi), antihigiénikus (idegen)
  • beteges, sápadt
  • romboló, bomlasztó

elillan

ige
  • elpárolog
  • (gáz): eloszlik, eltűnik, szétoszlik, elszökik
  • elmúlik, tovaszáll, eliramlik, elsuhan, szertefoszlik
  • megszökik, elmenekül, továbbáll, eloson, elsompolyog, kereket old, angolosan távozik, meglép (bizalmas), elszelel, elinal, elkotródik, eliszkol, elpucol (szleng), meglóg, eliszkódik (régies), megugrik (bizalmas), olajra lép (szleng), lelécel (szleng), felszívódik (szleng), megpattan (szleng) Sz: eltűnik, mint szürke szamár a ködben (szleng)

levesestányér

főnév
  • mélytányér

átvonul

ige
  • átmegy, áthalad, keresztülmegy
  • átröpül, átkel

átfúrás

főnév
  • átlyukasztás, kifúrás, kilyukasztás, perforáció
  • átdöfés, átszúrás

baráti

melléknév
  • pajtási, bajtársi, segítő, haveri (szleng)
  • barátságos, meghitt, bizalmas, emberséges, családias, familiáris, közvetlen, fesztelen, nyílt, őszinte, békés, szívélyes, szíves, kedves, kellemes, meleg, jóleső, jóindulatú, nyájas

ellenkezik

ige
  • ellentmond, szembeszáll, szembehelyezkedik, tiltakozik, protestál (régies), húzódozik, dacoskodik, prüszköl, óvást emel, kötekedik, ingerkedik, megköti magát, megbicsakolja magát (tájnyelvi), makacskodik, durcáskodik, berzenkedik
  • ellenszegül, ellenáll
  • eltér, különbözik, elüt, szembenáll, ellentmond, ellentétben áll

elülső

melléknév
  • mellső

függetlenít

ige
  • felszabadít, elszakít, önállósít
  • emancipál (idegen), egyenjogúsít

felgöngyöl, fölgöngy

ige
  • felteker, felcsavar, felgombolyít, felsodor, összefon, összecsavar
  • felgöngyölít, elintéz, megold, megfejt, felderít, kiderít, kinyomoz, tisztáz, leleplez

egyidejűség

főnév
  • egykorúság, szinkrónia (idegen), szinkronizmus (idegen), párhuzamosság, egybeesés, homokrónia (idegen), szimultaneitás (idegen), paralelizmus (idegen), izokrónia (idegen)

döccen

ige
  • zökken, zöttyen, botlik, rázódik, megbillen
  • (ritmus): sántít, megtörik

elesett I.

melléknév
  • erőtlen, gyenge, elgyengült, legyengült, kimerült, megviselt, törődött, ángyorodott (régies)
  • (választékos): szerencsétlen, nyomorult, szegény, szűkölködő, ínséges, nyomorgó

feldúl, földúl

ige
  • felforgat, szétdúl, felhány, fölkever, szétzilál, felprédál
  • lerombol, elpusztít, tönkretesz, kirabol, kifoszt, letarol
  • felzaklat, felizgat, felidegesít, felkavar, megráz
  • (nyugalmat): megront, megzavar, tönkretesz

ejtőernyős

főnév
  • deszantos (szaknyelvi), ejés (szleng)

csápol

ige
  • hadonászik

elgondolkodik, elgon

ige
  • eltűnődik, elmereng, elábrándozik, elmélázik, révedez, eltöpreng, eltépelődik, mérlegel, fontolgat
  • elmerül, elmélyed, gondolatokba merül, meditál, elmogéroz (tájnyelvi)
  • magába száll

felfogóképesség

főnév
  • elme, értelem, ész, fogékonyság, felfogás, éleslátás, intelligencia, intellektus (idegen), receptivitás (szaknyelvi), kapacitás, érzékelőképesség