felcserél, fölcserél szinonimái

ige
  • megcserél, kicserél
  • megváltoztat, helyettesít
  • váltogat, felvált, pótol, áthelyez, áttesz
  • megmásít, módosít, megfordít, (sorrendet) felborít, összekever
  • összecserél, összetéveszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

géphiba

főnév
  • üzemzavar, géptörés, leállás
  • gyártáshiba
  • íráshiba, elírás

elindul

ige
  • útnak indul, útra kel, útnak ered, felkerekedik, elmegy, felcihelődik, távozik, elutazik, szedi a sátorfáját, nekivág, startol, rajtol
  • beindul
  • kezdetét veszi, elkezdődik, megkezdődik, megindul
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felcserél, fölcserél szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fajul

ige
  • elfajzik, silányul, satnyul, korcsosul, romlik
  • elfajul, kiéleződik, eldurvul, elmérgesedik

előrenéz

ige
  • előretekint
  • bizakodik, bízik, reménykedik

elmarasztal

ige
  • elítél, megbüntet, megfenyít, megbírságol
  • kifogásol, helytelenít, rosszall

egészségügyi II.

főnév
  • szanitéc, sebesülthordozó, sebesültszállító, dögész (szleng)

fejében

névutó
  • ellenében, helyében, viszonzásul, ellenértékként, ellenértékül
  • (régies): gyanánt, nevében (régies)

fémjelzés

főnév
  • ponc (szaknyelvi), poncolás (szaknyelvi), próba, nemesfém-hitelesítő jel

mutat

ige
  • megmutat, rábök, rámutat
  • felmutat, felemel, látni enged
  • szemléltet, demonstrál, jelez, jelöl
  • jelent, jelképez, kifejez, szimbolizál, ábrázol, megjelenít, tanúsít
  • kimutat, kifejez, elárul, tükröz, sugároz, feltár, sejtet, céloz, utal (valamire), napvilágra hoz
  • színlel, megjátszik, tettet
  • illik, mutatós, tetszetős, szép

csikló

főnév
  • clitoris (idegen), borsó (szleng)

csatározás

főnév
  • összecsapás, csata, harc, küzdelem, összetűzés, ütközet, csetepaté, villongás, tűzpárbaj

alak

főnév
  • forma, idom, alakzat, körvonal, kontúr, formátum, külső, küllem, külszín, kinézet, megjelenés, irám (tájnyelvi)
  • testalkat, termet, felépítés
  • (bizalmas): személy, egyén, valaki, férfi, pofa (szleng), muki (szleng), fráter, flótás, fickó, haver (bizalmas), pasas (bizalmas), pacák (szleng), szivar (bizalmas), krapek (szleng), tag (szleng), manusz (szleng), muksó (szleng), ürge (szleng), fazon (szleng), ipse (bizalmas)
  • szereplő, hős, figura, ember

csúfos I.

melléknév
  • szégyenletes, gyalázatos, visszataszító, rút
  • csúfondáros, csúfolódó

feszít

ige
  • megfeszít, kifeszít, meghúz, spannol (bizalmas), nyújt
  • nyom, szorít, nekiszorít
  • tetszeleg, adja a bankot (szleng), pöffeszkedik, trónol (pejoratív), fitogtatja magát, díszeleg, parádézik, illeg-billeg, biggyeszkedik (tájnyelvi), feszeleg (tájnyelvi), hegyel (tájnyelvi)

futó I.

melléknév
  • szaladó, rohanó, suhanó
  • (növény): kúszó, terjeszkedő, szétágazó
  • eltűnő, elmúló, múló, tünékeny, illékony, röpke, futólagos, felületes
  • folyó, folyamatos
  • hátráló, menekülő, elinaló
  • sebes, gyors

idén

határozószó
  • ez évben, ebben az évben, folyó évben

hangnem

főnév
  • stílus, beszédmodor, hangvétel, hangszín, tónus, modor, alaphang

feldicsér, földicsér

ige
  • felmagasztal, dicsőít, agyondicsér (bizalmas), agyba-főbe dicsér

facipő

főnév
  • fapapucs, klumpa, facókó (tájnyelvi), cókó (tájnyelvi)

félreismer

ige
  • aláértékel, lebecsül, alábecsül
  • túlértékel

hall1

ige
  • felfog, érzékel, érez, ért, neszez (régies), megneszel, neszét veszi, fülel, fülét hegyezi, halldokol (tájnyelvi)
  • értesül, megtud (valakiről valamit), hírül vesz(valami elől)
  • hallgat, meghallgat

felgöngyöl, fölgöngy

ige
  • felteker, felcsavar, felgombolyít, felsodor, összefon, összecsavar
  • felgöngyölít, elintéz, megold, megfejt, felderít, kiderít, kinyomoz, tisztáz, leleplez

elreppen, elröppen

ige
  • elrepül, elszáll, elrebben, tovaszáll, szárnyra kel
  • eltűnik, elmúlik, eltelik

feltehetően, föltehe

határozószó
  • valószínűleg, feltételezhetően, vélhetőleg, alkalmasint, minden bizonnyal, bizonyára

handabandázik

ige
  • hangoskodik, henceg, szövegel (szleng), szájaskodik, hőbörög, szájhősködik, háryjánoskodik, halandzsázik (bizalmas), blöfföl (bizalmas), hadovál (szleng), hantál (szleng), hamukál (szleng), nagy hűhót csap (valaminek), nagy garral van, süketel (szleng), karingyál (tájnyelvi)
  • nagyzol, kérkedik, hetvenkedik, felvág (bizalmas)