duhajkodik szinonimái

ige
  • garázdálkodik, rakoncátlankodik, féktelenkedik, legénykedik, erőszakoskodik, lármázik, randalírozik, dorbézol, mulat, devendíroz (tájnyelvi), dombérkodik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

középkorú

melléknév
  • javakorabeli

feltétel, föltétel

főnév
  • kívánalom, kikötés, megszorítás, megkötés, kondíció, alapfeltétel, előfeltétel, posztulátum (szaknyelvi)
  • adottság
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a duhajkodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

diafilm

főnév
  • dia (bizalmas)

bütyköl

ige
  • (bizalmas): szerel, barkácsol, fabrikál, javít, toldoz-foldoz, foglalatoskodik (valamivel)

bravó

módosítószó
  • éljen!, nagyszerű!, remek!, vivát!

beletörődik

ige
  • belenyugszik, tudomásul vesz, elfogad, megbarátkozik (valamivel), megbékél, beleegyezik, belemegy (bizalmas), meghódol, megadja magát, kiegyezik, megalkuszik, meggyaludik (tájnyelvi), belegyőződik (tájnyelvi)

donga

főnév
  • duga, kádárfa, bognárfa, dorgafa (tájnyelvi)

eleje

főnév
  • kezdet, kezdőpont, kiindulópont, origó (szaknyelvi), rajt, start (bizalmas), kezdés
  • (tájnyelvi): színe-java, színe-virága, legjava, elit, krém (bizalmas)

lelkiismeretlen

melléknév
  • erkölcstelen, gátlástalan, aggálytalan, tisztességtelen, kétszínű, képmutató, felelőtlen, állhatatlan, hanyag, kötelességmulasztó, perfid (idegen), tág lelkiismeretű (bizalmas)

asszonyság

főnév
  • (régies): úrhölgy, úriasszony, úrnő, dáma

arcátlan, orcátlan

melléknév
  • szemtelen, pimasz, szégyentelen, szemérmetlen, pofátlan (durva) Sz: szemtelen, mint a piaci légy; van bőr a képén; van bőr a pofáján; kidobják az ajtón, bejön az ablakon; ráfér a pofájára (tájnyelvi); szem nélkül való (tájnyelvi); nincs arca, csak pofája (tájnyelvi); sem orcája, sem pofája (tájnyelvi); sem orcája, sem szégyene (tájnyelvi); bagaria az orcája (tájnyelvi); disznóbőr az orcája (tájnyelvi); bivalybőr van a képén (tájnyelvi); bocskor a pofája (tájnyelvi); bocskorbőr az orcája (tájnyelvi)
  • gyalázatos, botrányos, felháborító, vérlázító, példátlan, elképesztő

átvészel

ige
  • átél, túlél, kiáll, kibír

elfogy

ige
  • kifogy, kiapad, elúszik (bizalmas), (pénz) elfolyik, kifúj (szleng) Sz: volt, de elkölt
  • elkel, gazdára talál
  • (erő, türelem): kimerül, felőrlődik, elapad, felmorzsolódik, véget ér

előzékeny

melléknév
  • udvarias, figyelmes, készséges, szíves, szívélyes, barátságos, jóindulatú, szolgálatkész, segítőkész, lekötelező, kedves, segítő, gavallér, gyöngéd, gáláns, nagyvonalú, alkalmazkodó, illemtudó, kuláns (régies)

formáció

főnév
  • kialakulás, kifejlődés
  • alakulat, képződmény
  • alakzat, felállás
  • alakulat, egység

fejében

névutó
  • ellenében, helyében, viszonzásul, ellenértékként, ellenértékül
  • (régies): gyanánt, nevében (régies)

dunnyog

ige
  • (tájnyelvi): dünnyög, dörmög, dohog, zsörtölődik, tutyog (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): dúdol, dudorászik

derogál

ige
  • (valakinek): tiltakozik, büdös (valakinek valami) (bizalmas), méltóságán alulinak tart (valamit)

éjjel-nappal

határozószó
  • állandóan, szakadatlan, megállás nélkül, folyton-folyvást, mindig, mindegyre, egyhuzamban, szünet nélkül, szünös-szüntelen, vég nélkül, nonstop, éjt nappallá téve, éjtnap (tájnyelvi), éjtsnap (tájnyelvi)

fárosz

főnév
  • világítótorony
  • irányító, vezérlő szellem, útmutató

egészségtelen

melléknév
  • káros, kártékony, kóros, ártalmas, egészségrontó, veszélyes, veszélyeztető, fertőző, ragályos, dögletes (régies), mérges, miazmás (régies), mérgező, toxikus (szaknyelvi), antihigiénikus (idegen)
  • beteges, sápadt
  • romboló, bomlasztó

cezúra

főnév
  • lábmetszet (szaknyelvi), sormetszet (szaknyelvi), dierézis (szaknyelvi)
  • szünet, időköz, pauza
  • választóvonal, határvonal
  • megszakítás

elbizakodott

melléknév
  • önhitt, magahitt (régies), öntelt, önelégült, hetyke, beképzelt, büszke, kevély, dölyfös, gőgös, fennhéjázó, felfuvalkodott, arrogáns, fontoskodó, pökhendi, pöffeszkedő, nagyképű, nagy a mellénye, rátarti, hányaveti, biggyedt (tájnyelvi), nyegle

fegyverszünet

főnév
  • tűzszünet, fegyvernyugvás, tűzcsend (régies), fegyverállás (régies), hadszünet (régies), treuga dei (régies)
  • béke, békesség, nyugalom