efféle szinonimái

melléknév
  • ilyen, ily, ilyenféle, ilyenfajta, ilyesmi, hasonló, effajta

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bűz

főnév
  • büdösség, oroszlánszag (tréfás), stich (szleng), kandesz (szleng)

különleges

melléknév
  • kivételes, rendkívüli, különös, sajátságos, speciális, specifikus, nem mindennapi, extravagáns (idegen), sajátos, sajátszerű, excentrikus, szokatlan, furcsa, eredeti, egyedülálló, ritka, originális, spéci (szleng) Sz: szem nem látta, fül nem hallotta
  • kiemelkedő, elsőrangú, kivételes, osztályon felüli, extra, csodálatos, bámulatos, elképesztő, páratlan, példátlan, utolérhetetlen, utánozhatatlan, tüneményes, nagyszerű, remek, mesés, mesébe illő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a efféle szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

disszonancia

főnév
  • diszharmónia, széthangzás, kakofónia (szaknyelvi), hangzavar
  • nézeteltérés, nézetkülönbség

cifrálkodik

ige
  • feltűnősködik, piperézi magát, piperészkedik, fitogtatja magát, hivalkodik, páváskodik, kényeskedik, pípeskedik (tájnyelvi)

burgonyapüré

főnév
  • krumplipüré, burgonyapép, krumplipapi (bizalmas), tört krumpli (tájnyelvi)

beoszt

ige
  • részekre oszt, felbont, tagol
  • (időt): ütemez, feloszt
  • gazdálkodik (valamivel), sáfárkodik (valamivel) (régies)
  • (valakit valahova): irányít, átirányít, tesz, helyez
  • besorol, osztályoz, rangsorol, kategorizál, klasszifikál (régies), fajtáz (régies), szortíroz (bizalmas)

duett

főnév
  • párdal, kettős, páros, duó

elfásult

melléknév
  • fásult, egykedvű, érzéketlen, szenvtelen, közönyös, közömbös, apatikus, eltompult, unott, életunt, blazírt
  • kiégett, reményvesztett, megcsömörlött, kifáradt, kimerült

les1

ige
  • néz, figyel, leselkedik, bámul, kémlel, kukucskál, vizslat, kukkol, skubizik (szleng), stíröl
  • puskázik (szleng)
  • (valamit): vár, remél, óhajt, vágyik (valamire)

átír

ige
  • lemásol, átmásol, tisztáz, átvezet (szaknyelvi)
  • transzkribál (idegen), sifríroz (szaknyelvi)
  • átfogalmaz, átszövegez, átkölt, átalakít, átstilizál, átdolgoz, átigazít, kijavít, átgyúr, módosít, megváltoztat, átformál, átkomponál
  • áttesz, átültet, átdolgoz, feldolgoz, adaptál

áruló I.

melléknév
  • hitszegő, renegát, köpönyegforgató, kétkulacsos, szószegő, perfid, illojális, kétszínű, képmutató, hűtlen, hiteszegett (régies), hívtelen (régies)
  • árulkodó (jel)

babrál

ige
  • tapogat, hozzányúl, piszkál, birizgál, fogdos, babirgál (tájnyelvi), baszkurál (tájnyelvi), bizirgél (tájnyelvi), bizergál (tájnyelvi), csesztet (szleng), buzerál (szleng), cseszeget (durva)
  • pepecsel, piszmog, bíbelődik, vacakol, szöszmötöl, motoszkál

elhűl

ige
  • kihűl, meghűl, elhidegedik (régies)
  • (régies): elhidegül
  • megdöbben, elcsodálkozik, meghökken, meglepődik, elképed, elámul, hüledezik

elszakadás

főnév
  • szétszakadás, kettészakadás, kettéválás, szétválás, széthasadás, elhasadás, elfeslés, szétfeslés
  • elválás, búcsúzás, elhatárolódás, elszabadulás, kiválás, különválás, kivonulás, kilépés, válás, elfordulás, elpártolás, elkülönülés, szecesszió (szaknyelvi), szeparálódás

förtelem

főnév
  • szörnyűség, utálatosság, förtelmesség, undokság, gusztustalanság

felborul, fölborul

ige
  • feldől, felbillen, felbukik, felfordul, oldalára billen, összerogy, elesik, kidől, elvágódik, elnyal (szleng), összeesik, összecsuklik, összeroskad
  • felbomlik, megbomlik (választékos), meghiúsul, szétzilálódik, összekuszálódik

egész II.

határozószó
  • egészen, teljesen, igen, nagyon

direkt I.

melléknév
  • közvetlen, egyenes

elbódít

ige
  • eltompít, megrészegít, mámorosít, elkábít, érzéstelenít
  • megbűvöl, elvarázsol, elbájol, megigéz, megbabonáz
  • elaltat, narkotizál (szaknyelvi)

fejes I.

melléknév
  • konok, önfejű, makacs, megátalkodott

egyetlen I.

melléknév
  • egy, egyetlenegy, egyedüli, egy árva, egy szál
  • (pénzről tagadásban): egy huncut, egy megveszekedett, egy ócska, egy büdös

cirkusz

főnév
  • mutatványosbódé
  • aréna, amfiteátrum (idegen), kocsiversenypálya, küzdőtér, porond
  • hűhó, parádé, cécó (bizalmas), grimbusz, hecc, botrány, ramazúri (bizalmas), csinnadratta, felhajtás, zűrzavar, hercehurca, csetepaté, balhé, hacacáré (bizalmas), patália, felfordulás, ricsajozás, zenebona

élelmezés

főnév
  • étkeztetés, ellátás, etetés, táplálás, kosztoltatás (bizalmas), menázsi (régies), gondoskodás (valakiről), penzió (szaknyelvi), alimentáció (régies)

felbátorít, fölbátor

ige
  • buzdít, serkent, lelkesít, biztat, ösztönöz