Szinonimaszótár

briganti szinonimái

főnév
  • útonálló, rabló, betyár (régies), zsivány (régies), haramia, bandita, lator, gonosztevő, martalóc, gengszter, bűnöző
  • gazember, gazfickó, gézengúz, csibész, csirkefogó, lókötő, szélhámos, huligán, himpellér, aszfaltbetyár, imposztor (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hátrább, hátrébb

határozószó
  • hátrafelé
  • messzebb, távolabb, visszább (bizalmas)

beporoz

ige
  • bepúderez, behintőporoz, behint, beszór
  • megporoz, pollinizál (idegen), megtermékenyít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a briganti szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bódító

melléknév
  • kábító, mámorosító, mámorító, mákonyos, búfeledtető, zsongító, bolondító, szédítő

bányalég

főnév
  • sújtólég, bányagáz, fojtólég, durranólég, viheder (régies)

autó

főnév
  • személygépkocsi, személyautó, gépkocsi, kocsi, gépjármű (szaknyelvi), automobil (régies), batár (régies), járgány (bizalmas), szekér (szleng), tragacs (szleng), verda (szleng), tütü (bizalmas)

alkalmasság

főnév
  • rátermettség, ügyesség, talpraesettség, képesség, hozzáértés, szakértelem, jártasság, fogékonyság, tehetség, adottság
  • (régies): eszköz, jármű, alkalmatosság

ború

főnév
  • borulat, árnyék, félhomály
  • felleg
  • szomorúság, bánat, búsongás

csatasor

főnév
  • hadrend, hadsor (régies), arcvonal

kivonás

főnév
  • visszarendelés, visszahívás, visszavonás, elvezényelés
  • kiválasztás, kinyerés, előállítás, kioldás
  • kisebbítés, elvétel, csökkentés, szubtrakció (szaknyelvi)

cserje

főnév
  • aljnövényzet, bozót, bokor, haraszt, csalit, bige, ciher (tájnyelvi), cseprente (tájnyelvi), csender (tájnyelvi)

dicsekedik, dicseksz

ige
  • kérkedik, henceg, hetvenkedik, büszkélkedik, fitogtat (valamit), felvág, fennhéjáz, hivalkodik, anzágol (bizalmas), dicsérkedik (tájnyelvi) Sz: tömjénezi magát (szleng); adja a bankot (szleng); játssza az eszét (szleng); döngeti a mellét; féltéglával veri a mellét

észok

főnév
  • bizonyíték, indok, érv, argumentum (régies)

elkezd

ige
  • megindít, belekezd, belefog, nekikezd, hozzákezd, nekifog, hozzálát, nekilát, megkezd, beindít, kezdeményez

brummog

ige
  • dörmög
  • zsörtölődik, mormog

biztonsági I.

melléknév
  • védő, óvó, védelmi, biztonságtechnikai

cinikus

melléknév
  • szenvtelen, közönyös, érzéketlen, részvétlen, egykedvű, kiábrándult, kiégett, szkeptikus, hitevesztett, kétkedő, kételkedő, csúfondáros, csúfolódó, gúnyolódó
  • szemérmetlen, arcátlan, pökhendi, elvetemült

elhint

ige
  • elszór, elhullat, (magot) elvet, elszéllyez (tájnyelvi), elszillal (tájnyelvi)

butít

ige
  • eltompít, hülyít (bizalmas)
  • kábít

be

határozószó
  • befelé, befele, bele, bé (tájnyelvi)

csak

határozószó
  • csakis, csupán, csupáncsak, egyedül, egyesegyedül, kizárólag, kizárólagosan, egymagában, önmagában, mindössze (választékos), pusztán, összesen, száz százalékban, tisztán, csupa (tájnyelvi), csupádon (tájnyelvi), csupádon csupa (tájnyelvi)
  • hadd, bárcsak, legalább

elképzel

ige
  • eltervez, elgondol, kigondol, megálmodik, kitalál, kieszel, kimódol, kiagyal, kifőz (bizalmas), kitervel
  • feltételez, feltesz, vél, gondol