bosszúság szinonimái
főnév
- bosszankodás, neheztelés, harag, méreg, ingerültség, indignáció (idegen), indignálódás (idegen), égedelem (tájnyelvi)
- kellemetlenség, baj
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
bitang I.
főnév
- gazember, zsivány (régies), gonosztevő, szélhámos, csirkefogó, lator, gazfickó, himpellér, csaló, svindler (bizalmas)
- jöttment, ágrólszakadt, hazátlan, földönfutó, sehonnai, csavargó
- (tájnyelvi): fattyú
bájos
melléknév
- vonzó, bűbájos, szemrevaló, csinos, elbájoló, csábos, aranyos, megnyerő, üde, kecses, elragadó, elbűvölő, megejtő, helyes, kedves, sármos, bájdús (régies)
- idilli
alapító I.
melléknév
- létesítő, létrehozó, megteremtő, megindító, életre hívó, életre keltő, elindító, alapítványtevő, fundátor (régies), adományozó
csak
határozószó
- csakis, csupán, csupáncsak, egyedül, egyesegyedül, kizárólag, kizárólagosan, egymagában, önmagában, mindössze (választékos), pusztán, összesen, száz százalékban, tisztán, csupa (tájnyelvi), csupádon (tájnyelvi), csupádon csupa (tájnyelvi)
- hadd, bárcsak, legalább
kitör
ige
- kiüt, kivág, kitaszít, kitol, kimozdít
- kijut, kinyomul, kiront, kirohan, kitódul, kiszabadítja magát
- felbukkan, előbukkan, kiemelkedik (nyomorból)
- kirobban, előtör, kicsap, feltör, felszökik, kiömlik, kilövell, kibugyog, kitódul, kiözönlik, kiáramlik, kizúdul
- megkezdődik, megindul, feltámad, keletkezik, létrejön, jelentkezik (betegség), kirobban (háború), fellángol (harc), kiüt (tűz), beüt (tájnyelvi)
- kifakad, felcsattan, felfortyan, felzúdul, felordít, kirobban, felhördül, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti a türelmét
érzéketlen
melléknév
- érzéstelen, érzéktelen (régies), zsibbadt
- élettelen, dermedt, holt
- apatikus, fásult, nemtörődöm, flegma (bizalmas), flegmatikus, közönyös, közömbös, rideg, taplólelkű
- kifejezéstelen, semmitmondó, indifferens (idegen)
- részvétlen, szívtelen, keményszívű, kérlelhetetlen, kőszívű, embertelen, szeretetlen, szenvtelen, cinikus, lelketlen, antihumánus, kíméletlen, könyörtelen, fagyos, hideg, hűvös, frigid, halvérű, fatökű (durva), egykedvű, letargikus, sztoikus, rezignált, blazírt, bénult, tompult, indolens (idegen) Sz: aludttej folyik az ereiben; érc a szíve, kőszikla a nyaka; hideg, mint a föld; jég van a hóna alatt; kő van a szíve helyén; nincs szíve; olyan hideg, mint a jégcsap; olyan hideg, mint a pápista pap; száraz, mint a tapló
elhomályosít
ige
- elsötétít, beárnyékol, eltakar, homályba burkol, elfátyoloz, elfelhősít
- (indulat): megzavar, összezavar
- elködösít
- felülmúl, túlszárnyal, túltesz (valakin), háttérbe szorít, kisebbít, elhalványít
botrányos
főnév
- skandalózus (régies), felháborító, gyalázatos, megbotránkoztató, szégyenletes, égbekiáltó, vérforraló
bilincs
főnév
- rabbilincs, vas, rablánc (választékos), karkötő (szleng), kézvas, kézibéklyó, kézlánc, kurtavas (régies), csincsér (tájnyelvi), karperec (szleng), mancsova (régies), rózsafüzér (szleng), béklyó, gúzs, nyűg
- rabság, megkötöttség
elfogadható
melléknév
- megfelelő, alkalmazható, alkalmas, akceptálható, hihető
- kielégítő, meglehetős, tűrhető, megjárós (tájnyelvi), maradhatós (tájnyelvi), elcsúszik, megjárja
bántó
melléknév
- kellemetlen, ízléstelen, fülsértő (hang), éles (hang), erős, vakító (fény), rikító (szín)
- sértő, lealacsonyító, gúnyos, megalázó, kellemetlen, bosszantó, zavaró, visszataszító, visszatetsző, pimasz, udvariatlan, faragatlan, goromba, barátságtalan, maró, fullánkos (megjegyzés)
cinterem
főnév
- temető, sírkert
- templomudvar (tájnyelvi), (templomi) előcsarnok (régies)
- (választékos): lovagterem