összever szinonimái
ige
- elver, megver, elpáhol, összevissza ver, agyba-főbe ver, agyonver, tönkrever, megrak (bizalmas), elagyabugyál, elnáspángol, eltángál, helybenhagy, ellátja a baját, összecsépel (tájnyelvi), összezöcsköl (tájnyelvi), leápol (szleng), meghirigel (szleng), kikészít (szleng), betakar (szleng)
- (bizalmas): összeüt, összecsap, összevág, összeütöget, összecsapkod
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
sütnivaló
főnév
- (tájnyelvi): kovász
- (tréfás): ész, okosság, elme, értelem, spiritusz (bizalmas), dörzsöltség (bizalmas), megfontoltság, bölcsesség, gógyi (szleng)
permanens
melléknév
- állandó, tartós, maradandó, folyamatos, folytonos, szakadatlan, szüntelen, örökös, örök, elmúlhatatlan
megbíz
ige
- felhatalmaz, meghatalmaz, feljogosít, kijelöl, kinevez, kiküld, delegál, akkreditál (idegen), ráruház
- megkér, felszólít, meghagy, utasít
kezd
ige
- nekifog, nekivág, nekilát, hozzáfog, hozzálát, megkezd, pedz, belefog, szedelőzködik, kezdeményez, lanszíroz (idegen), rákezd, belekap, nekiáll, bevezet, indít, kezdegel (tájnyelvi)
meggyullad
ige
- meggyúl, kigyullad, felgyullad, belobban, fellobban, gyappan (tájnyelvi), meglobban (tájnyelvi), tüzet fog, lobot vet, lángra kap, lángra lobban, belekap a láng, lángba borul
- kigyullad, felgyúl
- (bizalmas): megsül, megég, melege van, csorog róla a víz (bizalmas)
ráfér
ige
- elfér, felfér, rámegy, megfér (tájnyelvi), rámegyen (régies), rátér (régies)
- (valakire, valamire): szüksége van rá, kell, elkel
építmény
főnév
- épület, fal, alkotmány, alkotvány (régies), szerkezet, csinálmány, létesítmény, műtárgy, objektum, tákolmány, ház
szétroncsol
ige
- összeroncsol, összezúz, szétzúz, széjjelzúz, összetör
- feldúl, elpusztít, szétrombol, széjjelrombol
összevon
ige
- (választékos): összehúz, összeráncol, összeránt
- egybevon, egyesít, központosít, centralizál, összpontosít, koncentrál, kontrahál (régies), integrál, egybeolvaszt, összeolvaszt(idegen)
- rövidít, megrövidít, megkurtít, összesűrít, zanzásít, tömörít, egyszerűsít, redukál, összezsugorít
önhitt
melléknév
- öntelt, gőgös, önelégült, egoista, kevély, büszke, dölyfös, felfuvalkodott, negédes (régies), beképzelt, rátarti, elbizakodott, fennhéjázó, arrogáns, hicces (tájnyelvi), pökhendi, pöffeszkedő, nagymellű, nagyképű, nyegle Sz: azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, hogy körülötte forog a világ; azt hiszi, hogy ő a világ közepe; elhiszi magát; magát nyaló barom; nagyot ért maga felől
név
főnév
- elnevezés, megnevezés, nevezet (régies), nomen (szaknyelvi)
- megszólítás
- személynév
- keresztnév
- utónév
- vezetéknév, családnév
- rang, cím, titulus (régies)
- hírnév, ismertség, elismertség, renomé (bizalmas)