öntvény szinonimái

főnév
  • öntet
  • öntecs (régies), tuskó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felemelő, fölemelő

melléknév
  • lelkesítő, lélekemelő, épületes (szleng), magasztos, fenséges, fennkölt

alkalmazkodik

ige
  • igazodik, illeszkedik, idomul, simul, beilleszkedik, adaptálódik, hozzászokik, megszokik, hozzáedződik, akklimatizálódik (szaknyelvi), akkomodálódik (idegen), szabja magát (régies), tartja magát (valamihez)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a öntvény szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

onnan

határozószó
  • arról, afelől, onnét

működtet

ige
  • működésbe hoz, beindít, járat, mozgat, forgat, kezel, hajt
  • üzemeltet, fenntart

mosatlan I.

melléknév
  • piszkos, szennyes, mosni való, mocskos, koszos, tisztátlan, csetres (tájnyelvi), retkes (bizalmas), maszatos

megrovás

főnév
  • dorgálás, feddés, korholás, szapulás, lehordás (bizalmas), pirongatás, fejmosás (bizalmas), helytelenítés, szidás, letolás (bizalmas)
  • büntetés, fenyítés, intés, fegyelem

ő

névmás
  • az, amaz

parázs II.

melléknév
  • heves, égő, szenvedélyes, izzó
  • élénk, éles (vita)
  • (étel): puha, omlós, porhanyós, purzsás (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): silány, sovány

malátacukor

főnév
  • maltóz (idegen)

lövés

főnév
  • dörrenés, durranás, durrogás, puffantás, dirr-durr, lövet (régies)
  • lövészet

kémszer

főnév
  • (szaknyelvi): reagens (szaknyelvi), vegyszer, kémlelőszer (régies)

megadóztat

ige
  • adót kiró, megsarcol

patika

főnév
  • gyógyszertár, apotéka (régies)
  • (régies): orvosság, gyógyszer, ír (választékos)

póz

főnév
  • testtartás, testhelyzet, testállás, elhelyezkedés, pozitúra
  • modor, attitűd, affektálás (idegen)

eltávolít

ige
  • eltüntet, eltakarít, elvisz, levisz (bizalmas), lekapar, letisztít, (akadályt) elhárít, félretol, eliminál (idegen)
  • (szervet, végtagot): kivesz, kioperál, kimetsz, reszekál (szaknyelvi), amputál (szaknyelvi)
  • kitesz, kirak, kidob, elbocsát, kizár, kicsap, eltanácsol, elküld, kiebrudal, kiadja az útját, kihajít, elkerget, kirúg (bizalmas), kivág, destituál (idegen), relegál (régies), leráz, elobsitol (tájnyelvi), meneszt
  • elidegenít, elhidegít, elmar, elválaszt, elszakít, elszakaszt (régies)

szélső

melléknév
  • külső, oldalsó, marginális
  • utolsó, végső, legtávolabbi, befejező

sajog

ige
  • fáj, lüktet, hasogat, ég, éget, zsibong (tájnyelvi), zsiborog (tájnyelvi), bizsereg (tájnyelvi)
  • (régies): csillog, ragyog, fénylik

ördög

főnév
  • sátán, gonosz, devla (idegen), diabolus (idegen), beliál (idegen), Belzebub, sátánfajzat, Lucifer, Mefisztó, drómó (tájnyelvi), démon, kísértő, kígyó, krampusz (bizalmas), fene (régies), sötétség szelleme; kecskelábú, kalánfülű angyal

oltári

melléknév
  • (szleng): pompás, remek, kiváló, óriási, rendkívüli, klassz, isteni, állati (szleng), haláli (szleng), világi (szleng), tuti (bizalmas), baró (szleng)

özönlik

ige
  • folyik, ömlik, árad, áramlik, zúdul, dől, hömpölyög
  • sugárzik, terjed
  • (tömeg): tódul, áramlik, árad, hömpölyög, sereglik, vonul
  • gyűlik, halmozódik

röfög

ige
  • görrög (tájnyelvi), hörtyög (tájnyelvi)

összeállítás

főnév
  • kombináció, elrendezés, összeszerelés, kompozíció, összeillesztés, megszerkesztés, összetétel
  • antológia
  • összeválogatás, felállás, csapat

nagyhét

főnév
  • húsvét hete, szenthét (tájnyelvi), sanyarúhét (tájnyelvi)

páni

melléknév
  • (félelem): pokoli, ördögi, szörnyű, rettenetes, iszonyú

rühell

ige
  • restell, szégyell, derogál (valakinek)
  • (szleng): utál