ráfér szinonimái

ige
  • elfér, felfér, rámegy, megfér (tájnyelvi), rámegyen (régies), rátér (régies)
  • (valakire, valamire): szüksége van rá, kell, elkel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eszmélet

főnév
  • öntudat, ész, értelem, tudata (valaminek)

ráadás

főnév
  • feladás, felsegítés, ráhúzás (bizalmas)
  • többlet, extra, pótlás, hozzátétel, megtoldás, megtetézés, kiegészítés, megszaporítás, növelés, hozzátevés, cók (régies), toldalékadomány (régies), szerzék (régies), nyomaték (régies)
  • ismétlés, újrázás, repeta (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ráfér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

póz

főnév
  • testtartás, testhelyzet, testállás, elhelyezkedés, pozitúra
  • modor, attitűd, affektálás (idegen)

összeírás

főnév
  • népszámlálás
  • konskripció (idegen), konszignáció (szaknyelvi)
  • leltár

öntvény

főnév
  • öntet
  • öntecs (régies), tuskó

nosza

módosítószó
  • (bizalmas): rajta!, uccu!, uzsgyi!, előre!, hajrá!

pulóver

főnév
  • pulcsi

ribizli

főnév
  • ribiszke, vörös ribiszke, Szent János szőlőcskéje (régies), tengeriszőlő (régies), biszke (tájnyelvi)

miként

határozószó
  • hogy?, hogyan?, miképp? miképpen?, mi módon?
  • amiként, amint, ahogy, ahogyan, amiképp, amiképpen

mennyország

főnév
  • menny, Isten országa, ég, paradicsom, éden, túlvilág, másvilág
  • (választékos): boldogság, gyönyörűség, gyönyör

kotorászik

ige
  • kutat, kotor, motoz, turkál, keresgél, guberál (bizalmas), kurkál (tájnyelvi)

morog

ige
  • (állat): kaffog, kurrog (tájnyelvi), drummog, mörmöl (tájnyelvi)
  • (bizalmas): morgolódik, dohog, füstölög, dörmög, zsörtölődik, elégedetlenkedik, zúgolódik, berzenkedik, dudog (tájnyelvi), dödög (tájnyelvi), dörcög (tájnyelvi), zsémbel, dúl-fúl, haragszik, óg-móg (tájnyelvi) Sz: dohog, mint a terhes felhő
  • (has): korog

rongyrázás

főnév
  • hivalkodás, felvágás, flancolás (bizalmas), flanc (bizalmas)

smink

főnév
  • sminkelés, arcfestés, kendőzés (régies)
  • arcfesték, festék, szépítőszer, kendőzőszer (régies)
  • maszk

felszáll, fölszáll

ige
  • felemelkedik, felrepül, felröppen, felreppen, felrebben, felszárnyal, szárnyra kap, magasba száll, elbendül (tájnyelvi)
  • fellebben, szétoszlik (köd), magasba emelkedik, felhág (tájnyelvi), felverődik (harmat) (tájnyelvi)
  • (járműre): fellép, felül, felugrik, beszáll, beül, felkapaszkodik, felkászálódik

terep

főnév
  • színtér, föld, talaj, terület, tér, mező, vidék, térség

színház

főnév
  • játékszín (régies), teátrum (régies), komédiaház (régies)
  • amfiteátrum
  • színtársulat, társulat
  • színielőadás, előadás
  • színművészet
  • jelenet, cirkusz, hűhó, felhajtás
  • színlelés

ragad

ige
  • tapad, rátapad, hozzáragad, enyved (régies), beleakad, megakad
  • csügg, csimpaszkodik, ráakaszkodik, kötül (tájnyelvi), zargat (bizalmas), zaklat, tolakodik, tolakszik, erőszakoskodik, üldöz (bizalmas), nem tágít
  • rajtamarad, ráragad, egybeolvad, egyesül, hozzáfűződik, velejár, összeforr, összekapcsolódik
  • fertőz, megfertőz, inficiál (szaknyelvi), terjed, átterjed, ragályoz (régies)
  • (magával ragad): hat, elragad, megragad, hatalmába kerít, lenyűgöz, lebilincsel, gyönyörködtet, elbűvöl, elbájol (régies), megigéz
  • (magához ragad): rabol, elvesz, megszerez, megkaparint, zsákmányol, fosztogat, prédál (régies), koszmorít (tájnyelvi)

porzik

ige
  • por támad
  • (tájnyelvi): szemetel, szitál, permetezik

rendes

melléknév
  • gondos, megbízható, kötelességtudó, lelkiismeretes, jól nevelt, precíz, szolid, derék
  • takaros, nett (bizalmas), csinos, ápolt, gondozott, tüchtig (bizalmas)
  • rendszerető, pedáns
  • megszokott, szokásos, szokványos, szabályos, szabályszerű, természetes
  • állandó, reguláris (szaknyelvi)
  • igazi, valódi
  • megfelelő, tisztességes, valamirevaló, jobbfajta, jóakaratú
  • becsületes, jóravaló, ártatlan

szétolvad

ige
  • széjjelolvad, elolvad, szétfolyik, eloszlik
  • (pénz): elfogy

ránehezedik

ige
  • rátámaszkodik, rádől, rákönyököl, terhel, nyom, rátehénkedik (bizalmas), rádülleszkedik (tájnyelvi), rásullyonkodik (tájnyelvi)
  • nyomaszt, terhel, rátelepedik, rátelepszik

összetrombitál

ige
  • összehív, egybehív, összegyűjt, egybegyűjt, összecsődít, összeterel, összetoboroz, verbuvál, egybecsődít, összeszed, összeharangoz, összedobol, összekolompol, összekürtöl, gyülekeztet

részes I.

melléknév
  • részvevő, érdekelt, osztályos, részesülő

szimpatizál

ige
  • rokonszenvez, vonzódik, kedvel, rokonszenvet érez (valaki iránt), rokonszenvet táplál (valaki iránt)