építmény szinonimái

főnév
  • épület, fal, alkotmány, alkotvány (régies), szerkezet, csinálmány, létesítmény, műtárgy, objektum, tákolmány, ház

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sirály

főnév
  • hojsza (régies), halászmadár (tájnyelvi), halkapó (tájnyelvi), csíra (tájnyelvi)

merénylet

főnév
  • támadás, gyilkosság, inzultus, merény (régies)
  • kísérlet, merészség, megrohanás
  • aljas terv, sértés, kíméletlenség, sérelem, bűncselekmény
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a építmény szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eltávolít

ige
  • eltüntet, eltakarít, elvisz, levisz (bizalmas), lekapar, letisztít, (akadályt) elhárít, félretol, eliminál (idegen)
  • (szervet, végtagot): kivesz, kioperál, kimetsz, reszekál (szaknyelvi), amputál (szaknyelvi)
  • kitesz, kirak, kidob, elbocsát, kizár, kicsap, eltanácsol, elküld, kiebrudal, kiadja az útját, kihajít, elkerget, kirúg (bizalmas), kivág, destituál (idegen), relegál (régies), leráz, elobsitol (tájnyelvi), meneszt
  • elidegenít, elhidegít, elmar, elválaszt, elszakít, elszakaszt (régies)

ékesszólás

főnév
  • szónoklás, szónoklat, szótehetség (régies), elokúció (szaknyelvi), elokvencia (szaknyelvi), dikció (szaknyelvi), szavalás, beszédkészség, sváda (bizalmas)
  • szónoklattan, retorika, beszédművészet

egyedülálló

melléknév
  • magányos, társtalan, elhagyott, elhagyatott, árva, egyes, szóló, különálló, elkülönült, facér (bizalmas), nőtlen, özvegy, agglegény, elszigetelt, izolált, szeparált Sz: se kutyája, se macskája
  • példátlan, páratlan, ritka, sajátos, sajátságos, különös, különleges, eredeti, kivételes, hasonlíthatatlan, párját ritkító, példa nélkül való, rendkívüli, felülmúlhatatlan, utolérhetetlen, szokatlan, tüneményes, minden képzeletet felülmúló, fantasztikus, speciális, unikális (idegen)

csodálat

főnév
  • elragadtatás, hódolat, bámulat, ámulat, tisztelet, imádat, rajongás

embertömeg

főnév
  • sokaság, sokadalom, néptömeg (régies), emberáradat, massza, csődület, siserehad (bizalmas), sáskahad (pejoratív)

fanyar

melléknév
  • savanyú, savanykás, borízű, kesernyés, keserű, fanyarkás, sanyargós (tájnyelvi), húzós (tájnyelvi), vadízű (tájnyelvi)
  • éretlen, zöld
  • barátságtalan, kellemetlen
  • rosszmájú, epés, csípős, csipkelődő (humor)
  • kényszeredett, kelletlen, kedvetlen, fancsali

megvált

ige
  • megvesz, megvásárol
  • felszabadít, felment, megszabadít, szabaddá tesz
  • váltságot szerez, üdvösséget szerez, üdvözít, jóvátesz

botrány

főnév
  • skandalum, skandál (régies), spektákulum, hűhó, cirkusz, grimbusz (bizalmas), jelenet (bizalmas), muri (bizalmas), balhé (szleng), zrí (szleng), kravál (bizalmas)
  • gyalázat, csúfság

bokréta

főnév
  • csokor, virágcsokor, csokréta (bizalmas), bukéta (régies), bokrét (tájnyelvi)
  • sisaktoll, kócsagtoll, forgó
  • (kukoricáé) címer (tájnyelvi)

buzogány

főnév
  • csatacsillag (régies), buzdogány (régies)

fehérvérűség

főnév
  • leukémia (szaknyelvi)

felszáll, fölszáll

ige
  • felemelkedik, felrepül, felröppen, felreppen, felrebben, felszárnyal, szárnyra kap, magasba száll, elbendül (tájnyelvi)
  • fellebben, szétoszlik (köd), magasba emelkedik, felhág (tájnyelvi), felverődik (harmat) (tájnyelvi)
  • (járműre): fellép, felül, felugrik, beszáll, beül, felkapaszkodik, felkászálódik

hazárdjáték

főnév
  • szerencsejáték
  • vakmerőség, kockázat, rizikó, kaland

gombolyag

főnév
  • motring, gomolyag, spulni, tekercs, gubolya (tájnyelvi), tekerék (tájnyelvi), csomólék (tájnyelvi)

éppenséggel

határozószó
  • éppen
  • tulajdonképpen

elszégyelli magát

ige
  • elrestelli magát, szégyenkezik, elfogja a szégyen, pirul, restelkedik, pironkodik, szégyenül (régies), átall (régies), megátall (tájnyelvi), megrestell (tájnyelvi), megsompolyodik (tájnyelvi), majd elsüllyed szégyenében

evangélista

főnév
  • evangéliumszerző
  • hittérítő

gépfegyver

főnév
  • géppuska, golyószóró, géppityu (szleng), pukkancs, stukker (szleng), cselló (szleng), varrógép (szleng), maxim (régies)

erotikus

melléknév
  • érzéki, izgató, pikáns, sikamlós, szexepiles, szexis (bizalmas), testi, buja

elbódul

ige
  • eltompul, elkábul, elszédül, megmámorosodik, megittasodik, megrészegül, elrészegedik (tájnyelvi), berészegül (tájnyelvi), elgunnyad (régies)
  • (tájnyelvi): eltéved, elbódorog (tájnyelvi)

facipő

főnév
  • fapapucs, klumpa, facókó (tájnyelvi), cókó (tájnyelvi)

gobelin

főnév
  • faliszőnyeg, falikárpit, falikép
  • gobelinhímzés