sáfár szinonimái

főnév
  • ispán, gazdatiszt, tiszttartó (régies), jószágigazgató, intéző, inspektor (régies), majoros (régies), kasznár (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

legyőz

ige
  • lever, leteper, kiüt, meghódít, két vállra fektet, megsemmisít, lehengerel, kenterbe ver, lebír, kifog (valakin), felülmúl, diadalmaskodik, túlszárnyal, letipor, alávet, felmorzsol, felülkerekedik, lehagy, megver, túltesz (valakin), megfékez, megelőz
  • elhárít, lenulláz (szleng), lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), leradíroz (szleng), letöröl, megtetejéz (tájnyelvi), fölöz (tájnyelvi)
  • lelép (szleng), lemos (szleng) Sz: kiüt a nyeregből; zsebre tesz; diadalmaskodik felette; felmossa vele a padlót
  • (valamit): leküzd, megbirkózik, legyűr, lenyom, elfojt

tételes

melléknév
  • részletes, megfogalmazott
  • (tájnyelvi): bölcs, magvas (mondás)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a sáfár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

rezsi

főnév
  • rezsiköltség, üzemköltség, fenntartási költség

plomba

főnév
  • ólomzár, ólom zárjegy, ólompecsét, ólombélyeg
  • tömés, fogtömés

perfekció

főnév
  • tökéletesség, teljesség
  • jártasság, ügyesség, készség

öntelt

melléknév
  • beképzelt, elbizakodott, önelégült, dölyfös, gőgös, prepotens (idegen), hiú, kevély, nagyképű, fennhéjázó, arrogáns, hetyke, pretenciózus (idegen), kivagyi, magahitt (régies), magaveti (tájnyelvi), rátarti, önhitt, fontoskodó, nyegle, felfuvalkodott, pöffeszkedő, fölényes, pökhendi, büszke, nagy mellénye van, felvágós (bizalmas)

rosszmájú

melléknév
  • maliciózus, kárörvendő, kaján, epés, gúnyos, démoni, rosszindulatú
  • rossznyelvű, éles nyelvű, fullánkos, maró, rágalmazó, csúfondáros, csípős, szarkasztikus (választékos) Sz: három éle nyelvének, mint a sásnak

srófol

ige
  • csavar, becsavaroz, csavarol (régies)
  • (árat): emel, felemel

névadás

főnév
  • elnevezés, keresztelés

nefelejcs

főnév
  • emlény (régies), myosotis (szaknyelvi), békaszemfű (tájnyelvi)

lazsnak

főnév
  • (tájnyelvi): pokróc, takaró, ponyva
  • zsákvászon
  • (tájnyelvi): ütleg, verés

nyilvánít

ige
  • kifejezésre juttat, közöl, kimond, kifejez, szavakba önt, bejelent, bevall, manifesztál (idegen), megállapít, minősít, értékel

sürgős

melléknév
  • égető, sürgető, szorongató, szorító, halaszthatatlan, sürgetős (tájnyelvi), szoros (tájnyelvi), szorgos (tájnyelvi), elodázhatatlan, múlhatatlan, késedelem nélküli, haladék nélküli, sietős, azonnali, imminens (szaknyelvi), soron kívüli
  • dringend (bizalmas), expressz

szeminárium

főnév
  • tanulókör, tankör
  • gyakorlat, praktikum
  • intézet
  • papnevelde, papnevelő intézet
  • konviktus (régies)

függőleges

melléknév
  • vertikális (szaknyelvi), függélyes (régies), függirályos (régies), függirányos (régies), perpendikuláris (idegen)

tükörfényes

melléknév
  • fényes, ragyogó, csillogó, tündöklő, sugárzó

távíróhivatal

főnév
  • távírda, távíró, posta

sajnálatos

melléknév
  • elszomorító, lehangoló, lesújtó, csüggesztő, hervasztó (szleng), keserves, siralmas, szánalmas
  • baljós, végzetes
  • sajnos, fájdalom (választékos)

retteg

ige
  • fél, remeg, tart (valakitől), reszket, cidrizik (bizalmas), majrézik (szleng), trémázik (szleng), be van gazolva (bizalmas), be van rezelve (bizalmas)
  • borzad, irtózik, iszonyodik

sivít

ige
  • visít, sipít, sikít, rikít (tájnyelvi), sikolt
  • (szél): süvít, fütyül, süvölt, üvölt, zúg, tutul (tájnyelvi)

tárna

főnév
  • táró, vágat, folyosó, járat
  • akna

se

kötőszó
  • sem, szintén ne

popularizál

főnév
  • (régies): népszerűsít

sort

főnév
  • sortnadrág, rövidnadrág, kisnadrág
  • forrónadrág

tátott

melléknév
  • kitátott, eltátott, nyitott, kitárt