ószeres szinonimái

főnév
  • ócskás (régies), zsibárus, házaló, handlé (régies), rongyszedő (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vészharang

főnév
  • vészcsengő, riasztócsengő, riasztó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ószeres szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

odakerül

ige
  • odaérkezik, odajut, odavetődik, odaszármazik (tájnyelvi)(valahonnan)

mostani

melléknév
  • jelenlegi, aktuális, pillanatnyi, mai, jelen (választékos), effektív, folyó, folyamatban levő, kurrens (idegen)
  • friss, legutóbbi, legújabb
  • korszerű, modern
  • érvényes, hatályos

mindenütt

határozószó
  • mindenhol, széltében-hosszában, úton-útfélén, lépten-nyomon, jobbra-balra, világszerte, körös-körül, szerteszerint (régies), mindenfelé, akárhol Sz: a szélrózsa minden irányában; égen és földön; amerre csak a szem ellát

meglehetős

melléknév
  • elfogadható, tűrhető, elviselhető, épkézláb, maradható (tájnyelvi), szenvedő (régies), passzábilis (idegen)
  • megjárja
  • elég, elegendő, elégséges, valami, némi, kielégítő, kellő, megüti a mértéket, jókora

ondó

főnév
  • mag, férfimag, sperma, pőc (régies), geci (durva), brinza (szleng), trutymó (szleng), trutyi (szleng)

pácol

ige
  • csáváz, cserez, senyveszt (tájnyelvi)
  • besóz, mariníroz (szaknyelvi), tartósít

löncs

főnév
  • ebéd, délebéd (régies), diner (régies), délétel (régies), déllakás (régies), asztalvetés (tájnyelvi)

levegő

főnév
  • lég, légáram, légáramlás, légtömeg (szaknyelvi), légtest (szaknyelvi), levegőég (régies), ég (tájnyelvi), ájer (régies), luft (idegen), pneuma (idegen)
  • szabad, természet, zöld, erdő-mező
  • hangulat, közhangulat, szellem, közszellem, közvélemény, tömeghangulat, légkör, atmoszféra, miliő
  • üresség, űr, semmi

kárpótol

ige
  • megtérít, visszatérít, visszafizet, ellensúlyoz, kártalanít, jóvátesz
  • kompenzál, rekompenzál (idegen), bonifikál (idegen), gratifikál (régies), regresszíroz (idegen, régies)

már

határozószó
  • immár (választékos), immáron (tájnyelvi)
  • valamikor, régebben, egykor
  • tudniillik, mármint, azaz, vagyis

papnevelde

főnév
  • papnövelde (régies), papnevelő intézet, szeminárium (régies), internátus

plébános

főnév
  • lelkész, pap, tisztelendő, nagypap (tájnyelvi), öregpap (tájnyelvi), lelkipásztor

előtte

határozószó
  • ezelőtt, korábban, ezt megelőzően

szapora II.

főnév
  • (tájnyelvi): szaporulat
  • (tájnyelvi): hasmenés

róna

főnév
  • síkság, sík, alföld, puszta, mező, rét, rétség, lapály, térföld (régies)

osztály

főnév
  • kategória, csoport, rend, klasszis (idegen), család, faj, divízió (idegen), fajta, sztrátum (szaknyelvi), részleg, tagozat, szakosztály, szekció
  • réteg, kaszt (idegen)
  • évfolyam
  • osztályterem, tanterem, kégli (szleng), tyúkól (szleng), vallatószoba (szleng), aréna (szleng)
  • (régies): osztozkodás
  • (régies): liga

ocsú

főnév
  • gabonahulladék, gabonarostaalj (szaknyelvi), alj (tájnyelvi), búzaalj (tájnyelvi), búzamásodja (tájnyelvi), búzaszemétje (tájnyelvi), polyva (tájnyelvi), hulladék (régies), aljadék (régies), törek

összefüggéstelen

melléknév
  • zavaros, zagyva, értelmetlen, kusza, kuszált, csapongó, széteső, inkonzisztens (idegen), inkoherens (szaknyelvi), logikátlan, obskúrus, szaggatott, érthetetlen

rimánkodik

ige
  • könyörög, kunyerál, kérlel, esdekel, esdeklik (régies), eseng (választékos), esedezik, esenkedik (régies), sír (valamiért), istenkedik (tájnyelvi), kuncsorog, kunyorász (tájnyelvi), cigánykodik (tájnyelvi) Sz: úgy kér, majd lemegy a bőr a térdéről; kicsalja a kígyót a bőréből; könyörög, mint Szent Péter a híd végén

önállótlan

melléknév
  • gyámoltalan, ügyefogyott, határozatlan, tehetetlen Sz: az anyja szoknyáján ül

munkaerő

főnév
  • munkavállaló, munkás, dolgozó, alkalmazott
  • munkabírás, energia

összetartás

főnév
  • összefogás, kollegialitás (idegen), szolidaritás, együvéfogóság (tájnyelvi), összhang, egyetértés, harmónia
  • kohézió (szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): készenlét

rokonszenvez

ige
  • szimpatizál, szimpátiát érez (valaki iránt), kedvel, szível, vonzódik (valakihez), hajlik (valakihez), rokonszenvet érez (valaki iránt), rokonszenvet táplál (valaki iránt), előszeretettel van (valaki iránt), előszeretettel viseltetik (valaki iránt), előszeretetet érez (valaki iránt)