osztály szinonimái

főnév
  • kategória, csoport, rend, klasszis (idegen), család, faj, divízió (idegen), fajta, sztrátum (szaknyelvi), részleg, tagozat, szakosztály, szekció
  • réteg, kaszt (idegen)
  • évfolyam
  • osztályterem, tanterem, kégli (szleng), tyúkól (szleng), vallatószoba (szleng), aréna (szleng)
  • (régies): osztozkodás
  • (régies): liga

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cipó

főnév
  • zsemle, kenyér, vekni (bizalmas), máró (szleng), gyürke (tájnyelvi), brúgó (tájnyelvi), bufta (tájnyelvi), buci (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): púp, daganat, dudor

szétver

ige
  • összezúz, szétzúz, széjjelzúz, összetör, széttör, tönkretesz, elpusztít
  • szétüt
  • széjjelver, szétkerget, széjjelkerget, szétzavar, széjjelzavar, szétugraszt, széjjelugraszt, szétszór, széjjelszór, tönkrever, lever, megsemmisít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a osztály szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

odamutat

ige
  • megmutat, felmutat
  • (valamire): utal, rámutat, vall, következtetni enged

motivált

melléknév
  • megokolt, indokolt, jogos, megalapozott, alapos
  • elfogadható, elhihető, érthető

mini I.

melléknév
  • parányi, picike, piciny, picurka, picuri, apró, aprócska, csepp, csöppnyi, pöttöm, kis, kicsiny, icipici, incifinci, pindurka, pinduri, miniatűr

meglevő

melléknév
  • létező, valóságos, fennálló, tényleges, valódi, hiteles, való, igazi
  • mostani, mai, adott, konkrét

operatív

melléknév
  • műveleti
  • gyors, hatékony
  • gyakorlatias

páfrányfenyő

főnév
  • gingó, gingófa (tájnyelvi)

lövell

ige
  • szökell, szökik, spriccel
  • (fényt): áraszt, ont, okád, kibocsát, szór

levelezés

főnév
  • levélváltás, korrespondencia (régies)

kártol

ige
  • fellazít, bont
  • fésül, tisztogat, gerebenez, héhel (tájnyelvi, régies)
  • gyarat (tájnyelvi)

márc

főnév
  • (tájnyelvi): méhsör, mézsör

papucscipő

főnév
  • mokaszin (idegen), pantonett (idegen), pantolett (idegen), klumpa, cókó (tájnyelvi)

plomba

főnév
  • ólomzár, ólom zárjegy, ólompecsét, ólombélyeg
  • tömés, fogtömés

elővigyázatosság

főnév
  • elővigyázat (választékos), óvatosság, körültekintés, figyelem, megfontoltság, megfontolás, meggondoltság, előrelátás, számítás, felkészülés, gondoskodás

száraz I.

melléknév
  • levetlen, vízmentes, kiszáradt, víztelen, szikkadt, kiaszott, aszott, aszalt, elszáradt, kiszárított, aszú (tájnyelvi), aszottas (tájnyelvi)
  • (talaj): kemény, szilárd, merev
  • csapadékmentes, csapadéktalan, esőtlen, aszályos, aszály sújtotta
  • (szem): könnytelen, könnyetlen
  • zsírtalan, sovány, rágós, inas
  • szikár, sovány, vézna, cingár, vékonypénzű, vékonydongájú
  • kedélytelen, humortalan, unalmas, mísz, prózai, élettelen, egyhangú

rontás

főnév
  • rosszabbítás, rongálás, pusztítás
  • babonázás, boszorkányozás, igézet, átok, varázslat, tétemény (régies), szemmel verés, betegség (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): csúz, köszvény
  • (szleng): menstruáció (szaknyelvi), havibaj

osztó I.

melléknév
  • disztributív (idegen), bontó, tagoló

odábbáll, odébbáll

ige
  • elmegy, eltávozik, meglóg (bizalmas), lopva távozik, elillan, ellopódzik, elrőföl (tájnyelvi), eltágul (tájnyelvi), eloldalpáloz (tájnyelvi), elneszel (tájnyelvi), kifarol (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elvaszanodik (tájnyelvi), lelécel (szleng), eliszkol, elszelel, elsompolyog, elsomfordál, elkotródik, eltakarodik, eltisztul, meglép (bizalmas), elhordja magát, lekopik (szleng)
  • elköltözik Sz: a távozás hímes mezejére lép (bizalmas); viszi az egyszeregyet; eltűnik a balfenéken; felszedi a fürjhálót; felszedi a sátorfáját; kereket old

összehajt1

ige
  • összeterel, egybeterel

ripacs

főnév
  • komédiás, csepűrágó, pojáca, paprikajancsi, kókler, szemfényvesztő, hisztrió (régies)
  • bohóc
  • (tájnyelvi): himlőhely, himlő, ragya, forradás, pörsenés

önfegyelem

főnév
  • önuralom, önmérséklet, önmegtartóztatás

munkakönyv

főnév
  • cselédkönyv (régies)

összetoboroz

ige
  • összeverbuvál, összegyűjt, egybegyűjt, összeterel, egybehív, összehív, összecsődít, egybecsődít, összeszed, összeharangoz, összetrombitál, összedobol, összekolompol, összekürtöl, gyülekeztet

rombol

ige
  • romba dönt, pusztít, dúl, tör-zúz, tönkretesz, rongál, roncsol, szétzúz, összezúz, földig rombol
  • darabol (régies)
  • (erkölcsi értéket): megingat, aláás, aláaknáz, destruál (választékos), veszélyeztet, kisebbít, bomlaszt, zülleszt