előtte szinonimái

határozószó
  • ezelőtt, korábban, ezt megelőzően

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

horgony

főnév
  • vasmacska, anker (régies)
  • szaka (szaknyelvi), kampó

megszokik

ige
  • hozzászokik, hozzáedződik, hozzáidomul, beleszokik, beletörik (valamibe), belejön, betörik, megbarátkozik
  • rászokik, szokásává válik Sz: hozzászokott, mint a szamár a böjthöz
  • megmelegedik, megmelegszik, akklimatizálódik, meghonosul, alkalmazkodik, beilleszkedik, beízeledik (tájnyelvi), megjuhodzik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előtte szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellátatlan

melléknév
  • gondozatlan, elhanyagolt
  • (állás): üres, betöltetlen

dorgál

ige
  • korhol, fedd, ostoroz, pirongat, iskoláz, leckéztet, szid, megró, bírál, bírálgat, regnál (tájnyelvi), acogat (régies), korpáz (régies), megint, lehord (bizalmas), rendreutasít, ráncba szed, szapul, fejét mossa, leszedi a keresztvizet (valakiről), kritizál, kárpál (tájnyelvi), feddőz (tájnyelvi), hurrogat (tájnyelvi)

dezinficiál

ige
  • (szaknyelvi): fertőtlenít, megtisztít, sterilizál, sterilez, csírátlanít, csíramentesít

címez

ige
  • szólít, mond, hív, titulál, minősít
  • adresszál (régies), címel (tájnyelvi)
  • (megjegyzést): céloz, irányít, szegez, aposztrofál (idegen), intéz, szán

előbbi

melléknév
  • megelőző, előző, korábbi, régebbi, egykori, azelőtti, hajdani, régmúlt, régvolt, előbbeni (régies)
  • fent említett, fenti, föntebbi

eredendő

melléknév
  • áteredő (bűn), alapvető (hiba)

megiszik

ige
  • kiiszik, felhajt, lecsúsztat a torkán, kihörpint, elfogyaszt, elkortyol, leönt (bizalmas), lehúz (bizalmas), bedob (bizalmas), bekap (bizalmas), benyakal (bizalmas), elnyel (bizalmas), bevedel, becselekszik (tájnyelvi), belök (tájnyelvi), belöttyint, bezökönt (tájnyelvi), betölt (tájnyelvi), betürköl (tájnyelvi)

betéve

határozószó
  • könyv nélkül, kívülről, fejből, emlékezetből, kordéra (régies), álmában is

bepiszkol

ige
  • bepiszkít, beszennyez, összekoszol, bekoszol, összeken, bemocskol, besároz, összemaszatol, foltot ejt (valamin)
  • megrágalmaz, gyaláz, sárba tipor, hírbe hoz, rossz hírét költi, becsületébe gázol, megszentségtelenít, profanál, profanizál (választékos)

biztosító

főnév
  • biztosítótársaság
  • személyi biztosító, biztonsági
  • testőr

érvényesül

ige
  • boldogul, előrejut, előrehalad, előlép, prosperál, célt ér, sikert arat, viszi valamire, zöldágra vergődik
  • érvényre jut, kidomborodik
  • megmutatkozik, hat (valahogyan)

feketevasárnap

főnév
  • szenvedés vasárnapja, süketvasárnap (tájnyelvi)

hajt1

ige
  • terel, térít
  • űz, kerget, hajszol, hajkurász
  • siettet, ösztökél, motivál, nógat, ösztönöz, sarkall, serkent, stimulál, sürget, késztet
  • dolgoztat
  • túlterhel
  • rákapcsol, igyekszik, gürcöl, hajrázik, robotol (bizalmas), pedálozik (szleng), keccsöl (szleng), melózik (szleng), agyondolgozza magát
  • purgál (régies), hasmenést okoz
  • vezet, kormányoz, repeszt
  • teker, tapos, működtet (pl. gépet), mozgásba hoz
  • (tájnyelvi): ismételget, hajtogat

földöntúli

melléknév
  • földön kívüli, túlvilági, égi, mennyei, természetfölötti
  • transzcendens, metafizikus, megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, kísérteties, titokzatos, rejtélyes, valószínűtlen, csodás, mesés, kideríthetetlen, érthetetlen
  • átszellemült, könnyed, éteri, bájos, angyali, csodálatos, rendkívüli

elővigyázatosság

főnév
  • elővigyázat (választékos), óvatosság, körültekintés, figyelem, megfontoltság, megfontolás, meggondoltság, előrelátás, számítás, felkészülés, gondoskodás

elkeseredés

főnév
  • szomorúság, fájdalom, bánat, lehangoltság, levertség, rosszkedv, kétségbeesés, reményvesztettség, kedvetlenség, keserűség, csüggedtség, pesszimizmus

embernyi

melléknév
  • (tájnyelvi): felserdült, felnőtt, kifejlett, meglett, érett
  • ember magasságú, ember nagyságú

forduló I.

melléknév
  • (valamilyenné): változó, alakuló, váló
  • kanyarodó

elszalad

ige
  • elfut, elrohan, elrobog, megszalad, elszökik, elillan, elinal, eliramlik, eliramodik, elkotródik, elnyargal, ellohol, elmenekül, eltűnik, kereket old, nyaka közé szedi a lábát, ellép, megfut, megfutamodik, futásban keres menedéket, elpárolog (bizalmas), meglép (bizalmas), kilő (bizalmas), meglóg (bizalmas), elugrik (bizalmas), megugrik (bizalmas), eliszkol, elinócol (tájnyelvi), elkotringol (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elpustol (tájnyelvi), ellencel (tájnyelvi), elpusztol (tájnyelvi), dobbant (szleng), lelécel (szleng), megpattan (szleng), elspurizik (szleng) Sz: a lábára bízza életét, nem a karjára; a sarkával fenyeget (valakit); eloldja a kereket; eloldja a cigánykereket; fel sem fűzhette a bocskorát; felköti a nyulak bocskorát; felszíjazza a bocskorát; hátat ad; illára veszi a dolgot; jól felszedi a kapcát; nyúllá válik; száz vitézt is hajt maga után; viszi a büdöset
  • (idő): elfut, elsuhan, elmúlik, eltelik, elröppen, elszáll

drusza

főnév
  • névrokon, egynevű, ját (régies), azonegy nevű (régies)
  • (tájnyelvi): barát, pajtás, cimbora

enyhe

melléknév
  • langyos, tűrhető, mérsékelt, kellemes, üdítő, lanyha, langy, gyenge, könnyű, lenge, gyengéd, lágy, gyér, halovány, fakó, puha, lagymatag
  • csekély, mérsékelt
  • szelíd, elnéző, gyenge

földalatti I.

melléknév
  • (mozgalom): ellenálló, titkos, illegális