érkezés szinonimái

főnév
  • jövetel, jövet, megérkezés, megjövés, jövés, közeledés, megjelenés, belépés
  • (tájnyelvi): ráérő idő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mindjárt

határozószó
  • hamarosan, hamar, csakhamar, nemsokára
  • most, azonnal, azonmód, rövidesen, egykettőre, tüstént, rögtön, rögvest, íziben (tájnyelvi), ahajt (tájnyelvi), nyomban, azon melegében, legott (régies), mindjárást (tájnyelvi), üstöllést (tájnyelvi), máris, haladéktalanul, menten
  • egyszersmind

átfúr

ige
  • keresztülfúr, kifúr, kilukaszt, átlyukaszt, perforál
  • átdöf, átszúr, átszegez
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érkezés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvesz

ige
  • magához vesz, elhúz, elránt, átvesz, elszed, lecsíp
  • elkoboz, elragad, elrabol, megkaparint, csen, csór, elmarkol, elkarmol (tájnyelvi), elzsebel, elmar (szleng), elzabál (bizalmas), elcsikar (tájnyelvi), elhappol (szleng), elharácsol (régies), elbitorol (régies), eldúl (régies)
  • ellop, elemel, eltulajdonít, eloroz, megfúj (szleng), elcsakliz (bizalmas), hozzányúl (valamihez), lenyúl (szleng), megdézsmál, elsikkaszt
  • kivon, levon
  • igénybe vesz, elfoglal, kitölt
  • feleségül vesz, nőül vesz, beköti a fejét, oltárhoz vezet, feleséget vesz (tájnyelvi), asszonyt visz a házhoz, megfeleségesedik (tájnyelvi)

élc

főnév
  • tréfa, vicc, humor, elméncség (régies), sziporka, bemondás (bizalmas), aranyköpés, szellemesség, adoma

egyoldalú

melléknév
  • féloldali, egyoldalas, aszimmetrikus, unilaterális (idegen), egyenlőtlen, egyenetlen, viszonzatlan, visszhangtalan
  • szűk, beszűkült, elfogult, szubjektív, részrehajló, parciális (idegen)
  • egysíkú, egyhangú, unalmas

csöves

főnév
  • csőlakó, csavargó, hajléktalan, hobó, csatornatöltelék (pejoratív), csövi (bizalmas)

epeszt

ige
  • gyötör, emészt, kínoz, búsít, szomorít
  • (régies): fogyaszt, fonnyaszt

fegyverkezés

főnév
  • felfegyverzés, fegyverragadás (régies), fegyverkötés (régies)
  • fegyvergyártás, fegyverkészítés, hadiipar, hadianyaggyártás

mellett

névutó
  • közelében, környékén, szomszédságában
  • együtt, kíséretében, közepette
  • mentén, oldalán(valamitől, valakitől)
  • kívül (valamin)
  • képest (valamihez)
  • ellenére

búcsúfia

főnév
  • vásárfia

borongós

melléknév
  • felhős, felleges, homályos, borús, borult, árnyas, ködös, sötét, morzsongós (tájnyelvi)
  • szomorú, bús, bánatos, mélabús, komor, búskomor, levert, vigasztalan, lehangolt, letargikus, deprimált, melankolikus, nyomott

centenáris

melléknév
  • centenáriumi

felbonthatatlan, föl

melléknév
  • szétbonthatatlan, megbonthatatlan, oldhatatlan, örökös

felver, fölver

ige
  • felriaszt, felébreszt, felzavar, felráz, fellármáz, alarmíroz (régies)
  • (alkalmi építményt): felállít, összeállít, felhúz, felüt
  • (gaz): benő, belep, ellep
  • (árat): felhajt, felemel, felsrófol (bizalmas)
  • (régies): feldúl, kirabol
  • felkutat, felkajtat (tájnyelvi), fürkész, keres

helyesbít

ige
  • kijavít, kiigazít, helyreigazít, helyrehoz, korrigál, módosít, rektifikál (régies)
  • felülvizsgál, revideál

grafikon

főnév
  • görbe, diagram (szaknyelvi)

ernyed

ige
  • fárad, lankad, gyengül, pilled, tikkad
  • csökken, lohad, alábbhagy, csappan, lanyhul
  • (tájnyelvi): kopik, foszlik, mállik

elúszik

ige
  • elvész, odalesz, elfogy, elfolyik, ugrik (szleng)

faggatózik

ige
  • kérdezősködik, tudakozódik, érdeklődik, informálódik, felvilágosítást kér, puhatolózik, firtat, faggatolózik (tájnyelvi)

gondatlan

melléknév
  • felületes, nemtörődöm, hanyag, trehány, felelőtlen, vigyázatlan, szeleburdi, hebehurgya, hányaveti, szeles, figyelmetlen, elővigyázatlan, óvatlan, meggondolatlan, ickiviki (tájnyelvi)
  • pontatlan, elhamarkodott, sekélyes, összecsapott, elsietett, slendrián, tessék-lássék, hevenyészett

esendő

melléknév
  • gyarló, gyenge, bizonytalan, habozó

elemi

melléknév
  • egyszerű, alapfokú, alapvető, lényeges, alap-, elsődleges, kezdetleges, ősi, közvetlen, primer (szaknyelvi), primitív, könnyű, világos, érthető, nélkülözhetetlen, fontos, lényegbevágó, életbe vágó, mérvadó, fő, eminens
  • viharos, tomboló, elsöprő, leküzdhetetlen, megfékezhetetlen, elementáris, sodró, magával ragadó, súlyos

farag

ige
  • vés, metsz, ró, bárdol (régies), fúr-farag, barkácsol, fabrikál, farigcsál (bizalmas), faracskál (tájnyelvi), halkál (tájnyelvi)
  • mintáz, alkot, (szobrot) készít, szobrászkodik
  • (ceruzát) hegyez, spiccel (szaknyelvi)
  • (rímeket) kovácsol, (verset) ír, verselget, (rímeket) gyárt (pejoratív)
  • (valakiből valamit): nevel, formál, gyúr

görnyed

ige
  • görbed, meggörbed, meghajlik, hajol, görnyedezik, görbül, görzsed (régies), hajbókol, kushad (bizalmas), gubbad (tájnyelvi)
  • (rabságban): sínylődik, szenved
  • roskadozik