gondatlan szinonimái

melléknév
  • felületes, nemtörődöm, hanyag, trehány, felelőtlen, vigyázatlan, szeleburdi, hebehurgya, hányaveti, szeles, figyelmetlen, elővigyázatlan, óvatlan, meggondolatlan, ickiviki (tájnyelvi)
  • pontatlan, elhamarkodott, sekélyes, összecsapott, elsietett, slendrián, tessék-lássék, hevenyészett

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ócskapiac

főnév
  • zsibvásár, zsibogó (tájnyelvi), ószer (tájnyelvi), tangó (szleng), adjakendfel-piac (tájnyelvi), rongypiac (tájnyelvi), zsibpiac (tájnyelvi), bolhapiac

dóm

főnév
  • székesegyház, katedrális, bazilika
  • (szaknyelvi): kupolaboltozat, sisakfedél
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gondatlan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fülzúgás

főnév
  • fülcsengés, bombus (szaknyelvi)

fellök, föllök

ige
  • feltaszít, feldönt, eldönt, eldűt (tájnyelvi), felborít, felfordít, ledönt, felbillent, fellök, kiborít, kidönt, oldalt dönt, felbök (tájnyelvi), feltaszint (tájnyelvi)

felemelő, fölemelő

melléknév
  • lelkesítő, lélekemelő, épületes (szleng), magasztos, fenséges, fennkölt

épkézláb

melléknév
  • munkaképes, munkabíró, dologbíró, egészséges, magabíró (tájnyelvi)
  • ép, kifogástalan, jó, hasznavehető, használható, valamirevaló, életképes, értelmes
  • járható, lehetséges, keresztülvihető, kivihető, megvalósítható, reális

geodézia

főnév
  • (szaknyelvi): földméréstan, földmérés

hajadon

főnév
  • leány, lány, szűz, kisasszony, férjezetlen (nő), házasulatlan (régies)
  • vénlány

összekovácsol

ige
  • összeforraszt, egybeforraszt, egybeolvaszt, összeolvaszt
  • egyesít

elidegeníthetetlen

melléknév
  • eladhatatlan, átruházhatatlan
  • elévülhetetlen, visszavonhatatlan, megtámadhatatlan, elválaszthatatlan, öröklött, velejáró, hozzátartozó

élethű

melléknév
  • valószerű, valósághű, életszerű, valóságos, reális, hiteles, hibátlan, tökéletes, precíz, pontos

belehel

ige
  • belélegez, szív, beszív (bizalmas), beszí (tájnyelvi), beszippant, inhalál (szaknyelvi)
  • befúj (szleng), befú (tájnyelvi), behomályosít, bepárásít

elnapol

ige
  • halaszt, elhalaszt, elodáz, kitol
  • felfüggeszt, berekeszt, eltol

halászat

főnév
  • halfogás, halászás, horgászat, pákászat, pecázás (bizalmas)

hellén

melléknév, főnév
  • görög

készakarva

határozószó
  • szándékosan, szándékoltan, szántszándékkal, akarattal, akarva, tervezetten, tudatosan, célzatosan, direkte, eltökélve, meggondolva, önszántából, önként, önnön-kényen (tájnyelvi), direkt, tudva, kiszámítva, tervszerűen, kifejezetten, előre megfontolt szándékkal

ismeretterjesztő

melléknév
  • tudománynépszerűsítő, felvilágosító, informatív, ismeretközlő

gondolkodik, gondolk

ige
  • elmélkedik, bölcselkedik, töpreng, töprenkedik, tűnődik, kontemplál (régies), elmél (régies), fejében forgat, eszében forgat, használja a fejét, jár az esze, töri a fejét, hányja-veti elméjét (régies), eszénkedik (tájnyelvi), fantizál (tájnyelvi), filózik (szleng), gógyizik (szleng), meditál, gondol, rágódik, tervez, számítgat, mérlegel, latolgat, spekulál, morfondíroz, tanakodik, tépelődik, foglalkozik, mereng, mélázik, gondolatokba merül
  • vélekedik, gondol

fuvarlevél

főnév
  • szállítólevél, menetlevél

gyorsír

ige
  • sztenografál (szaknyelvi)

ipar

főnév
  • mesterség, kézművesség, céh (régies)
  • indusztria (idegen), gyártás, gyáripar
  • iparág, szakma, ágazat (szaknyelvi)
  • (bizalmas): iparengedély, iparigazolvány
  • (régies): iparkodás, igyekezet, törekvés, szorgalom, tevékenység

grófnő

főnév
  • kontesz, grófhölgy (régies), grófné, grófkisasszony

félreért

ige
  • rosszul ért, elért, félrehall, eltájolja magát (szleng) Sz: amit tövén kellene fogni, hegyén fogja
  • félremagyaráz, félreismer

ha

kötőszó
  • hogyha, amennyiben, hacsak, föltéve, hogy
  • amikor, valahányszor

irtózik

ige
  • idegenkedik, iszonyodik, lúdbőrözik, borzong, borzad, visszaijed, viszolyog, undorodik, visszariad, visszahőköl, nem szenvedhet, ki nem állhat, ellenszenvet táplál (valaki iránt)
  • fél, retteg