ernyed szinonimái

ige
  • fárad, lankad, gyengül, pilled, tikkad
  • csökken, lohad, alábbhagy, csappan, lanyhul
  • (tájnyelvi): kopik, foszlik, mállik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kerül

ige
  • elcsámborog, vargabetűt csinál, vargakanyart tesz, kitér, kerülőt tesz, kanyarodik
  • csavarog, lóg (bizalmas), bliccel, mulaszt, görbe úton jár
  • körüljár, körbejár, bejár
  • elkerül, őrizkedik (valamitől), tartózkodik, óvakodik (valamitől)
  • mellőz, bojkottál, kiközösít, kanyarint (tájnyelvi), gyűlöl, utál
  • jut, vetődik, keveredik, téved, szakad (tájnyelvi), megy, lép
  • adódik, akad, csúszik, esik, van, találkozik (tájnyelvi), elkövetkezik, kapódik (tájnyelvi), csurran-cseppen, jut (valamire), telik (valamire)
  • (valamennyibe): kóstál, ér (valamennyit)
  • jár (valamivel)

fejedelem

főnév
  • uralkodó, herceg, princeps (idegen), princ (régies)
  • goszpodár, zsupán, vajda, knyáz, maharadzsa, emír, kán
  • nemzetségfő, törzsfő, vezér
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ernyed szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvétve

határozószó
  • ritkán, nagy ritkán, néha, alig, néhol, imitt-amott, itt-ott, szórványosan, elszórtan, hellyel-közzel, helyenként, olykor, időnként, időközönként, némelykor, néhanapján, koronként, hébe-hóba, egyszer-máskor (régies), egyszer-másszor, egyszer-egyszer, ütve-vétve (tájnyelvi), tél-túl (tájnyelvi)

elcsendesedik

ige
  • elhallgat, elhalkul, elnémul, elcsendesül
  • elcsitul, elül, lecsillapodik, csillapul, eláll, elpihen

egységesít

ige
  • egybehangol, szabványosít, egyesít, összevon, egybeforraszt, összekovácsol, összeolvaszt, társít, összhangba hoz, uniformizál, integrál, standardizál, normalizál, sematizál, szintetizál (idegen)

csúcspont

főnév
  • tetőpont, tetőfok, korona, csúcs, delelő, csúcsérték, zenit (szaknyelvi), kulminációs pont, maximum, forrpont, klimax (választékos), apex (szaknyelvi), krízis (betegségé)
  • virága (valaminek), virágzás, virulás, színe-java, dísze-virága (valaminek), virágkor, betetőzés
  • beteljesülés, kielégülés, orgazmus, ejakuláció

építészmérnök

főnév
  • építész
  • építőmérnök

fehéredik

ige
  • világosodik, tisztul, fehéreszik (tájnyelvi)
  • kopik, fakul, színét veszti
  • sápad, halványodik, elszíntelenedik, kifut a vér az arcából
  • őszül, deresedik (választékos), őszbe csavarodik (választékos)

melltű

főnév
  • bross, brosstű, mellcsat, dísztű, kitűző
  • fibula (idegen)

buga

főnév
  • fürtvirágzat, bugavirágzat
  • (tájnyelvi): gubacs, guba (tájnyelvi)
  • öntecs (szaknyelvi), lemeztuskó (szaknyelvi)

borotvapenge

főnév
  • zsilett, zsilettpenge

cenzúra

főnév
  • ellenőrzés, felülvizsgálat, revízió
  • szigorlat

felbuzdulás, fölbuzd

főnév
  • nekibuzdulás, nekihevülés, hév, lendület, lelkesedés, elragadtatás, buzgóság, eksztázis

felvilágosít, fölvil

ige
  • tájékoztat, informál, megmagyaráz, megvilágít, megértet (valakivel valamit), felokosít (tájnyelvi), kiokosít, megokosít (tájnyelvi), kitanít (bizalmas), útbaigazít, feleszel (tájnyelvi), felnyitja a szemét (valakinek), beavat (valamibe), felhomályosít (tréfás)

helyezetlen

melléknév
  • értéktelen, sikertelen, jelentéktelen
  • vesztes

gratulál

ige
  • felköszönt, szerencsét kíván, üdvözöl
  • megtapsol, megéljenez, elismer

erőltetett

melléknév
  • megerőltető, hajszolt, megfeszített, feszített
  • erőszakolt, kényszeredett, csinált
  • mesterkélt, természetellenes, hajánál fogva előráncigált, légből kapott, mondvacsinált

elűz

ige
  • kiűz, elüldöz, megfutamít, elhajt, elkerget, elzavar, kiver, elhesseget, kifüstöl, elrezzeget (tájnyelvi), kidob, kihajít, kiebrudal, kipenderít, megugrat, elriaszt, elijeszt, elmar, kizaklász (tájnyelvi), kiszekíroz (bizalmas)

fagyos

melléknév
  • megfagyott, jeges, deres, zúzmarás, síkos, csúszós
  • hideg, jéghideg, zimankós, zord, metsző, átható, barátságtalan, dermesztő, fogvacogtató
  • átfagyott, didergő, fázó, fázós
  • rideg, visszautasító, elutasító, barátságtalan, kimért, hűvös, ellenséges, szeretetlen Sz: hideg, mint a márvány

gondolkodik, gondolk

ige
  • elmélkedik, bölcselkedik, töpreng, töprenkedik, tűnődik, kontemplál (régies), elmél (régies), fejében forgat, eszében forgat, használja a fejét, jár az esze, töri a fejét, hányja-veti elméjét (régies), eszénkedik (tájnyelvi), fantizál (tájnyelvi), filózik (szleng), gógyizik (szleng), meditál, gondol, rágódik, tervez, számítgat, mérlegel, latolgat, spekulál, morfondíroz, tanakodik, tépelődik, foglalkozik, mereng, mélázik, gondolatokba merül
  • vélekedik, gondol

esket

ige
  • összead, összeházasít
  • fölesket, megesket, esküdtet

elenyészik

ige
  • eltűnik, megszűnik, megsemmisül, szertefoszlik, véget ér, elsorvad, elvész, tovatűnik, elhamvad, elpárolog, elbomlik, elhal, elfogy, semmivé válik, elnyeklik (tájnyelvi)
  • elmúlik, elpusztul
  • elhalványul, elhomályosul, elmosódik, megfakul
  • (vmivel összehasonlítva): elül (tájnyelvi), eltörpül

farktoll

főnév
  • kormánytoll

gőzgép

főnév
  • lokomobil (régies), mozdony (régies), tüzesgép (tájnyelvi)