búcsúfia szinonimái

főnév
  • vásárfia

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szabász

főnév
  • szabó, szabómester

belehal

ige
  • meghal, belepusztul, beleveszik, belevész, belegebed, beledöglik (durva), rámegy (valamire), elvérzik, elvisz (valakit valami), a sírba visz (valakit valami), az életével fizet (valamiért), beleveszekedik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a búcsúfia szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bohém I.

főnév
  • (bizalmas): művészlélek, művészember, művész

barátságtalan

melléknév
  • zord, komor, kedvetlen, kedélytelen, rosszkedvű, mísz, rideg, durva, nyers, goromba, mogorva, morcos, morgós, kellemetlen, fagyos, jeges, elutasító, visszautasító, hűvös, merev, morózus, mord (választékos), kimért, ellenséges, szúrós, tüskés, bántó, udvariatlan, érzéketlen, undok, emberkerülő, kummogós (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a kölcsönkérés
  • sivár, kietlen, csúnya, hideg, borús, kopár, puszta, zord

avas

melléknév
  • megromlott, romlott
  • (tájnyelvi): dohos, rothadt, penészes
  • (régies): régi, ó (régies), ósdi, avítt, kopott, vásott, viseltes, ócska, avatag (régies)
  • régimódi, elavult, idejétmúlt

alkoholizmus

főnév
  • alkoholbetegség (szaknyelvi), iszákosság, részegesség, részegeskedés

bosszantó

melléknév
  • terhes, kínos, kellemetlen, zavaró, nyugtalanító, bántó, fülsértő (hang), idegesítő, bőszítő, mérgesítő

csavarhúzó

főnév
  • srófhajtó (bizalmas), srófhúzó

klán

főnév
  • nemzetség, nagycsalád
  • törzs, törzsszövetség

csicseriborsó

főnév
  • bagolyborsó

díjazás

főnév
  • díj, fizetés, fizetség, munkabér, munkadíj, bér, bérezés, taksa, illetmény, illeték, honorárium, tiszteletdíj, járandóság, dotáció, juttatás, javadalmazás

étekfogó

főnév
  • (régies): étekhordó, felszolgáló
  • (régies): asztalnok

elküld

ige
  • felad, postáz, eljuttat, átutal, utalványoz, továbbít
  • elbocsát, meneszt, felmond, eltanácsol, leépít, elmozdít, eltávolít, elutasít, kidob (bizalmas), kirak, elcsap, szélnek ereszt, kirúg (bizalmas), likvidál Sz: kiteszi a szűrét; kiállítja neki a nyúlpasszust; útilaput köt a talpára; kiadja neki az úti cédulát; kiad rajta, mint a sörfőzők az ürmön
  • (valakiért): kéret, hívat

buga

főnév
  • fürtvirágzat, bugavirágzat
  • (tájnyelvi): gubacs, guba (tájnyelvi)
  • öntecs (szaknyelvi), lemeztuskó (szaknyelvi)

blöfföl

ige
  • nagyzol, dicsekszik, felvág, henceg, handabandázik
  • megtéveszt

ciripel

ige
  • cirpel, prücsköl (tájnyelvi), frityeg (tájnyelvi), csirikel (tájnyelvi), csirikol (tájnyelvi), csürköl (tájnyelvi), fütyül (tájnyelvi)

elidegeníthetetlen

melléknév
  • eladhatatlan, átruházhatatlan
  • elévülhetetlen, visszavonhatatlan, megtámadhatatlan, elválaszthatatlan, öröklött, velejáró, hozzátartozó

buzgólkodik

ige
  • tevékenykedik, serénykedik, iparkodik, szorgoskodik, buzog, igyekszik, sürgölődik, sürög-forog, nyüzsög, ágál, mozgolódik, töri magát, fáradozik, stréberkedik (bizalmas), munkálkodik, korteskedik (régies)
  • áhítatoskodik, ájtatoskodik

bebocsátás

főnév
  • bebocsáttatás, beengedés, beeresztés

csalárd

melléknév
  • csaló, megbízhatatlan, állhatatlan, álnok, csalfa, szószegő, hitszegő, hazug, hamis, alattomos, ravasz, kétszínű, képmutató, sunyi, perfid, csapzi (tájnyelvi), tisztességtelen, hűtlen
  • megtévesztő, csalóka, csalékony, becsapós (bizalmas)

elkóborol

ige
  • elkóborog, elkószál, elkalandozik, elbarangol, elcsatangol, elcsámborog, elcselleng, eltéved, elkódorog (tájnyelvi), elkóricál (tájnyelvi), elbóklászik (tájnyelvi), elbitangol (tájnyelvi)