egyoldalú szinonimái
melléknév
- féloldali, egyoldalas, aszimmetrikus, unilaterális (idegen), egyenlőtlen, egyenetlen, viszonzatlan, visszhangtalan
- szűk, beszűkült, elfogult, szubjektív, részrehajló, parciális (idegen)
- egysíkú, egyhangú, unalmas
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kitanít
ige
- kiképez, oktat, betanít, kiművel, megtanít, begyakoroltat, nevel, kiabriktol (tájnyelvi)
- beidomít, megszelídít, szoktat, dresszíroz, tréningez, kiidomít (régies)
- felvilágosít, kioktat, kiokosít, útbaigazít, felnyitja a szemét (valakinek)
- beavat
drusza
főnév
- névrokon, egynevű, ját (régies), azonegy nevű (régies)
- (tájnyelvi): barát, pajtás, cimbora
család
főnév
- família, háznép (régies), a háziak, az otthoniak, az övéi, pereputty (bizalmas)
- nemzetség, atyafiság, rokonság, uralkodóház, ház, dinasztia (szaknyelvi)
- (tájnyelvi): gyerek, ivadék, utód, cseléd (tájnyelvi), kis szolga (tájnyelvi)
egybeolvaszt
ige
- összeforraszt, összeolvaszt, összekever, vegyít, elegyít, kontaminál (szaknyelvi), összemos, egyesít, fuzionáltat, összevon, összekapcsol, összecsatol, összeilleszt, összeköt, összefűz, összekovácsol, összeházasít, ötvöz belefoglal, amalgámoz (idegen)
elkap
ige
- megfog, megragad, megkaparint
- elfog, letartóztat, tetten ér, foglyul ejt, lefülel (bizalmas), lestoppol (bizalmas), kabdovál (szleng), begyűjt (szleng), nyakon csíp (bizalmas), elcsíp, fülön csíp
- elránt, elhúz, elvesz
- magával ragad, elsodor
- lecsap (valakire), elcsíp
- (betegséget): bekap, beszerez, összeszed
avas
melléknév
- megromlott, romlott
- (tájnyelvi): dohos, rothadt, penészes
- (régies): régi, ó (régies), ósdi, avítt, kopott, vásott, viseltes, ócska, avatag (régies)
- régimódi, elavult, idejétmúlt
ellenző II.
főnév
- napellenző, ernyő, árnyéktartó (régies)
- spanyolfal, paraván
- simléder (bizalmas), simli (bizalmas)
elvesz
ige
- magához vesz, elhúz, elránt, átvesz, elszed, lecsíp
- elkoboz, elragad, elrabol, megkaparint, csen, csór, elmarkol, elkarmol (tájnyelvi), elzsebel, elmar (szleng), elzabál (bizalmas), elcsikar (tájnyelvi), elhappol (szleng), elharácsol (régies), elbitorol (régies), eldúl (régies)
- ellop, elemel, eltulajdonít, eloroz, megfúj (szleng), elcsakliz (bizalmas), hozzányúl (valamihez), lenyúl (szleng), megdézsmál, elsikkaszt
- kivon, levon
- igénybe vesz, elfoglal, kitölt
- feleségül vesz, nőül vesz, beköti a fejét, oltárhoz vezet, feleséget vesz (tájnyelvi), asszonyt visz a házhoz, megfeleségesedik (tájnyelvi)
félhold
főnév
- holdsarló, fogyó hold
- török birodalom, oszmán birodalom, muzulmán birodalom, török hatalom
egységesít
ige
- egybehangol, szabványosít, egyesít, összevon, egybeforraszt, összekovácsol, összeolvaszt, társít, összhangba hoz, uniformizál, integrál, standardizál, normalizál, sematizál, szintetizál (idegen)
dörög
ige
- morajlik, zeng, mennydörög, dübörög, csattan, ropog, mohog (tájnyelvi), robog, durrog (tájnyelvi) Sz: szól már a nagybőgő (tájnyelvi)
- kiabál, harsog, bömböl, káromkodik, szitkozódik, átkokat szór, adtáz (tájnyelvi)
felemelő, fölemelő
melléknév
- lelkesítő, lélekemelő, épületes (szleng), magasztos, fenséges, fennkölt
csatol
ige
- (valamit valamihez): kapcsol, erősít, fűz, rögzít, illeszt, biggyeszt
- mellékel, fűz, hozzáfűz, told, hozzátold, hozzáad, hozzátesz, inkludál (szaknyelvi)
- annektál (szaknyelvi), bekebelez, elfoglal
elhány
ige
- ellapátol, eltakarít, eldobál, elszór, eltávolít
- elveszít, elveszt, elhagy, elrak
- eldob, eldobál, elhullat
- (tájnyelvi): elkölt, elver, elszór, elherdál, elfecsérel
felhalmoz, fölhalmoz
ige
- összegyűjt, összeszed, összehord, halomba rak, tetéz, torlaszt (szaknyelvi), akkumulál (idegen), kumulál (idegen), konglomerál (idegen)
- felraktároz, bespájzol (bizalmas), készletez, félretesz, tárol, tartalékol, hamszterol (idegen), tezaurál (szaknyelvi)