érintetlen szinonimái

melléknév
  • sértetlen, intakt (szaknyelvi), illetetlen (régies), felbontatlan, megbontatlan, töretlen, csorbítatlan, teljes, egész, osztatlan, hiánytalan, ép
  • (választékos): romlatlan, ártatlan, szeplőtelen, makulátlan, szűz, tiszta, szűztiszta

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elöljáróság

főnév
  • felsőbbség, hatóság, igazgatás, helyhatóság, önkormányzat, tanács (régies), magisztrátus (régies), prefektúra (régies)
  • vezetőség

vízifukszia

főnév
  • leánycsalogató, pistikevirág, szívvirág, Szultán-nebáncsvirág
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érintetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvásik

ige
  • elkopik, elfoszlik, elfeslik, eldörzsölődik (tájnyelvi), elkeshed (tájnyelvi)
  • (fog): elvásolódik (tájnyelvi), elvásul (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): eltelik, elenyészik, elmúlik
  • elfogy (tájnyelvi), elhasználódik (tájnyelvi)

elbukik

ige
  • (tájnyelvi): megbotlik, elbotlik, elesik, hasra esik, elvágódik, elterül, elborul, eldől
  • vereséget szenved, alulmarad, kudarcot vall, veszít
  • (játékból) kiesik
  • megbukik, elhasal
  • (tájnyelvi): elesik (valamitől), csalódik, pórul jár
  • megesik, teherbe esik
  • (régies): alábukik, alámerül

egymaga

névmás
  • egyedül, egyes-egyedül, egy szál maga, magamaga, önállóan, segítség nélkül, saját erőből, saját erejére utaltan, magányosan

csörömpöl

ige
  • csörög, zörög, zakatol, kerepel, zötyög, dörög, zurbol (tájnyelvi), lármázik, csirimpel (tájnyelvi), csörinkel-bölinkel (tájnyelvi), kelamol (tájnyelvi), lömötöl (tájnyelvi)

epebajos

melléknév
  • epés (bizalmas), epebeteg

fegyenc

főnév
  • fogoly, rab, elítélt, őrizetes (szaknyelvi), zebrás (szleng), börtöntöltelék, gazfickó, akasztófavirág, gonosztevő

mellékutca

főnév
  • mellékút, sikátor, zugutca (régies), köz, barica (tájnyelvi)

buborék

főnév
  • bugyborék (tájnyelvi), légbuborék, légüreg (szaknyelvi), buggy (tájnyelvi)
  • szappanbuborék

borogatás

főnév
  • priznic (idegen), pakolás, kataplazma (idegen), umslág (régies)
  • felborítás, feldöntés

céltábla

főnév
  • cél, célpont

felbiztat, fölbiztat

ige
  • felbátorít, fellelkesít, buzdít, serkent, sarkall, ösztönöz, rávesz (valakit, valamire), rábeszél, rábír
  • felbujt, feltüzel, felheccel, felkontat (tájnyelvi) Sz: felkeni a hasát; lovat ad (vki alá); szárnyakat ad (valakinek)

félvállról

határozószó
  • lekicsinylően, leereszkedően, lenézően, foghegyről, foghegyen (tájnyelvi), fitymálva, fitykén (tájnyelvi), magas lóról, lóhátról, hetykén, lekezelően, fölényesen, fölényeskedve, hányaveti módon, hányaveti módra

hely

főnév
  • tér, térköz, zug, terület, térség
  • helyszín, vidék, helység, tájék
  • fekvés, elhelyezés
  • ülés, ülőhely, férőhely, placc (bizalmas)
  • helyszín, színhely
  • lelőhely, locus (szaknyelvi)
  • (megbízható): hírforrás
  • helyezés, sorrend
  • körülmény, helyzet, szerep, állapot, viszony
  • munkahely, alkalmazás, állás, státusz, pozíció, poszt

gőzmozdony

főnév
  • gőzös, gőzgép, gőzbika (tájnyelvi), gőzösmasina (tájnyelvi), vasparipa (tájnyelvi), vasbika (tájnyelvi)

erkölcsi

melléknév
  • morális, etikai

eltüntet

ige
  • eldug, eltesz, eltávolít, megsemmisít, eloszlat, elsikkaszt, eltöröl, elvarázsol, elsinkófál (bizalmas), elsuvaszt (tájnyelvi), eltökint (tájnyelvi), elpaterol (szleng)
  • (foltot) kivesz
  • ellop, eloroz, elemel, elcsór

facér

melléknév
  • magányos, társtalan, egyedülálló, nőtlen
  • szabad, szalma (tréfás)
  • állástalan, állás nélküli, munka nélküli, munkátlan, dologtalan
  • csellengő, kallódó, ráérős
  • (tájnyelvi): romlott, erkölcstelen (leány)
  • (tájnyelvi): hitvány, haszontalan
  • nélkülözhető
  • (tájnyelvi): furcsa, egyedi

gombol

ige
  • átbújtat, begombol
  • összekapcsol

érzület

főnév
  • lelkület, érzésvilág, érzelemvilág
  • érzelem, affektus (idegen), emóció (idegen)

élelmezés

főnév
  • étkeztetés, ellátás, etetés, táplálás, kosztoltatás (bizalmas), menázsi (régies), gondoskodás (valakiről), penzió (szaknyelvi), alimentáció (régies)

fáradhatatlan

melléknév
  • lankadatlan, kitartó, töretlen, bizakodó, tántoríthatatlan, ernyedetlen (választékos), csüggedetlen, állhatatos, állóképes, szívós, szorgalmas, szorgos, serény, aktív, igyekvő, iparkodó, buzgó, dolgos

gördít

ige
  • görget, forgat, hengerít, gurít, teker, hengerget, hengerbutykáztat (tájnyelvi)