érzület szinonimái

főnév
  • lelkület, érzésvilág, érzelemvilág
  • érzelem, affektus (idegen), emóció (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

széthull

ige
  • szétszóródik, széjjelszóródik, elszóródik, szétpereg, széjjelpereg, szétgurul, széjjelgurul
  • szétesik, szétbomlik, felbomlik, feloszlik

ünneplő I.

melléknév
  • jubiláló
  • (ruha): ünnepi, vasárnapi, kimenő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érzület szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

emlékezetes

melléknév
  • felejthetetlen, feledhetetlen, kitörölhetetlen, maradandó, emlékezetre méltó, nevezetes, jelentékeny, jelentős, fontos, kiemelkedő, sorsdöntő

élés

főnév
  • létezés, élet, fennmaradás
  • (régies): étel, élelem, élemény (régies), eledel, eleség, étek, ennivaló
  • (tájnyelvi): gabona, búza, élet (tájnyelvi)

él1

ige
  • életben van, van, egzisztál (idegen), létezik, éldegél, élődik (tájnyelvi), tengődik
  • átél, megél, eltölt
  • (valamiből): fenntartja magát
  • (valamiből): táplálkozik (valamivel), fogyaszt (valamit)
  • (valamivel): felhasznál, kihasznál, megragad
  • lakik, lakozik (választékos)
  • fennmarad, megmarad, megőrződik
  • használatos, járatos, járja

darál

ige
  • őröl, aprít, összezúz, tör (régies), zúz
  • hadar, hadrikál (tájnyelvi)

érintetlen

melléknév
  • sértetlen, intakt (szaknyelvi), illetetlen (régies), felbontatlan, megbontatlan, töretlen, csorbítatlan, teljes, egész, osztatlan, hiánytalan, ép
  • (választékos): romlatlan, ártatlan, szeplőtelen, makulátlan, szűz, tiszta, szűztiszta

félbemarad

ige
  • abbamarad, félbeszakad, megszakad, szünetel, megszűnik

mennyei

melléknév
  • paradicsomi, túlvilági, isteni, angyali, tündéri, mennybéli, édeni, szentséges, szent, földöntúli, égi, örökkévaló, üdvözítő
  • fenséges, éteri, kéjes, gyönyörűséges, gyönyörű, csodás, remek, pompás, magasztos, csodálatos, nagyszerű

buzdít

ige
  • lelkesít, biztat, serkent, sarkall, agitál, ösztönöz, ösztökél, bátorít, inspirál, motivál, felkarol, szorgalmaz, sürget, noszogat, űz, nógat, felvillanyoz, felpezsdít, lelkesedést önt (valakibe), életet önt (valakibe), unszol, sarkantyúz, mozgósít, megmozgat, tüzel, késztet, felgyújt (választékos), felizzít (választékos), tűzbe hoz, belehajszol, felpiszkál, kénytet (tájnyelvi), gyurmol (tájnyelvi), animál (idegen), stimulál, rábeszél, rávesz, rábír

bőrgyógyászat

főnév
  • dermatológia (idegen), dermatoterápia (idegen)

cipőfűző

főnév
  • fűző, pertli, cipőzsinór, cipőfűzőzsinór, fűzőzsinór, fűzőszalag, cipőmadzag, cipőpertli (bizalmas)

felfigyel, fölfigyel

ige
  • felneszel, megakad, felfülel
  • reflektál
  • észrevesz, megakad a szeme (valakin, valamin)

férfi

főnév
  • férfiú (választékos), férfiember, ember (tájnyelvi), hím, fickó, fráter, alak, pacák (szleng), pali (bizalmas), pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), ipse (bizalmas), hapsi (szleng), krapek (szleng), manusz (szleng), muki (szleng), muksó (szleng), mókus (bizalmas), fazon (szleng), tag (szleng), fej (szleng), csávó (szleng), szivar (szleng), ürge (bizalmas), pofa (szleng), a teremtés koronája

hézagpótló

melléknév
  • hiánypótló, nélkülözhetetlen, szükséges, fontos

gyanú

főnév
  • gyanakvás, gyanakodás, föltevés, sejtés, gyanúsítás, gyanítás, konjektúra (idegen), kétség, kétkedés, kételkedés, bizalmatlanság, sejtelem, előérzet, vélelmezés, feltevés

eset

főnév
  • történés, történet, esemény, sztori (bizalmas), história, affér (bizalmas), incidens, mozzanat, ügy, kázus (idegen), dolog, tény
  • zsáner (bizalmas)
  • alkalom, helyzet, példa

embertan

főnév
  • antropológia, embertudomány (régies)

farmer

főnév
  • telepes, gazda, parasztgazda, gazdálkodó, földműves, mezőgazdász
  • farmernadrág, jeans (idegen)

gravitál

ige
  • vonzódik, hajlik, igyekszik, törekszik, pályázik

etnográfia

főnév
  • néprajz, néprajztudomány

elfő

ige
  • szétfő, túlfő
  • elpárolog, elforr

fej1

ige
  • (tehenet): cseppent (tájnyelvi), csúrol (tájnyelvi), ecsel (tájnyelvi)
  • (bizalmas): szipolyoz, pumpol (bizalmas), kicsikar (pénzt)

gyalogos I.

melléknév
  • gyalogsági