egymaga szinonimái

névmás
  • egyedül, egyes-egyedül, egy szál maga, magamaga, önállóan, segítség nélkül, saját erőből, saját erejére utaltan, magányosan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elégtelen II.

főnév
  • egyes, szekunda (régies), daci (szleng), karó (szleng), peca (szleng), léc (szleng), bunkó (szleng), kampó (szleng), egy egész, egyenes ötös (tréfás), ötös részletre (tréfás), szeka (szleng), dákó (szleng), dugó (szleng), fa (szleng), facsemete (szleng), gyufa (szleng), aprófa (szleng), alágyújtós (szleng), venyige (szleng), karcsú (szleng), number one (idegen), fúró (szleng), gerenda (szleng), horog (szleng), tök (szleng), szék (szleng)

odaragaszt

ige
  • odarögzít, odaerősít, odaköt, odabiggyeszt, összeilleszt, ráragaszt, beragaszt, egybeforraszt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egymaga szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

drogos

főnév
  • kábítószer-élvező, drogista, anyagos (szleng), kábszeres (bizalmas), narkós (bizalmas), narkomán, füves (szleng)

csakis

határozószó
  • csak, csupán, kizárólag, pusztán, mindössze
  • hogyne, persze, természetesen, tényleg, csakugyan

centrális

melléknév
  • központi, középső
  • fontos, lényeges, központi

betegség

főnév
  • baj, kór, nyavalya, bántalom, gyengélkedés, rosszullét, bágyadtság (régies), fertőzés, infekció (szaknyelvi), ragály, métely (tájnyelvi), elváltozás, vész, járvány, veszedelem (régies)

egybegyűjt

ige
  • összehív, egybehív, összeterel, összetoboroz, összevon, összecsődít, tömörít
  • összeszed, összegyűjt, összehord

eljuttat

ige
  • elküld, továbbít, felad, postáz, átutal, kézbesít

libegő

főnév
  • drótkötélpálya, sílift, széklift
  • függővasút

autószerencsétlenség

főnév
  • autóbaleset, gépkocsibaleset, karambol
  • csattanás

áthívat

ige
  • átszólít, átüzen, átkér, átkéret, átrendel, átparancsol

bármeddig

határozószó
  • akármeddig

ellentmondás

főnév
  • tiltakozás, ellenvetés, cáfolat, óvatkozás (régies), feleselés, visszaszólás, szembeszegülés, szembenállás
  • ellentét, következetlenség, logikátlanság, antinómia (szaknyelvi), paradoxon, kontradikció (régies), diszparitás (szaknyelvi)

elvásik

ige
  • elkopik, elfoszlik, elfeslik, eldörzsölődik (tájnyelvi), elkeshed (tájnyelvi)
  • (fog): elvásolódik (tájnyelvi), elvásul (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): eltelik, elenyészik, elmúlik
  • elfogy (tájnyelvi), elhasználódik (tájnyelvi)

fürdet

ige
  • tisztít, mos, füröszt
  • (szaknyelvi): nedvesít, áztat, kezel
  • eláraszt (választékos)

felhatalmazott, fölh

melléknév
  • feljogosított, meghatalmazott, megbízott, jogosult, illetékes, felruházott
  • kinevezett, kiküldött

egypetéjű

melléknév
  • monozigotikus (szaknyelvi), uniovuláris (szaknyelvi)

dörgedelem

főnév
  • szidás, leckéztetés, feddés, szemrehányás, prédikáció (bizalmas), szónoklat, dorgálás, dorgatórium (régies), kirohanás, letolás (bizalmas)

életöröm

főnév
  • életkedv, derű, életvidámság, élénkség, lelkesültség

felelősségérzet

főnév
  • felelősségérzés, felelősségtudat, felelősségvállalás

él1

ige
  • életben van, van, egzisztál (idegen), létezik, éldegél, élődik (tájnyelvi), tengődik
  • átél, megél, eltölt
  • (valamiből): fenntartja magát
  • (valamiből): táplálkozik (valamivel), fogyaszt (valamit)
  • (valamivel): felhasznál, kihasznál, megragad
  • lakik, lakozik (választékos)
  • fennmarad, megmarad, megőrződik
  • használatos, járatos, járja

csatatér

főnév
  • harctér, harcmező, harchely (régies), küzdőtér, csatamező, csatahely, ütközethely (régies), hadmező (régies), küzdhely (régies), csatasík (régies), vérmező (régies)

elhalványodik

ige
  • elhalványul
  • elsápad, elfehéredik
  • elszíntelenedik, színét veszti, kifakul, megkopik, kikopik
  • (emlék): elmosódik, elhomályosodik, gyengül, meggyengül, tompul, eltűnik, kitörlődik, elfelejtődik
  • eltörpül, nyomába se ér

felháborító, fölhábo

melléknév
  • megdöbbentő, megrendítő, gyalázatos, szégyenletes, szégyenteljes, botrányos, megbotránkoztató, vérlázító, vérforraló, égbekiáltó, tűrhetetlen, kibírhatatlan, elviselhetetlen, borzasztó, kiállhatatlan, utálatos, förtelmes