fegyenc szinonimái

főnév
  • fogoly, rab, elítélt, őrizetes (szaknyelvi), zebrás (szleng), börtöntöltelék, gazfickó, akasztófavirág, gonosztevő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

profit

főnév
  • nyereség, jövedelem, haszon, értéktöbblet, tőkehaszon (régies), sáp (bizalmas), hozadék (szaknyelvi), kereset, gyarapodás, kihozatal (szaknyelvi), kinyerés (szaknyelvi)

letesz

ige
  • lehelyez, lerak, lemálház, elhelyez, lefektet, (járműről) leszállít
  • (ruhát, cipőt): levesz, levet, lehúz, letol
  • (összeget): lefizet, kifizet, megfizet, letétbe helyez, brennöl (idegen), deponál (szaknyelvi), lepenget (szleng), leszurkol (bizalmas)
  • (valamit valahol, valahová): otthagy, lead
  • lemond (valamiről), eláll (valamitől), felhagy (valamivel)
  • lead (tisztséget)(valamihez)
  • (vizsgát, próbát): kiáll, teljesít
  • (esküt): elmond
  • (tájnyelvi): tisztségéből elmozdít, elbocsát, meneszt, levált, felvált, lecserél (bizalmas), kicserél, elcsap, kirak, kitesz, destituál (idegen)
  • (tájnyelvi): lehord (bizalmas), letol (bizalmas), leszurkol (szleng), összeszid, megszid
  • (tájnyelvi): írásba foglal, írásba fektet, írásba ad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fegyenc szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

étvágy

főnév
  • gusztus, apetitus (idegen), etyepetye (régies), ehetnék, éh

elnémul

ige
  • elhallgat, elszótlanodik, elcsendesedik, befogja a száját (bizalmas), torkán akad a szó, megkukul (bizalmas), megszűnik (szleng) Sz: takarékra teszi magát (szleng), hallgat, mint a csuka

eljuttat

ige
  • elküld, továbbít, felad, postáz, átutal, kézbesít

drótkerítés

főnév
  • sodronykerítés, drótfonatkerítés, dróthálókerítés

faliújság

főnév
  • hirdetőtábla

felsőház, fölsőház

főnév
  • főrendiház, szenátus (idegen), szenátorok testülete

mosnivaló

főnév
  • szennyes, cula (tájnyelvi)

csau

melléknév, főnév
  • rozsdabarna, vörösesbarna, narancsbarna, barnássárga

citadella

főnév
  • fellegvár, vár, erőd, erődítmény, erődítés, erősség (régies)

ágyútalp

főnév
  • lövegtalp (szaknyelvi), lafetta (szaknyelvi), ágyúfa (régies)

csiszolatlan

melléknév
  • érdes, durva, egyenetlen, nyers, szögletes, darabos, megmunkálatlan, kidolgozatlan, matt (padló)
  • faragatlan, bárdolatlan, pallérozatlan, műveletlen, neveletlen, civilizálatlan, goromba, modortalan, durva, brutális, barbár, nyers, vad, otromba

felvidít, fölvidít

ige
  • felderít, jókedvre derít, jókedvre hangol, megnevettet, felhangol, feldob (bizalmas), felstimmol (bizalmas), felvidámít (régies) Sz: mosolyt csal az arcára

földbirtokos

főnév
  • földesúr, hűbérúr, nagybirtokos, nábob, úri birtokos, középbirtokos, kisbirtokos, uraság (régies), mezőgazda (régies), gazdálkodó

hullámhossz

főnév
  • hullámsáv, frekvenciasáv

hajtóvadászat

főnév
  • hajtás, üldözés, űzés, hajsza, kergetés
  • keresés, kutatás

fegyverszünet

főnév
  • tűzszünet, fegyvernyugvás, tűzcsend (régies), fegyverállás (régies), hadszünet (régies), treuga dei (régies)
  • béke, békesség, nyugalom

észrevétlenül

határozószó
  • alattomban, titokban, suttyomban (bizalmas), stikában (bizalmas)

felkacag, fölkacag

ige
  • felnevet, elneveti magát, nevetésre fakad, kacajra fakad, nevetésben tör ki, felderül, kaccan (tájnyelvi)

hagyományoz

ige
  • örökít, örökül hagy, testál (régies), hátrahagy, adományoz, átad, átszármaztat, átruház, juttat

félbemarad

ige
  • abbamarad, félbeszakad, megszakad, szünetel, megszűnik

előjog

főnév
  • kiváltság, privilégium, kedvezmény, kedvezés, előny, kivétel, kivételezés, prerogatíva (szaknyelvi)

feloszt, föloszt

ige
  • szétoszt, eloszt, szétdarabol, feldarabol, felapróz, felrészel (régies), elmér (régies), megoszt, felez
  • kioszt, kiadagol, kimér
  • felparcelláz, tagosít, tábláz
  • rendszerez, kategorizál, csoportosít

hajszálcsövesség

főnév
  • kapillaritás (szaknyelvi), hajcsövesség (régies)