bronz szinonimái

főnév
  • barnaréz (régies)
  • bronzérem

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

feltekint, föltekint

ige
  • felnéz, felpillant, felemeli szemét, felemeli tekintetét, felveti tekintetét

csobban

ige
  • toccsan, loccsan, pottyan, zubban, lottyan (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bronz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bodza

főnév
  • bodzabokor, bodzafa, gyepűbodza, csete (tájnyelvi), borza (tájnyelvi, régies)

bár II.

határozószó
  • bárcsak, vajha (régies), bárha (választékos)
  • (tájnyelvi): legalább

automata II.

melléknév
  • önműködő, automatikus, önjáró

alkalmazkodik

ige
  • igazodik, illeszkedik, idomul, simul, beilleszkedik, adaptálódik, hozzászokik, megszokik, hozzáedződik, akklimatizálódik (szaknyelvi), akkomodálódik (idegen), szabja magát (régies), tartja magát (valamihez)

borzalmas

melléknév
  • borzasztó, szörnyű, szörnyűséges, iszonyú, iszonyatos, rémületes, rémséges, rémes, irtózatos, hátborzongató, rettenetes, embertelen, félelmetes, megrendítő, megdöbbentő, ijesztő, hajmeresztő
  • kegyetlen, gyötrelmes, gyötrő
  • (hsz-szerűen): nagyon, szerfelett, igen

csatol

ige
  • (valamit valamihez): kapcsol, erősít, fűz, rögzít, illeszt, biggyeszt
  • mellékel, fűz, hozzáfűz, told, hozzátold, hozzáad, hozzátesz, inkludál (szaknyelvi)
  • annektál (szaknyelvi), bekebelez, elfoglal

kívül II.

névutó
  • kivéve, kivételével, eltekintve (valamitől)
  • mellett

cserszömörce

főnév
  • parókafa, szkumpia, szömörce, szumák, timorfa

dicsőséges

melléknév
  • dicső, fenséges, felséges, glóriás, fényességes (régies), majesztatikus (választékos)

esszé

főnév
  • tanulmány, értekezés

elkopik

ige
  • elhasználódik, tönkremegy, elöregedik, elvásik, elnyűvődik, elviselődik, elkoszolódik (tájnyelvi), elszakad, elmállik (régies), elfogy, elfoszlik, (kés éle) eltompul
  • elavul (választékos), elvénül (régies), kimegy a divatból

bucka

főnév
  • halom, domb, dombocska, domborulat, kupac, hant, rakás, földtúrás, földhányás, hepehupa, torlasz, kiemelkedés, magaslat
  • hóbucka

biztosító

főnév
  • biztosítótársaság
  • személyi biztosító, biztonsági
  • testőr

cinterem

főnév
  • temető, sírkert
  • templomudvar (tájnyelvi), (templomi) előcsarnok (régies)
  • (választékos): lovagterem

elhomályosít

ige
  • elsötétít, beárnyékol, eltakar, homályba burkol, elfátyoloz, elfelhősít
  • (indulat): megzavar, összezavar
  • elködösít
  • felülmúl, túlszárnyal, túltesz (valakin), háttérbe szorít, kisebbít, elhalványít

butykos

főnév
  • üveg, butélia, flaska, palack
  • demizson

beáramlás

főnév
  • beözönlés, betódulás, invázió, benyomulás

csákó

főnév
  • föveg (régies), csákós (régies), kalpag (régies)
  • papírcsákó

elkerít

ige
  • elkülönít, elválaszt, elrekeszt, elzár
  • körülkerít
  • (tájnyelvi): káromkodik, cifráz (tájnyelvi), szitkozódik