érintkezik szinonimái

ige
  • összeér, összefügg, kapcsolódik, határos, szomszédos
  • összejár (valakivel), barátkozik (valakivel), összejön (valakivel), forgolódik (vkik között), találkozik
  • (nemileg): közösül, párosodik, koitál (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ragaszt

ige
  • tapaszt, rögzít, odaerősít, tapaszol, enyvez, csirizel, raggat (régies)
  • megragaszt, beragaszt, betold, eltömít, összeforraszt
  • hozzáépít, hozzátold, hozzátapaszt, megtold, told, kiegészít, kibővít
  • (tájnyelvi): kuporgat, szerez, hozzátesz, harácsol
  • fertőz, megfertőz, terjeszt, átterjeszt, ráragaszt

leesik

ige
  • lefordul, lehuppan, lepotyog, lepottyan, letottyan, lerogyik, lezuhan, ledől, leborul, lehanyatlik, lebillen, lecsúszik, lebóbázik (tájnyelvi), lecuppan (tájnyelvi), lekankurázik (tájnyelvi), lekeleficél (tájnyelvi), lesuvad (tájnyelvi)
  • (hó, eső) lehull
  • alászáll, visszaesik, csökken, zuhan
  • (valakinek, valami): jut
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érintkezik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvégre

határozószó
  • utóvégre, utóvégre is, végre is, végül is, végtére, végtére is, végeredményben, legvégre (régies), lényegében, hiszen, hát, éppen, tulajdonképpen, voltaképpen
  • (régies): végül, végezetül

elburjánzik

ige
  • elvadul, elburjad (tájnyelvi), felburjánzik, elszaporodik
  • elterjed, elharapódzik, elhatalmasodik

egymásrautaltság

főnév
  • kölcsönösség

csörte

főnév
  • asszó (szaknyelvi), összecsapás, menet

epegörcs

főnév
  • eperoham, epekólika

fegyőr

főnév
  • fogházőr, foglár, fogdmeg (régies), börtönőr, profosz (régies), kulcsár (régies), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), börtönész (tájnyelvi), smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng)

mellékvonal

főnév
  • szárnyvonal, szárnyvasút, elágazás, leágazás
  • (telefon): mellékállomás, alállomás, mellék

bucka

főnév
  • halom, domb, dombocska, domborulat, kupac, hant, rakás, földtúrás, földhányás, hepehupa, torlasz, kiemelkedés, magaslat
  • hóbucka

borókapálinka

főnév
  • fenyőpálinka, borovicska, gin (idegen), fenyővíz (tájnyelvi), mókusvíz (tréfás)

céltudatos

melléknév
  • célratörő, meggondolt, szándékolt, tervszerű, eltökélt, átgondolt, megfontolt, lényegre törő, törekvő, kitartó, szilárd, határozott, biztos, megingathatatlan, rendíthetetlen, tántoríthatatlan, törhetetlen, elszánt, következetes, rámenős, szívós, makacs
  • szándékos, akaratlagos, szántszándékos

felbolydul, fölbolyd

ige
  • izgalomba jön, megriad, felébred, felriad

felváltva, fölváltva

határozószó
  • váltakozva, váltott sorrendben, szerre-szerre (tájnyelvi)

helybenhagy

ige
  • helyesel, jóváhagy, elfogad, megerősít, beleegyezik, hozzájárul, affirmál (szaknyelvi), approbál (szaknyelvi), belemegy (bizalmas)
  • elver, összever, elpáhol, eldönget, kiporol (bizalmas), elagyabugyál, ellátja a baját, kioszt (bizalmas), leápol (szleng), kikészít (szleng), meghirigel (szleng), elványol (tájnyelvi), körültapogat (tájnyelvi)

gőzölög

ige
  • párolog, gőzzé válik, párállik (régies), kipárolog, kigőzölög, füstöl (régies)

erkölcstelen

melléknév
  • tisztességtelen, etikátlan, becstelen, aljas, alávaló, hitvány, megvesztegethető, lefizethető, megvásárolható, korrupt, korrumpált (pejoratív), jellemtelen, immorális, amorális, azsagos (tájnyelvi)
  • feslett, ledér, léha, könnyűvérű, kicsapongó, laza erkölcsű, tisztátalan, szemérmetlen, szégyentelen, parázna, frivol, romlott, züllött, kesely lábú (nő) (tájnyelvi)
  • szabados, erkölcsromboló, erkölcsrontó, szeméremsértő

eltüzel

ige
  • eléget, feltüzel, felfűt, felkojtol (tájnyelvi)
  • (lőszert): ellövöldöz

facsar

ige
  • csavar, gyűr-gyavar (tájnyelvi)
  • kicsavar, víztelenít
  • szikkaszt, présel, sajtol
  • (tájnyelvi): iparkodik, igyekszik
  • (valamiből valamit): szerez, előteremt, nyer, kikényszerít, kiprésel
  • (orrot): mar, ingerel, csíp

gombolyít

ige
  • felteker, tekercsel, csavar, göngyölít, motollál, csévél, felcsévél, gomolyál (tájnyelvi), csombolyít (tájnyelvi)

esedékes

melléknév
  • időszerű, aktuális, várható
  • fizetendő

elem

főnév
  • alkotóelem, alkotórész, alkatrész, rész, darab, összetevő, komponens (szaknyelvi), tartozék, kellék, tényező, elementum (régies), motívum, mozzanat
  • alapismeret, tudnivaló
  • (pejoratív): személy, egyén, tag, figura, szerzet
  • zsebtelep, zseblámpaelem, galvánelem, szárazelem, battéria (régies)

fáradozik

ige
  • fárad, törődik, bajlódik, kínlódik, küszködik, vesződik, töri magát, strapálja magát (bizalmas), küzd, viaskodik, harcol, erőfeszítéseket tesz, talpal (bizalmas), melózik (szleng), robotol (bizalmas), gürcöl, gürizik (szleng), güzül (szleng), csarmalódik (tájnyelvi)
  • (valamin): iparkodik, dolgozik, buzgólkodik, munkálkodik, ügyködik, foglalatoskodik

gördülékeny

melléknév
  • könnyed, sima, flott (bizalmas), folyékony, egyenletes, akadálytalan, zökkenésmentes, zökkenőmentes, fesztelen