héj szinonimái

főnév
  • burok, tok, takaró, külszín, felszín, külső, hártya, bőr, háncs, kéreg, hüvely, köpeny, haj (tájnyelvi)
  • huzat, ágyhuzat, ciha

hej szinonimái

indulatszó
  • haj, ihaj, sej, sejhaj, csuhaj, ihaj-csuhaj, recece

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vasérc

főnév
  • vas, vaskő, termésvas (régies)
  • gyepvasérc, lápvasérc, taviérc, vörösvasérc, hematit (szaknyelvi), barnavasérc, barnavaskő, limonit (szaknyelvi)

album

főnév
  • képeskönyv, ábrakötet (régies), gyűjtemény, fényképalbum, fényképkönyv (régies)
  • emlékkönyv
  • nagylemez, lemez
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a héj szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

harkály

főnév
  • fakopács, fakopáncs, favágó (régies), székács (tájnyelvi), herkály (tájnyelvi), harkács (tájnyelvi), fakopogtató (tájnyelvi), kéregkopogtató (tájnyelvi), csokenyitor (tájnyelvi), ágnesmadár (tájnyelvi)

gépezet

főnév
  • géprendszer, gép, szerkezet, berendezés, készülék, masina, masinéria (régies), konstrukció, mechanizmus
  • szervezet, apparátus, személyzet

fülhallgató

főnév
  • fejhallgató
  • telefonkagyló

felszállít, fölszáll

ige
  • felhord, felvisz, felcipel, feljuttat
  • (járműre): felültet, felsegít

havazás

főnév
  • hóesés, hószakadás, hóhullás, hószitálás, hószállingózás, hózápor, hózivatar, hóvihar, hóförgeteg, hó
  • hóakadály

hugyozik

ige
  • (durva): vizel, pisil, csurgat (bizalmas), pisál (durva), brunzol (szleng), brunyál (szleng), kiengedi a gőzt (tréfás), locsol (tréfás), leereszti a fejéről a vizet, kicsavarja a répát (tréfás)

puskaműves

főnév
  • puskakészítő, fegyverkovács

esszé

főnév
  • tanulmány, értekezés

erős

melléknév
  • izmos, acélos, szívós, edzett, erőtől duzzadó, életerős, erőteljes, masszív, tagbaszakadt, keménykötésű, vasgyúró, muszklis (bizalmas), munkabíró, díjbirkózó, vállas, izomkolosszus, kisportolt, deltás (bizalmas), stramm (bizalmas), muszklimiska (bizalmas), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), kajakos (szleng), markos (tájnyelvi), jókötésű (tájnyelvi), erősfájú (tájnyelvi), agyas-fejes (tájnyelvi) Sz: a dűlő hegyet vállával megtámaszthatná; csupa acél, csupa vas; egyik kezével a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt; ember a gáton; ember a talpán; erős, mint fában a görcs; erős, mint a vas; erős, mint az acél; erős, mint a bika; erős, mint a bástya; erős, mint a bivaly; erős, mint a medve; erős, mint a szikla; erős, mint az ökör; erős, mint a zsidó vallás; erős, mint a somfa; erős, mint a római vallás; fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon; kemény fából faragták; kétszer kell agyonütni; kicsinyes mennykő sem árt neki; magyar apának a fia; markában hordozza a lelkét; nekiesik a folyó derekának; (gyerekről) olyan erős, mint egy kis vasék; olyan ereje van, mint Sámsonnak; olyan, mint a cövek; sárkánytejet szopott; Toldi Miklós unokája; úgy áll, mint a Sion hegye
  • (testrész): kövérkés, telt, vaskos, vastag, dús, dundi
  • szilárd, tartós, teherbíró, kemény, elszakíthatatlan, stabil
  • méregerős, csípős, maró, égető, pikáns, fűszeres, tüzes (bor)
  • (hang): érces, harsány, harsogó, velőtrázó
  • nagyfokú, nagymérvű, intenzív, heves, nagy erejű, erőteljes
  • határozott, szigorú, erélyes, vaskezű, rendíthetetlen
  • (tréfa): túlzó, durva, borsos, vaskos, otromba

cérnaszál

főnév
  • cérna, fonal

fametszet

főnév
  • fametszés, xilográfia (idegen), fanyomat

ideát

határozószó
  • itt

iszonyú

határozószó
  • igen, nagyon, szerfölött, rendkívül

kordon

főnév
  • kötél, záróvonal
  • sorfal

kezdet

főnév
  • eleje (valaminek), origó (szaknyelvi), kiindulás, kiindulópont, kezdőpont, megkezdés, megindulása (valaminek), beállta (valaminek)

helybenhagy

ige
  • helyesel, jóváhagy, elfogad, megerősít, beleegyezik, hozzájárul, affirmál (szaknyelvi), approbál (szaknyelvi), belemegy (bizalmas)
  • elver, összever, elpáhol, eldönget, kiporol (bizalmas), elagyabugyál, ellátja a baját, kioszt (bizalmas), leápol (szleng), kikészít (szleng), meghirigel (szleng), elványol (tájnyelvi), körültapogat (tájnyelvi)

hánytorgat

ige
  • fölemleget, emleget, előhoz, szemére vet, szemére hány, hánydál (tájnyelvi)
  • hány-vet, dobál

holdas

melléknév
  • holdvilágos, holdfényes
  • sejtelmes, áttetsző, ködszerű
  • (ló, szarvasmarha): hóka, csillagos
  • (régies): holdkóros, lunátikus (idegen), alvajáró, holdkórságos
  • bolond, bolondos, hóbortos, eszelős, eszeficamodott, eszement

kesernyés

melléknév
  • fanyar, keserédes, keserés (tájnyelvi), kesernyős (tájnyelvi), keserőcske (tájnyelvi)
  • epés, gúnyos, maró, metsző, éles, szúró, szarkasztikus (választékos), fullánkos, gonoszkodó, csúfondáros

heverő I.

melléknév
  • elterült, leborult, fekvő
  • henye, tunya, munkátlan, lusta, fölösleges, rest, lomha, tétlen, naplopó, dologtalan, renyhe, lebzselő, pihenő, nyugvó, haszontalan
  • félretett, tartalékolt (pénz)

golgotavirág

főnév
  • passióvirág, krisztuskoronája, krisztusvirág

hossz1

főnév
  • terjedelem, kiterjedés, elnyúlás (régies), terjedés (régies)
  • nagyság, hosszúság, magasság, testmagasság, testhossz
  • táv
  • időtartam, tartam, huzam

kettőz

ige
  • dupláz (idegen), kétszerez, kettősít (régies), megkétszerez
  • kettőztet
  • markot szed, kévét köt (tájnyelvi)