borít szinonimái

ige
  • dönt, fordít
  • önt, zúdít
  • terít, ráborít
  • fed, burkol, takar, lep, ellep

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dajkamese

főnév
  • mesebeszéd, mendemonda, szófia beszéd (régies), aggrege (régies)

üt-ver

ige
  • ütlegel, tángál, náspángol, csépel, lazsnakol (tájnyelvi), puhít (tájnyelvi), ruház (szleng), dönget
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a borít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bibliai

melléknév
  • biblikus, szentírási, szentírásbeli
  • matuzsálemi (kor)

azáltal

határozószó
  • azzal

áthat

ige
  • (érzés): átjár, betölt, eltölt, beleivódik (valamibe), penetrál (idegen)
  • (régies): áthatol, átjut

akvárium

főnév
  • haltartály, üvegmedence

boglyas

melléknév
  • borzas, fésületlen, gubancos, kócos, bozontos, torzonborz

cirkuszol, cirkuszoz

ige
  • hisztériázik, hisztizik (bizalmas), rájön a bolondja, rájön a bolondóra, arénázik (bizalmas)

kiszolgál

ige
  • ápol, vigyáz, támogat, segédkezik, segítségére van, használ (valakinek), hasznára van (valakinek), elősegít, javára szolgál (valakinek)
  • beáll, melléáll, csatlakozik, felcsap, beszegődik, rendelkezésre áll (valakinek)
  • felszolgál, szervíroz
  • kezel, ellát
  • eltölt, kitölt, leszolgál

csapda

főnév
  • kelepce, verem, tőr, lépes vessző, lépvessző, lép, hurok, háló, egérfogó, madárfogó, csapóvas (tájnyelvi), csaptató (tájnyelvi)
  • cselfogás, csel

dáridó

főnév
  • dáridózás, dínomdánom, eszem-iszom, lakoma, mulatozás, mulatság, vigalom, vigasság, ramazúri (bizalmas), muri (bizalmas), tivornya, hejehuja (bizalmas), devernya (tájnyelvi), banzáj (szleng), buli (bizalmas), hepaj (szleng), dajdaj (szleng), bacchanália (idegen)

erős

melléknév
  • izmos, acélos, szívós, edzett, erőtől duzzadó, életerős, erőteljes, masszív, tagbaszakadt, keménykötésű, vasgyúró, muszklis (bizalmas), munkabíró, díjbirkózó, vállas, izomkolosszus, kisportolt, deltás (bizalmas), stramm (bizalmas), muszklimiska (bizalmas), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), kajakos (szleng), markos (tájnyelvi), jókötésű (tájnyelvi), erősfájú (tájnyelvi), agyas-fejes (tájnyelvi) Sz: a dűlő hegyet vállával megtámaszthatná; csupa acél, csupa vas; egyik kezével a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt; ember a gáton; ember a talpán; erős, mint fában a görcs; erős, mint a vas; erős, mint az acél; erős, mint a bika; erős, mint a bástya; erős, mint a bivaly; erős, mint a medve; erős, mint a szikla; erős, mint az ökör; erős, mint a zsidó vallás; erős, mint a somfa; erős, mint a római vallás; fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon; kemény fából faragták; kétszer kell agyonütni; kicsinyes mennykő sem árt neki; magyar apának a fia; markában hordozza a lelkét; nekiesik a folyó derekának; (gyerekről) olyan erős, mint egy kis vasék; olyan ereje van, mint Sámsonnak; olyan, mint a cövek; sárkánytejet szopott; Toldi Miklós unokája; úgy áll, mint a Sion hegye
  • (testrész): kövérkés, telt, vaskos, vastag, dús, dundi
  • szilárd, tartós, teherbíró, kemény, elszakíthatatlan, stabil
  • méregerős, csípős, maró, égető, pikáns, fűszeres, tüzes (bor)
  • (hang): érces, harsány, harsogó, velőtrázó
  • nagyfokú, nagymérvű, intenzív, heves, nagy erejű, erőteljes
  • határozott, szigorú, erélyes, vaskezű, rendíthetetlen
  • (tréfa): túlzó, durva, borsos, vaskos, otromba

elgondolkodik, elgon

ige
  • eltűnődik, elmereng, elábrándozik, elmélázik, révedez, eltöpreng, eltépelődik, mérlegel, fontolgat
  • elmerül, elmélyed, gondolatokba merül, meditál, elmogéroz (tájnyelvi)
  • magába száll

borókapálinka

főnév
  • fenyőpálinka, borovicska, gin (idegen), fenyővíz (tájnyelvi), mókusvíz (tréfás)

bevasal

ige
  • (pénzt) (bizalmas): kierőszakol, kicsikar, kizsarol, kikényszerít, kiprésel
  • behajt, visszaszerez
  • (tájnyelvi): megpatkol
  • (tájnyelvi): megbilincsel

bütyök

főnév
  • csomó, dudor, dudorodás, kidudorodás, csomósodás, kinövés, göcs, bog (tájnyelvi), görcs, göcsört (tájnyelvi), bőrkeményedés, tyúkszem, kamó (tájnyelvi), bücök (tájnyelvi), buckó (tájnyelvi)
  • (szleng): vakarcs, tökmag, mitugrász, porbafingó (durva), seggdugó (durva), seggdugacs (durva), kettéfűrészelt óriás (tréfás), töpörtyű (bizalmas), harmatverő (tréfás)

elesett I.

melléknév
  • erőtlen, gyenge, elgyengült, legyengült, kimerült, megviselt, törődött, ángyorodott (régies)
  • (választékos): szerencsétlen, nyomorult, szegény, szűkölködő, ínséges, nyomorgó

bölcsőde

főnév
  • csecsemőotthon, bölcsi (bizalmas), dedó (bizalmas)

bakter

főnév
  • pályaőr, váltóőr
  • éjjeliőr
  • csősz, őr, ármás (tájnyelvi)
  • (szleng): smasszer (szleng), börtönőr, fegyőr
  • sasszem (bizalmas), bobi (szleng)

cidrizik

ige
  • fázik, fagyoskodik, remeg, reszket, didereg, borzong, vacog
  • fél, retteg, idegeskedik, frászban van (bizalmas), citerázik (bizalmas), trémázik (szleng), be van gazolva (bizalmas), be van rezelve (bizalmas), be van szarva (durva), majrézik (szleng)

elfojt

ige
  • (tüzet): elolt, kiolt, elfúj, lelocsol, elfullaszt (régies)
  • (érzést): visszatart, visszafog, visszafojt, féken tart, magába rejt, magába zár, palástol, leplez, takargat, titkol, legyőz, leküzd, türtőztet, visszaszorít, lebír
  • (mozgalmat): lever, letör, megszüntet, meghiúsít, megsemmisít, megakadályoz, elnyom, eltapos, eltipor, megzaboláz, megfékez, elnémít, elhallgattat, betilt