elhalálozik szinonimái

ige
  • meghal, elhuny, eltávozik, eltávozik az élők sorából, elhal (régies), halálát leli, kiadja a lelkét, elköltözik a másvilágra, elmegy (bizalmas), jobblétre szenderül (bizalmas), elpihen (választékos), exitál (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megye

főnév
  • vármegye (régies), comitatus (régies)
  • (régies): határ, vidék
  • mezsgye (tájnyelvi)

bolygat

ige
  • (ügyet): feszeget, piszkál, firtat, vizslat
  • háborgat, zaklat, zavar, nyugtalanít, izgat
  • kotorász, kutat, kutakodik (tájnyelvi), kutaszkodik (tájnyelvi), stenkerol (szleng), hajdorgat (tájnyelvi), bozgat (tájnyelvi), kotonoz (tájnyelvi), motorász (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhalálozik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elámul

ige
  • ámulatba esik, elbámul, elálmélkodik, meglepődik, elcsodálkozik, meghókonyodik (régies), elhülemedik (tájnyelvi), ámolyog, elképed, elhűl

csömör

főnév
  • undor, émelygés, hányinger, utálat, irtózás, iszonyodás, borzadás, ellenérzés, idegenkedés, taszítás, averzió (választékos), katzenjammer (idegen), csömörlet (tájnyelvi)

csigáz

ige
  • (érdeklődést): fokoz, gerjeszt, ébreszt
  • kínoz, gyötör, fáraszt, sanyargat, sanyar (tájnyelvi), göcsörít (tájnyelvi)

borotvaecset

főnév
  • borotvapamacs, pamacs, borotválkozóecset, borbélyecset, ecset

elesik

ige
  • elbukik, felbukik, elvágódik, hanyatt esik, elterül (bizalmas), lecsücsül, elzuhan, orra bukik, hanyatt vágódik, elhasal, hasra esik, fejre áll, hasra vágódik, felbuklik (tájnyelvi), felkalingyázik (tájnyelvi), felböcölezik (tájnyelvi), elnyal (szleng), eltanyázik (szleng), eltaknyol (szleng), eltaccsol (szleng), elzúg (bizalmas), seggre ül (szleng) Sz: elterül, mint a Nagyalföld; elterül, mint a palacsinta; leteszi a szűrét; leteszi a kvintáját; megismerkedik az anyafölddel; nyulat fogott; nyuzgát fogott; olyat esik, mint egy zsák
  • (harcban): meghal, életét veszti, hősi halált hal, elpusztul, odavész, ottmarad, elhullik Sz: otthagyja a fogát

elrothad

ige
  • megrothad, feloszlik, felbomlik, elposhad, elromlik, megromlik, elkorhad, elpusztul

másolópapír

főnév
  • fénymásolópapír
  • indigó, átírópapír, karbonpapír
  • kopírpapír (régies), pauszpapír, kopírozó (tájnyelvi)

beismer

ige
  • bevall, megvall, elismer, belát

beállít

ige
  • betesz, behelyez, berak, odarak, beleállít
  • szabályoz, beigazít, megigazít, hangol, beüzemel, jusztíroz (idegen)
  • betoppan, befut, betér, bevetődik, beköszön, megjelenik, felbukkan, meglátogat, felkeres, odadugja az orrát, betámít (tájnyelvi)
  • feltüntet (valakit valamilyennek), lefest (valakit valamilyennek)
  • (bizalmas): lerészegszik, berúg, felönt a garatra

bélyegző

főnév
  • pecsétnyomó, pecsét, jelbeütő, stempli (bizalmas), stambília (idegen), bélyegzővas, billog (tájnyelvi), bilyog (tájnyelvi)

elterjedt

melléknév
  • közkeletű, elfogadott, bevett, befutott, meghonosodott, járatos, gyakori, közönséges, általános, divatos, uralkodó
  • közismert, népszerű, hírült (régies)

esküszöveg

főnév
  • esküforma, eskü

gúnyol

ige
  • csúfol, kigúnyol, gúnyt űz (valamiből), gúny tárgyává tesz, fitymál, kinevet, kikacag, kiröhög (durva), csipkelődik, persziflál (idegen), szatirizál (régies), kifiguráz, csúffá tesz, csúfot űz (valakiből), pellengérre állít, megtréfál, tréfát űz, bolonddá tesz, csúfságol (tájnyelvi), cukkol, heccel, cikiz (szleng)

fényképészet

főnév
  • fotográfia (régies), fényképezés
  • fotóművészet

elhangzik

ige
  • elhallatszik, elhallik (régies)
  • (régies): elhalkul, elcsendesül, elül, lecsillapodik

ékezet

főnév
  • mellékjel, diakritikus jel (szaknyelvi), írásjel, vonás, vonal, vessző, pont, ékjel (régies), akcentus (régies), komma (régies)

előbb

határozószó
  • hamarabb, korábban, régebben
  • (az előbb): az imént, nemrégen
  • előbbre

felületes

melléknév
  • felszínes, sekély, sekélyes, henye, hevenyészett, hányaveti, gondatlan, odavetett, összecsapott, elsietett, elnagyolt, pontatlan, szuperficiális (választékos), slendrián, trehány, hanyag, figyelmetlen, átabota (tájnyelvi), hánydel-vesdel (tájnyelvi)
  • futó, futólagos, érintőleges, röpke, sietős

elképzel

ige
  • eltervez, elgondol, kigondol, megálmodik, kitalál, kieszel, kimódol, kiagyal, kifőz (bizalmas), kitervel
  • feltételez, feltesz, vél, gondol

csűrés-csavarás

főnév
  • köntörfalazás, mellébeszélés, ötölés-hatolás, kertelés, magyarázgatás, csúsztatás, taktikázás, mesterkedés, ravaszkodás, furfangoskodás, fondorkodás, léguléjoskodás (régies), tergiverzáció (régies)

előretol

ige
  • előretaszít, tuszkol, előrevesz, előrehoz, előretesz
  • (előretolja magát): tolakodik, nyomakodik
  • előmozdít, előtérbe helyez, elősegít, előrelendít, pártol, támogat, pártfogol

fenséges

melléknév
  • magasztos, lenyűgöző, felmagasztosult, emelkedett, felemelő, fennkölt, dicső (választékos), mennyei, magasságos (régies), szárnyaló, magasröptű, monumentális, elsőrangú, elsőrendű, fejedelmi, impozáns, grandiózus (választékos), szublimis (választékos), nagyszerű, bámulatos, felséges